Afleveringen

  • A kutyák orra csodálatos kis műszer, egy olyan rendkívüli érzékszerv, amelyen keresztül könnyen lefáraszthatók négylábú barátaink a mindennapokban. Például úgy, hogyszó szerint az orruknál fogva vezetjük őket, ahogyan teszik ezt az egyik legújabb kutyás aktivitás, a nose work művelői. Az adás vendégének, Vámosi-Nagy Nóra trénernek köszönhetően sok érdekességet megtudhatunk a kutyák orráról és persze a nose workről is.
    A kutyák alapvetően az orrukkal „látnak”, az ő elsődleges érzékszervük a szaglás. Az orruk érzékenysége össze sem hasonlítható az emberével: míg nekünk kb. ötmillió szaglósejtünk van, nekik – fajtától függően – 125-300 millió. A kutyák agyának 30 százaléka a szagfeldolgozást szolgálja, ez negyvenszer nagyobb terület, mint az ember esetében.
    A mindennapokban is megfigyelhetjük ezt akár egy sétánál, vagy egymás szaglászásánál. De érdemes tudatosan kiaknázni a kutyák rendkívüli szaglását akkor is, ha csupán lefárasztani akarjuk őket, hiszen, ha az agyuk dolgozik, az számukra ugyanolyan megterhelő, mint amikor mi gondolkodunk. Például a nose work-kel, amit az adás vendége, Vámosi-Nagy Nóra kutyatréner honosított meg Magyarországon.
    Az adásból többek között kiderül: hogyan fészbúkoznak a kutyák; miként használható ki a fantasztikus szaglásuk a nose work-ön keresztül; miért hasznos elfoglaltság gazdik és kutyák számára a nose work, vagy más szimatolós aktivitás.
    Hallgass ide, mert alapigazság, hogy a fáradt kutya a jó kutya! :)

  • Ebben az adásban egy sokakat érintő témával foglalkozunk: a kutya- (és általában az állattartás) és a gyereknevelés örömökkel és kihívásokkal teli mindennapjairól beszélgetünk Sátori Ágnesállatorvos-viselkedésterapeutával.

    Az adásból kiderül: miért hasznos, ha a fiatal pároknak előbb van kutyájuk vagy cicájuk, mint babájuk. Beszélünk arról, milyen kihívásokkal jár, ha egyszerre akar valaki kiskutyát és kisgyereketnevelni. Szóba kerül, hogy a terápiás kutya segíthet-e a speciális nevelési igényű, beteg vagy fogyatékkal élő gyerekeknél. Kitérünk arra is, ráhagyhatjuk-e a döntést a gyerekre arról, legyen-e cicája, kutyája vagy más kisállata.Szakértőnk elmondja azt is, jelenthet-e bármilyen veszélyt egy cica vagy kutya egy kisbabára, kisgyerekre, vagy hogy szerinte miért nem szabad engedni, hogy egy általános iskolás gyerek egyedül sétáltass a kutyát még akkor is, ha az szófogadó.

    Hallgass ide, hogy a legjobb szülő mellett a legjobb gazdit iskihozhasd magadból!

  • Zijn er afleveringen die ontbreken?

    Klik hier om de feed te vernieuwen.

  • A kutyák orra elképesztően fejlett érzékszerv, sok ezerszer érzékenyebb a szaglásuk az emberénél, ami segít nekik például a katasztrófa sújtotta területeken az emberek felkutatásában. A Petcastban ezért egy mini sorozatot szentelünk a témának. Első vendégünk egy olyan szakember, aki mindent tud ezekről azizgalmas, veszélyes és felelősségteljes munkát végző állatokról, mert maga is napi szinten velük dolgozik. Leczki Sarolta, a Kutyák Határok Nélkül Alapítvány elnöke az adásban beszél arról, miként zajlik a mentőkutyák kiképzése és azt is, hogyan dolgoznak össze kétlábú munkatársaikkal a bevetéseken. Szóba kerül az is, hogy milyen fajtájú, fizikai és egyéb képességekkel rendelkező kutyákalkalmasak leginkább a mentőkutyázásra.

