Afleveringen
-
Március 15. különleges nap nekünk magyaroknak, hiszenmegszületett a modern parlamentáris Magyarország, valamint megkezdődött az a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek legfőbb célja a Habsburg-uralommegszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. De hogy milyen út vezetett el idáig és hogyan zajlottak a márciusi események? Mai adásunkban erről beszélgetünk Dr. Hermann Róbert főtanácsossal, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével.
-
A Fokozott képhatás első adásában a Most vagy soha! című romantikus történelmi kalandfilm alkotóival, Lóth Balázs rendezővel és Rákay Philip televíziós műsorvezetővel, filmproducerrel beszélget Navarrai Mészáros Márton, a honvedelem.hu újságíró-szerkesztője, a műsor egyik házigazdája. A mintegy ötvenperces adásban szó esik az 1848-as márciusi ifjakról, PetőfiSándor és Szendrey Júlia lángoló szerelméről, valamint az eddigi legnagyobb költségvetésből készülő magyar film alkotói kulisszatitkaiba is bepillantást kaphat a néző.
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
A Fokozott Hanghatás podcast legújabb adásában dr. Négyesi Lajos ezredes, hadtörténésszel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar docensével beszélgetünk arról, hogy a hon védelméért hozott véráldozat, az önként vállalt halál hogyan jelenik meg a korabeli nemesi családok, különösen a Zrínyiek életében.
-
Kulcsfontosságú mozzanat egy honvéd tisztjelölt életében, amikor egyetemi tanulmányait befejezve a Kossuth téren, a Parlament előtt felesküszik a haza szolgálatára, hiszen ez egyszeri, megismételhetetlen pillanat a katonák életében. Napjainkban a Ludovika Zászlóalj hallgatójaként a honvéd tisztjelöltek négy év alatt arra készülnek fel, hogy egy modern, 21. századi hadsereg tagjaként garantálják azország és a magyar emberek biztonságát.
Hogyan telnek a tisztjelöltek mindennapjai,milyen kompetenciák kellenek ahhoz, hogy valakiből jó tiszt váljon, egyebek mellett erről beszélgetünk Szücs Péter alezredessel, a Ludovika Zászlóalj megbízott parancsnokával.
-
Legújabb podcastunkban a katonák mentális egészségéről, a lelkipásztori feladatokról, valamint az immár évszázados múlttal büszkélkedő Protestáns Tábori Püspökség szolgálatáról a számos külföldi missziót megjárt Mészáros László alezredessel, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns Tábori Püspökség kiemelt vezető tábori lelkészével beszélgetünk.
-
A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében olyanjelentős korszerűsítési hullám vette kezdetét, amelyre már régóta nem voltpélda a Magyar Honvédségben. Ennek keretében 2020. július 22-ére virradó éjjel érkeztek meg az első Leopard 2A4-es harckocsik a tatai Klapka György Lövészdandárhoz, amelyek a 40 éve rendszerben lévő orosz T-72-eseket váltották le.Ma vendégeink Papp Andor főhadnagy és Gálosi Patrik hadnagy,akiket egyebek mellett a típus jellegzetességeiről kérdezünk.
-
Hogyan telnek a tisztjelöltek mindennapjai? Milyen mérföldkövei vannak a tisztté válásnak? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kapunk legújabb podcast adásunkban Takács Márton hallgató zászlóstól.
-
Legújabb podcast adásunk vendége, dr. Sticz László vezérőrnagy 2024 januárjától egy éven keresztül irányítja az Európai Unió bosznia-hercegovinai műveletét, az EUFORALTHEA missziót. A beszélgetéshez csatlakozott Kovács Róbert törzszászlós is, aki az EUFOR vezénylőzászlósi beosztását látja majd el. Külszolgálatuk mérföldkőnek tekinthető hazánk missziós történetében.
-
Több, mint 40 év után újra magyar űrhajós indul a csillagok közé. A honvedelem.hu podcastjának következő adásában a történelmi lehetőségről és az embert próbáló kiválasztási folyamatról, valamint a személyes motivációkról beszélgettünk a HUNOR – Magyar Űrhajós Program négyasztronautajelöltjével.
-
A második világháború hadműveletei 1944. szeptember 23-án érték el Magyarország határát és a harcok egészen a következő év tavaszáig tartottak. Az ország területén mintegy háromezer repülőgép zuhant le, a megsemmisült harckocsik, lövegek, illetve egyéb haditechnikai eszközök számát pedig megbecsülni sem lehet. A roncskutatók ezeket a maradványokat keresik, évente több roncsot isfeltárnak. A honvedelem.hu podcastjának legújabb adásában Magó Károly zászlóssal, a magyar roncskutatás nemzetközileg is elismert szakemberével beszélgettünk.
-
A honvedelem.hu podcastjának legújabb adásában a világszínvonalat biztosító, katonai és civil célokra egyaránt hasznosítható Airbus H225M típusú „szuperhelikopterekről” beszélgettünk Rolkó Zoltán ezredessel, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár parancsnok-helyettesével.
-
A Magyar Honvédség az előző hat évhez hasonlóan idén nyáron is megnyitotta kapuit a katonai élet iránt érdeklődő, 12 és 18 év közötti fiatalok előtt, akik országszerte 59 helyszín, 153 turnus és 17 tematika közül választhattak. A honvédelmi táborok sikerének kulcsáról, a Magyar Honvédség iránt érdeklődő táborozók tapasztalatairól, valamint a jövő évi szezonra tervezett foglalkozásokról Baczkó Bernadett hadnaggyal, az MH 4. Területvédelmi Ezred honvédelmi nevelési referensével beszélgettünk.