    De mivel Leczki Sarolta kutyatenyésztő is, az adásban arról is beszélgetünk, mennyire fontos a kutyafajta kiválasztása akkor is, ha csupán egy házi kedvencet szeretnénk magunk mellé. A kulcsszó pedig itt az önismeret, a tudatosság, ami az első és talán a legfontosabb lépés ahhoz, hogy azután harmonikus legyen a kapcsolat kutya és gazdi között.

    Hallgass ide, ha ki szeretnéd hozni magadból a legjobb gazdit!

  • Ha szerinted sem fognak soha kiürülni a menhelyek, eltűnni a tömeges "ingyen elvihető cica, kutya" hirdetések, akkor azt is tudnod kell, hogy ehhez az egyik legfontosabb az ivartalanítás.

    Ma Magyarországon a kutyáknak csak az 5-10 százaléka ivartalanított, a macskáknál pedig még rosszabb ez az arány. Ennek egyik fő oka a rengeteg hiedelem, ami körülveszi az ivartalanítást. A Petcastnak ebben az epizódjában sorra vesszük ezeket a tévhiteket Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem Tanszékvezető docense és Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke segítségével.

    Szó esik arról, igaz-e hogy az ivartalanítás elhízást, elbutulást,pajzsmirigy-alulműködést, csontrákot, vagy diszpláziát okoz (NEM).

    Igaz-e, hogy felborítja a hormonháztartást, eltorzítja a személyiséget, megváltoztatja a viselkedést(NEM).

    Igaz-e, hogy a műtét kockázatos, előtte egyszer ellenie van egy legalább tüzelnie kell a szukának, hogy ezzel egy örömforrástól fosztjuk meg a cicát, kutyát (NEM).

    Meg beszélünk arról is, hogy mindezekkel szemben milyen előnyei vannak a műtétnek, aminek – ha egyszeri kiadásként megterhelő is lehet –, bele kell férnie a felelős állattartásba.

  • Civil hang címmel új rovat indult 2024-ben a Petcast-on, hogy teret és megszólalási lehetőséget adjunk olyan ismert vagy kevésbé ismert civil szervezeteknek, amelyek hozzánk hasonlóan elkötelezettek a felelős állattartás mellett. Ebben az adásban egy fővárosi alakulat, a ZöldEb Kutyás Érdekvédelmi Egyesület mutatkozik be. Elnökük, Hirbek Edina a vendég, aki elmondja, hogyan, milyen módokon próbálják meg edukálni az új kutyásokat és főleg a gyerekeket annak érdekében, hogy minél többen megértsék, milyen felelőséggel jár a kutyatartás. Hogy kutyások és nem kutyások békésen tudjanak együtt élni, hogy kevesebb legyen a konfliktus (aminek még mindig főleg a fel nem szedett kutyagumi az okozója), és a kutyások se érezzék magukat másodrendű állampolgárnak. Például azért, mert nem mehetnek be minden parkba, miközben az olyan, amúgy egyáltalán nem kutyázásra való helyek, mint a plázák, egyre inkább kutyabarátként hirdetik magukat.

  • Kutyások, figyelem! Eljött az idő, hogy leszámoljunk a kutyák etetésével kapcsolatos leggyakoribb tévhitekkel, hamis vagy félinformációkkal. Ebben ezúttal is egy szakértő lesz a segítségünkre: Fodor Kinga állatorvos, kisállattáplálási szakértő, aki könyvet is írt a témában Mit egyen a kutyám címmel.

    Az adásból kiderül, mi igaz abból, hogy

    1. A tápok, konzervek egészségtelenek, természetellenes ezekkel etetni a kutyát.

    2. A kutya ragadozó, nyers hússal kell etetni.

    3. A házi koszt a legjobb a kutyának.

    4. A kutyának teljesen jó az asztali maradék, ilyenen éltekévszázadokig.

    5. A csirkés tápok allergiát okoznak.

    6. A bárány hipoallergén

    7. Aki táppal etet, időnként váltogassa azt.

    8. A gabonamentes tápok jobbak.

    9. Naponta többször kell etetni.

    10. Egy héten legalább egyszer kell koplaló napot tartani.

    11. A válogatós állat is ráfanyalodik az ételre, ha éhes!

    Hallgass ide, és minden állítással kapcsolatban megtudod az igazságot!

  • Ha cicád van, ezt az adást ki ne hagyd, mert most leszámolunk egy sor, a macskák etetésével kapcsolatos tévhittel, hamis vagy félinformációval. Fodor Kinga állatorvos, kisállattáplálási szakértő lesz ebben a segítségünkre, aki könyvet is írt a témában Mit egyen a macskám címmel. Az adásból kiderül, mi igaz abból, hogy 1. A macska húsevő, nem kell neki mást adni 2. Minden táp szemét, nem szabad száraztáppal vagy konzervvel etetni 3. A tápoktól, főleg a konzervektől finnyásak lesznek a macskák 4. Ne kapjon a cica száraztápot, mert húgyköves lesz 5. A cicáknaktejet és tejtermékeket kell adni 6. Fokhagymát kell adni a macskának, akkor nem lesz férges, bolhás 7. A macskáknak is lehet koplaló napot tartani (SOHA!) Az adásban szóba kerül, milyen ételekre tudnak rákattanni a macskák, mi lehet az oka annak, ha nem isznak eleget, meg az is, hogy mitől lesznek válogatósak. Hallgass ide!

  • Bár a madarak egy része nyár végén, ősszel elrepül tőlünkmelegebb égtájakra, még így is sok marad itt télre is. A vadmadarak etetése nem létkérdés a számukra. Sokan örömüket lelik azonban a látványukban, és kihelyezett eleséggel a kertbe vagy az erkélyre, ablakpárkányra szoktathatók. Ha szeretnéd,hogy cinegék, ökörszemek, vörösbegyek vagy őszapók rendszeres vendégeid legyenek, etesd (és itasd) őket! Hogy mivel és mikor helyes a vadmadarak etetése, arról hallgasd meg Máté Lilla állatorvos tanácsait!

  • Civil hang címmel új rovatot indít 2024-ben a Petcast, hogy teretés megszólalási lehetőséget adjon olyan ismert vagy kevésbé ismert civil szervezeteknek, amelyek hozzánk hasonlóan elkötelezettek a felelős állattartás mellett. Első alkalommal a 18. kerületi Felelős Kutyabarátok Egyesülete mutatkozik be, akiket azért választottam, mert a kerület jellegénél fogva egyfajta „állatorvosi ló”. Egyaránt megtalálhatók itt lakótelepek, kertvárosi negyedek vagy erdős részek, így sokféle probléma előfordul, amire civil szervezetként maguk is igyekeznek megoldásttalálni. A kutyások körében, de főleg a kutyások és kutyátlanok között számtalan konfliktusforrás akad az össze nem szedett kutyagumitól a „tömeges” kutyasétáltatáson át a kutyafuttatók nem megfelelő használatáig. Vida Ági, a 18. kerületi FelelősKutyabarátok Egyesületének elnöke az adásban nemcsak ezekről beszél, de a megoldási lehetőségek közül is megoszt jópárat. Például, hogy mindenütt érdemes a kutyásoknak összefogniuk, és egyfajta önszabályozással elsimítani vagy akár megelőzni a konfliktusokat. Így közelebb kerülhetünk ahhoz, amit az egyesület szlogenje is hangsúlyoz: a békés együttéléshez harmóniában a természettel. Hallgass ide!

  • Embereknél, állatoknál is teljesen normális, ha a váratlan, erősebb hanghatásokra összerezzennek, megijednek. De ha egy kutya (vagy macska) bizonyos zajok hallatán reszketni, szorongani kezd,vagy akár retteg, rombol, netán pánik- vagy akár epilepsziás rohamot kap, arra minden rendes gazdi odafigyel, és igyekszik megoldást találni. Muszáj is, hiszen nem csak a tűzijáték vagy a petárdázás, de akár a nagyobb vihar is rendesen megtépázhatja a kutyánk és ezzel a mi idegeinket. Különösen, ha egyolyan kutyáról van szó, aki magában vagy akár másokban is képes ilyen helyzetekben kárt tenni. A zajszorongás és a zajfóbia a Petcast podcast ezen adásának a témája, a vendég pedig Hirbek Edina kisállatpszichológus.