-
2022 októberében a világ egyik legkorszerűbbnek tartottgyalogsági harcjárművével, a KF41 LYNX-szel erősödött aMagyar Honvédség szárazföldi hadereje. A negyvenöt tonnás nagymacskák Hódmezővásárhelyre költöztek, ahol a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár katonái vették őket kezelésbe. A magyar haderő jövőjét meghatározó járműről Bajai László Viktor törzsőrmestert kérdeztük.
-
A magyar kormány által elindított Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program részeként a védelmi innováció soha nem látott figyelmet kap. Magyarország NATO iránti elkötelezettségét tükrözi, hogy hazánk alapító tagja mind a NATO Innovációs Alapnak, mind a NATO Észak-atlanti Védelmi Innovációt Ösztönző Mechanizmusnak. Ez utóbbi igazgatótanácsának elnökhelyettesi posztját tölti be dr. Porkoláb Imre dandártábornok, védelmi innovációért felelős miniszteri biztos, akivel egyebek mellett az innováció fontosságáról és stratégiai irányairól beszélgettünk.
-
Noha számos korabeli forrás áll rendelkezésre az 1526-os mohácsi csatával kapcsolatban a túlélők beszámolói, a hadijelentések, naplók és más fennmaradt dokumentumok ellenére, - a számos értelmezés miatt - még ma is rengeteg a kérdőjel.
Ezekről az ellentmondásokról beszélgetünk dr. Négyesi Lajos ezredes, hadtörténésszel, az NKE HHK docensével.
-
Napjainkban a globális fenyegetések sokkal szélesebb skálájával kell szembenéznünk mint a múltban. A csaknem másfél éve zajló orosz-ukrán háború, a folyamatosan romló nyugat-balkáni, közel-keleti és afrikai biztonsági helyzet, az ebből fakadó migrációs mozgások, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a terrorizmus, a járványhelyzet, a kibertámadások, valamint az energiaellátás elleni fenyegetések alaposan próbára teszik a NATO-t. Hogy miként reagál ezekre a kihívásokra, illetve milyen irányvonalak mentén halad a következő időszakban az észak-atlanti szervezet, errőlbeszélgetünk dr. Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredessel, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke, az NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének tanárával.
Műsorvezetők: Antal Ferenc és Ördög Kovács Márton. Hangmérnök: Szombati Gábor.
-
Az ENSZ Ideiglenes Libanoni Erői 1978-ban kezdték meg tevékenységüket a közel-keleti ország területén. Kezdetben az izraeli csapatkivonást ellenőrizték, mára azonban megváltozott a misszió szerepe: a fő feladatot immár a béke és a biztonság felügyelete jelenti. Fennállása során először lát el önálló missziót az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (MH BHD): az új koncepció értelmében az ENSZ libanoni békefenntartó missziójának magyarállományát 2025-ig, váltásról-váltásra a fővárosi alakulat fogja biztosítani. A honvedelem.hu podcastjának legújabb adásában a libanoni küldetésről, a magyar kontingensek szerepvállalásáról, valamint a felkészítési időszakról beszélgettünk Bakos Béla zászlóssal és Balogh Tamás őrmesterrel, az MH BHD 32. Testőrezredének katonáival. A műsorvezető Faragó Fanny, hangmérnök Szombati Gábor. Tartsanak velünk!
-
A magyar hadisírgondozás története egészen az első világháború időszakáig nyúlik vissza. A tevékenység szervezett keretek között folyt egészen a kommunista hatalomátvételig, ami után a magyar hősi sírok intézményesített és szabályozott gondozásáról nem lehetett szó. A rendszerváltozás azonban alapvető szemléleti változást eredményezett: a Magyar Honvédség berkeiben ismét szervezett szinten indulhatott meg a hadisírgondozói munka. A tevékenységgel jelenleg a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság szakemberei foglalkoznak. A mikrofonnál Szűcs László, a hangmérnök Szombati Gábor. Tartsanak velünk!
-
Az 1241-42-ben lezajlott magyarországi tatárjárás két sorsdöntő mozzanata, a muhi csata és a tatár kivonulás egyaránt a magyar történelem legfontosabb eseményei közé tartozik. A hazai és a külföldi kutatások azonban rendkívül kevés figyelmet fordítottak arra, hogy a tatárok saját elbeszélései szerint hogyan zajlottak le ezek az események. Ezt a hiányt pótolja „A muhi csata tatár narratívája” - című tanulmány, amely kínai nyelvű mongol beszámolók alapján rekonstruálja, hogy a tatárok szerint hogyan zajlott le a muhi csata, továbbá, hogy a tatárok szerint hogyan és miért született meg a döntés a Magyar Királyság területéről történő kivonulásról. Erről beszélgetünk dr. P Szabó Sándor sinológussal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kína-tanulmányok Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensével, a tanulmány szerzőjével.
A műsorvezetők Faragó Fanny és Antal Ferenc. A hangmérnök: Szombati Gábor
-
Hogyan alakul ki a poszttraumás stressz szindróma, melyek a tünetei és egyáltalán kezelhető-e? Erről beszélgettünk a honvedelem.hu podcastjának legújabb adásában dr. Urbán Nóra alezredessel, az MH Egészségügyi Központ, Pszichiátriai Osztály klinikai szakpszichológusával.
- Laat meer zien