    Szakértőnk elmondja, hogy 2016-hoz képest mostanra tovább emelkedett mind a természetes (például a vihar okozta), mind pedig a mesterséges zajoktól való fóbia (amilyenpéldául a tűzijáték). Ha az állat megriad egy váratlan hanghatástól, az természetes, és onnan tudható, hogy az nem vált ki belőle szorongást vagy főleg pánikot, hogy nem menekül a hangtól, hanem ha tisztes távolságból is, de érdeklődve figyeli, keresi a forrását. Ha azonban azonnal menekülőre fogja, ha leesik egy tál a konyhában, és elrohan a lakás legtávolabbi pontjára, vagy akanapé alá bújik szűkölve, az már fontos jelzés a gazdinak, hogy itt más problémák is adódhatnak. Például szorongás is kapcsolódhat az egyes zajokkal szembeni túlzott érzékenységhez vagy fóbiához – magyarázza a szakember –, aki szerint viselkedésterápiával – és persze a gazdi hosszú távú elkötelezettségével – akár egy évek óta fennálló problémát is meg lehet oldani, és ezzel a kisállatot egy óriási nyomás, stressz alól felszabadítani. De előfordulhat, hogy gyógyszeres kezelésre is szükség van ahhoz, hogy egy zajszorongó vagy zajfóbiás kutyánál, macskánál egyáltalán el lehessen kezdeni a viselkedésterápiát, olyan mélyen gyökerező is lehet a probléma. Ehhez pedig minden esetben állatorvosi konzultáció szükséges – hangsúlyozza Hirbek Edina, aki óva int attól minden gazdit, hogy az interneten, baráti társaságban vagy a saját házipatikájában keresse a megoldást, mert azzal csak tovább ronthat a helyzeten. Minden állat és minden probléma egyedi, ezért a megoldások sem lehetnek univerzálisak. Ahogyan azt is minden esetben a gazdinak kell tudnia, hogyan tud hatékonyan segíteni a dörgéstől, villámlástól vagy éppen a tűzijátéktól riadt kedvencének megnyugodni.

    „Meg szokták tőlem kérdezni, mi a jó megoldás, hogy megnyugtassam a kutyámat: ha simogatom, vagy ha békén hagyom. Én azt mondom erre, hogy amit a kutya igényel. Ha ő keresi a társaságunkat, akkor az rendben van, de ha el szeretne távolodni, bebújni valahova, akkor adjuk meg neki a lehetőséget erre.”

  • Mire figyeljünk karácsonykor, ha kutyával, cicával élünk – erről beszélgetek Fodor Kinga állatorvos, táplálásiszakértővel, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető docensével. Az adásból kiderül, hogy a kutyák számára az egyik legnagyobb veszély a karácsonyi ünnepi időszakban a csokoládémérgezés. A kakaóbabban lévő teobromin mérgező a kutyák számára, így minél sötétebb a csokoládé, annál inkább. A tünetek az emberi koffeinmérgezéshezhasonlóak: a kutya túlpörög, liheg, rengeteget iszik, nyálzik, iszonyatosan erős a szívverése, és mindezek miatt azonnali állatorvosi ellátást igényel! A kutyákra a csokoládénál is veszélyesebb azonban a nyírfacukor, vagy másnéven xilit, amimár nagyon kis mennyiségben halálos, és sajnos nem mutat olyan látványos tüneteket, mint a csokoládé. Amikor a kutya elájul, sokkot kap, akkor már nagy a baj, azonnal rohanni kell az állatorvoshoz. A macskákra a hagymafélék veszélyesek,vérképzési zavart okozhatnak náluk, és bár önmagában nem eszik meg a hagymát, figyeljünk arra, hogy például a pörköltszaftban is van hagyma! Az adásból az is kiderül, hogy a macskák szeretik az alkoholt, sőt rá is tudnak szokni! A macska finnyás, ellopkod ugyan dolgokat, de nem eszi meg, ezért rájuk kevésbé kell odafigyelni ilyenkor is, mint a kutyákra, akik viszont élvezettel kukáznak, ami szintén komoly veszélyt rejt magában, például, ha megeszik a nyers hal maradványokat vagy a xilites sütimaradékot. Fodor Kinga állatorvos az az ünnepi készülődés veszélyeiről is beszél ebben az adásban, a csomagolóanyagoktól a lakásdíszekig. Azt is elmondja, miért ne adjunk soha, semmilyen körülmények között embernek való gyógyszert az állatoknak. Lehet kapni kutyás, macskás elsősegélycsomagot, ez legyen otthon alapfelszerelés! „Ha baj van, semmiképpen ne kezdjünk el otthon orvosost játszani!” – hangsúlyozza a szakértő.

  • „Én egyáltalán nem szeretem azt, amikor állatot ajándékbaadunk, mindegy, hogy milyen fajú állatról beszélünk. Az állattartás felelősség.” Ez a summás véleménye az állatajándékozásról Sátori Ágnes pszichológus, állatorvos, viselkedésterapeutának, aki ebben az adásban meg is indokolja, miért nem tartja jó ötletnek élőlényt adjunk bárkinek is ajándékba. „Én abban hiszek, hogy amikor egy élőlényt magamhoz veszek, legyen az akár állat, akár mondjuk egy fa, amit betelepítek a kertembe, az felelősség, és nem egy hónapra gondolkozom, hanem évekre előre. Ebben a Petcast podcast epizódban beszélgetünk arról is, miért kell(ene) tudatosan dönteni, amikor egy állatot magunkhoz veszünk, és arról is, hogy milyen következményekkel járhat – az állatra és ránk nézve is – ha mégis elgyengülünk, és mondjuk, a gyerek nyaggatásának engedve viszünk haza bármilyen kiskedvencet. „Ha az ember nem önként vállal felelősséget, akkor a nehéz időszakokban nehezebb kitartani” – mondja Sátori Ágnes. Erre gondolni kell akkor is, amikor egy idős és/vagy egyedülálló rokonnak, barátnak szeretnénk az életét egy kisállattal gazdagabbá, színesebbé tenni. Az idősek sokszor nem azért nem vesznek magukhoz cicát vagy kutyát, mert nem szeretnének, hanem mert már számolnak azzal, hogy bármikor érheti őket baj, és akkor nem biztos, hogy lesz, aki gondoskodni tud a szeretett kisállatukról. Cicát, kutyát ajándékba adni azért sem jó ötlet, mert fontos (lenne) minden szempontból felkészülni egy állat fogadására, az azzal járó nehézségekre, kihívásokra, ez pedig ilyen esetben végképp nem lehetséges. Ha tehát cicát, kutyát, vagy akár „csak” egy hörcsögöt ajándékoznál bárkinek, inkább hallgass ide!

  • Aki túlzabáltatja és malaccá hizlalja a kutyáját, macskáját, ugyanúgy állatkínzást követ el, mint aki éhezteti, és az állat csontsoványra fogy – szögezi le az adás vendége, Fodor Kinga kisállattáplálási specialista állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője. Márpedig az elhízás az állatoknál is népbetegség: hazai felmérések szerint a családtagként tartott cicák és kutyák körében a 60 százalékot eléri a túlsúlyos, illetve 45 százalékot a kifejezetten elhízott kisállatok aránya. Ők, hasonlóan a kövér emberekhez, döntően csak akkor kerülnek állatorvoshoz, amikor valamilyen betegség kialakult az elhízás következtében: ízületi problémáktól kezdve a cukorbetegségen át a pajzsmirigy problémákig. Az adásból kiderül, hogyan tudjuk objektíven megállapítani, hogy cicánkon, kutyánkon van-e súlyfelesleg, és az is, melyek azok a fajták, amelyek hajlamosabb az elhízásra vagy épp ellenkezőleg. Fodor Kinga beszél arról is, hogyan érdemes hozzáfogni a fogyókúrához, mikor kell feltétlenül állatorvost bevonni, de ami a legfontosabb, hogyan NE hizlaljuk el kutyánkat, cicánkat. Hallgass ide!

  • Egy társállat halála ugyanolyan fájdalmas lehet, mint egy emberé. Akinek halt már meg cicája, kutyája, madara, vagy akár aranyhörcsöge, akit szeretett és aki része volt a mindennapjainak, pontosan tudja, hogy egyáltalán nem túlzás ilyen esetben is a gyászt, mint kifejezést használni. Ilyenkor nem csak őt magát kell elgyászolnunk, de azt az életformát, rutint is, amit megszoktunk az együtt töltött időben, ami akár évtizedeket is felölelhet. Erről a nehéz, de fontos témáról szól ez a Petcast-epizód, amelynek Kerekes Anikó gyász- és veszteségfeldolgozó szakember a vendége. Vele beszélgetek többek között arról, hogy vajon a kisállatok esetében is ugyanúgy zajlik-e le a gyászfolyamat, mintamikor egy barátunkat, családtagunkat veszítjük el, és hogy enyhíthet-e a fájdalmunkon, ha magunkhoz veszünk egy másik kisállatot. Vendégem tanácsot ad a szülőknek is azzal kapcsolatban, hogyan beszéljenek a kisgyerekekkel a halálról, akár éppen egy kis kedvenc halála kapcsán. Szóba kerül az eutanázia, ami a gazdik számára az egyik legsúlyosabb teher sok esetben még jóval azután is, hogy a döntést meghozták, és a szeretett állatukat örökre elaltatták. És természetesen beszélünk arról is, mikor érdemes szakemberhez fordulni segítségért.Hallgass ide ezúttal is!

  • „A kutyák társas lények. Nem evidens nekik, hogy 6-8 órát egyedül legyenek. Ezt megtaníthatjuk, de ez nem az alap!” – ez az egyik legfontosabb üzenete ennek a Petcast-epizódnak, amelyben Sátori Ágnes állatorvossal, viselkedésterapeutával beszélgetek a szeparációs szorongásról.

    Ez az egyik leggyakoribb viselkedési probléma a házi kedvenceknél, és bár más kisállatoknál is előfordul, mégis a kutyák szenvednek tőle a leggyakrabban. Pedig nem kéne ennek így lennie, ha minden gazdi tudná, hogy a kölyökkutyákat – és az örökbe fogadott kutyákat, legyenek bármilyen idősek – nagyon fontos hozzászoktatni az egyedülléthez. És igen, a kerti kutyákat is, mert bár őket több inger éri, érheti, mint a lakásban tartott fajtársaikat, az ember hiányát ők is megszenvedhetik. Az adásból kiderül az is, hogy idős korban is azoknál a kedvenceinknél is előjöhet a szeparációs szorongás, akiknél korábban soha nem jelentkezett ez a probléma. De bármilyen korú is legyen a kutyánk, vagy cicánk, esetleg papagájunk vagy egyéb kisállatunk, lehet és kell is tenni a szeparációs szorongás ellen, mert ez folyamatos szenvedést, stresszt okoz az állatnak, amitől mi, gazdik, meg tudjuk és meg is kell óvnunk őket.

    Hallgass ide, és hozd ki magadból a legjobb gazdit!

  • Tudtad, hogy Magyarországon is élnek vadmacskák? És azt, hogy 1974 óta védett állatnak számítanak nálunk, mert számos veszélyfenyegeti őket?

    Ezek a nagyszerű vadállatok nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőrészeken érzik igazán jól magukat, de az emberi terjeszkedés miatt az ilyen területek egyre zsugorodnak. Ezzel pedig a táplálékszerzési lehetőségek is fogyatkoznak, ráadásul a kijárós házimacskák, meg az eleve kóbórkaként született cicák is ugyanazokra a fajokra vadásznak. A háziasított cicák ráadásul avadmacskákkal párosodva felhígítják azok genetikai állományát. Ha nem teszünk ez ellen, a vadmacskák egyszerűen eltűnnek a sokkal nagyobb számban élő házicicák halmazában.

    Cicagazdiként, állatszeretők is tehetünk tehát azért, hogy a vadmacska faj ne tűnjön el, és bolygónk biológiai sokfélesége így is megmaradjon. Ez a célja a Vadmacska Fajmegőrzési Programnak is, amit a Budakeszi Vadaspark, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. indított 2021 márciusában. A kezdeményezők remélik, hogy elősegíthetik a tiszta vérű vadmacskák fennmaradását Budapest térségében.

    Ebben az adásban mindentmegtudhatsz a vadmacskákról, beszélgetőtársam ugyanis a Budakeszi Vadaspark programfelelőse, Burányi Virág, aki két vadmacska kandúr, Szilveszter és Félix gondozója a parkban. Hallgass ide!

  • Megítélhető objektíven, hogy jó gazdái vagyunk-e a velünk élő kisállatnak? Meg bizony! Ha tudjuk, hogy mi mindenre van szüksége annak a kutyának, cicának, papagájnak, teknősnek vagy egyéb kiskedvencnek a teljes és egészséges élethez, és ezt mind biztosítjuk a számára, akkor elmondhatjuk, hogy jó gazdái vagyunk! Ha szereted a kisállatodat, az bizony még nem elég! Akkor vagy jó gazdi, ha úgy szereted, ahogyan az neki jó. S hogy mitől lesz neki jó, mik azok az állati szükségletek, azt Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője, állatvédelmi szakember mondja el ebben az adásban. Nem kell nagy dolgokra gondolni, „csak” azt kell tudnunk, mik az adott fajnak, fajtának az igényei, és ezeket biztosítani kell a számára. Az emberi szükségleteket hierarchikusan rangsoroló Maslow-piramishoz hasonlót képzelj el, azzal a különbséggel, hogy azállatoknál csak fiziológia, biztonsági és szociális szükségletekről beszélünk. Esetükben nincs szó önbecsülésről vagy önmegvalósításról, ahogyan esztétikai szükségletekről sem. Sokan éppen itt tévednek, amikor azt gondolják: csupánattól, hogy divatos ruhácskába bújtatják a kutyát, és mindenhová magukkal viszik ölben, rögtön jó gazdik lesznek. Pedig, ahogyan Fodor Kinga fogalmaz, komoly probléma, hogy az állatokat emberi tulajdonságokkal ruházzuk föl, és azt gondoljuk, hogy ami nekünk jó, minket jó érzéssel tölt el, nekünk kényelmes, aznekik is jó. A szeretet azonban nem lehet önző, a kutyák, macskák, hörcsögök vagy gekkók esetében sem! A kedvencedet is szeresd úgy, ahogyan neki jó! Szeretnéd kihozni magadból a legjobb gazdit? Hallgass ide!

  • Jóérzésű emberként, különösen kisállattulajdonosként, mindig megrendülve, döbbenten állunk az állatkínzásos, állatbántalmazásos esetek előtt. De ne legyünk álnaivak: mindannyian tapasztaljuk, hogy nagyon-nagyon sok kisállatot (kutyát, macskát, tengerimalacot, papagájt vagy gekkót) tartanak messze nem ideális körülmények közöt vagy kifejezetten rosszul. Még olyanok is, akik elvileg szeretik a kis kedvenceiket, és akik „csak” a legjobbat akarják nekik. A Petcast mai adásába egy olyan szakembert hívtam vendégül, aki napi szinten tapasztalja, hogy állatkínzó szó szerint bárki lehet: egy szomszéd, egy teljesen átlagos ember mögöttünk a sorban, vagy mellettünk a moziban. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesületet titkára a címben idézett határozott kijelentést éppen erre alapozza. Az állatkínzók köztünk élnek – mondja, mert a súlyos állatbántalmazásoknak a többszörösét (!) teszik ki a kisebb súlyú ügyek, amelyek ugyanakkor rengeteg állat életét teszik nyomorúságossá. A kutyák, macskák, tengerimalacok vagy a ma egyre divatosabb egzotikus állatok nem tudnak segítségért kiáltani, ezért nekünk, embereknek kell segítséget nyújtanunk vagy kérnünk a számukra. Az nem megoldás, hogy posztolunk egyet: „segítsen valaki”, mert mindenki valaki! Mindig, minden helyzetben van megoldás, addig kell menni, amíg ezt megtaláljuk – hangsúlyozza Kajó Cecília. A rendőrség, a jegyző, és a ma már komoly hálózatot képviselő civil állatvédők éppúgy segítségünkre lehetnek ebben, mint a közösségi vagy a hagyományos média.Ne legyél közömbös, hozd ki magadból a legjobb gazdit és a legjobb embert! Hallgass ide!

  • A kutya tényleg meghalhat a nyírfacukortól? Mennyire veszélyes számára a csoki, a szőlő vagy a dió? Sokan csak legyintenek, mások viszont állandóan paráznak az ilyen kérdések hallatán, olyan sokféle információ kering az interneten. Ebben az adásban rendet vágunk az ál- és félinformációk dzsungelében egy valódi szakértő segítségével, aki tényleg tudja, mit ne adjunk a kutyának, ha nem akarunk ártani neki. A Petcast podcast adásának vendége Fodor Kinga állatorvos, kisállat-táplálási specialista, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője, a "Mit egyen a kutyám?" című könyv szerzője. Kingával sorra vesszük azokat az ételféleségeket, amik mind megtalálhatók a konyhánkban, és amikből sokan rendszeresen adnak is négylábú társuknak. Megnézzük, hogy a húsok, a zöldségfélék, a gyümölcsök és az édességek közül mi az, ami egyértelműen tiltólistás, és mi az, ami ugyan nem kifejezetten veszélyes, de jobb kerülni, mert nem kutyának való. Spoiler: a szakértő azt mondja, annyira sokféle kutyatáp, -jutalomfalat és -nyalánkság kapható ma már, hogy tulajdonképpen felesleges kockáztatni, inkább vegyünk ezekből, ha kényeztetni akarjuk az ebzetet. Ha nem is teszel így, arra mindenképpen ügyelj, hogy semmi olyan ételt ne tarts otthon, amitől a kutyád meghalhat, és mindig legyél nagyon körültekintő, ha olyan alapanyagot használsz vagy olyan ételt készítesz, amitől bármi baja lehet.

    Hallgass ide, és hozd ki magadból a legjobb gazdit!

  • Szabad-e sportolni kölyökkutyával? Mi a helyzet az idősebb ebekkel? Milyen fajtának melyik az ideális sport? Egyáltalán, minden kutya alkalmas arra, hogy rendszeresen fussunk vele, vagy akár csak egy hosszabb kirándulásra, túrára magunkkal vigyük? Vannak veszélyes(ebb), illetve a kutyára nézve kifejezetten megterhelő aktivitások? Rengeteg kérdés megfordulhat az aktívabb életet élő és/vagy kutyájukra figyelő gazdik fejében, amelyek közül igyekszünk minél többet megválaszolni a Petcast pocast ezen adásában Biksi Otília, a Magyar Kisállat Fizioterápiás Társaság elnöke segítségével. Az állatorvos-fizioterapeuta szakembertől megtudjuk például, hogy a nagyobb megterhelést jelentő aktivitások nem ajánlottak a levegőt amúgy is nehezen vevő nyomott orrú kutyáknak, így a bulldogoknak, illetve a rövid lábú, hosszú testű fajtáknak, tehát a tacskójellegű kutyusoknak. Kiderül, hogy a közvélekedéssel szemben még senki sem vizsgálta, hogy árt-e vagy sem a kölyökkutyáknak a rendszeres fizikai megterhelés, és ha esetleg igen, akkor milyen szinttől, illetvekorig. Ezért is indult nemrégiben átfogó nemzetközi vizsgálat a témában.
    Ami biztos, hogy akár a kutyát sportoltatjuk, akár vele közösen végzünk fizikai aktivitást – például együtt futunk -, alapvető, hogy kedvencünk teljesen egészséges legyen! Alaptétel az is, hogy minden mozgás előtt be kell melegíteni – és ez igaz arra is, amikor az egész napos heverészés után az ebet levisszük a parkba, és elkezdünk neki labdát dobálni, mert könnyen lesérülhet! De a lazítást, a nyújtást sem szabad elhanyagolni, ha a kutyával sportolunk! A legfontosabb, hogy a mozgás a kutya számára az egészsége megőrzése szempontjából éppolyan fontos, mint számunkra. „Use it or loose it – használd, vagy elveszíted” – ezért, ha meghallgattad ezt a nagyon hasznos podcastot, állj fel, és vidd a kutyát sétálni, mozogni! 😉 De először is, hallgass ide!