Afleveringen
-
„Külföldön voltam egy bridzsversenyen a választás előtt két héttel, és az egyik partnerem, egy megrögzött fogadó mutogatta nekem, hogy Trump oddsa 1,47, Kamala Harrisé 2,13. Innentől kezdve nem gondoltam, hogy saját véleményemnek kellene lennie a választások eredményéről” – érzékeltette személyes élményei alapján a Della mai vendége, Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke, a Videoton társtulajdonosa és egyik vezetője, hogy az amerikai elnökválasztás előtt már kitapintható volt a hangulatból, hogy Donald Trump esélyei nagyobbak, mint demokrata ellenfeléé.
-
Kiszáradt a startup-finanszírozási piac, az uniós pénzek hiánya, az állami források elapadása mellett a befektetők hajlandósága is elfonnyadt az invesztícióra. Utóbbit egyértelműen az elmúlt évek kimagasló magyar inflációjával magyarázza a Della vendége, Balogh Petya startuper befektető, mentor. Ilyen állampapír hozamkörnyezet mellett, amit az infláció lekövetése eredményezett, csak nagyon kevesen akarják kockáztatni a pénzüket egy hosszabb távon megtérülő befektetéssel.
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
Az amerikai elnökválasztás eredménye mindenképpen hatással lesz a magyar politika mozgásterére. Donald Trump győzelmének egyik legmarkánsabb következménye a kereskedelmi háború folytatása, kiterjesztése lenne, ami az európai piacot sem hagyná érintetlenül – mondta a Della vendégeként Győrffy Dóra közgazdász, aki azonban demokrata győzelemre számít az elnökválasztáson.
-
Öt éven belül a vállalkozások top három problémája közé bekerül az időjárás – jósolja a Della vendége, Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutató igazgatója. A negyedévente készülő kkv-hangulati felmérésük egyik legérdekesebb tanulsága az volt, hogy az időjárás – illetve szélesebb értelemben a fenntarthatóság – kockázati tényezőként jelentősen felértékelődött a cégek körében a korábbi felmérésekhez képest.
-
A gazdaságról szóló diskurzus félrecsúszásáról, a növekedési csapdából való kitörésről, a magyar receptről beszélgettünk Orbán Krisztiánnal a Della legutóbbi felvételén, amelyet különleges körülmények között, több mint 200 néző társaságában rögzítettünk a 24.hu podcastfesztiválján az Akvárium Klubban.
-
Kásler Miklós elhíresült mondata – miszerint ő régen 50 fokban is operált – megütközést keltett pár hónapja, amikor a klímaberendezések hibája vagy hiánya sokszor elviselhetetlen hőséget eredményezett a budapesti kórházakban. Pedig Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara egykori elnökének is vannak hasonló élményei, ő például 40 fokban műtött –, igaz, akkoriban klimatizált helyiség még sehol nem állt rendelkezésre. A Della vendége szerint ugyan látványos és hatásos volt Magyar Péter nyári, hőmérős akciózása, de nem ez a fő baj a magyar egészségügyben.
-
Tudok az iparűzési adózást érintő tervekről, de mindent nem mondhatok el – jelezte a Dellában a sokadik polgármesteri ciklusát kezdő Gémesi György, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökeként közel ül a tűzhöz, van belső információja arról, mit tervez a kormány a helyhatóságok legfontosabb adóbevételével.
-
Az elmúlt évek pénzügyi válsága nem rengette meg a képzőművészeti alkotások itthoni aukciós piacát, a 2008-as válság sokkal jobban visszafogta a keresletet – emlékszik vissza a nehéz évekre Törő István, a Virág Galéria társtulajdonosa a Della vendégeként. Megfejtése szerint a mostani krízis azért nem hagyott érdemi nyomot a festmények, műalkotások keresletén, mert a mai gazdagok – akik a meghatározó részét adják a forgalomnak – sokkal nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint 2008-ban.
-
Nem lett volna szabad az unió bírósága elé vinni a Spar által az árstop miatt indított pert, mert Luxemburgban tudhatóan elfogultan ítélkeznek, a magyar kormány rovására – fogalmazta meg a Dellában vaskos véleményét Rigó Csaba Balázs, aki a szegedi bíróságon megfordult üggyel kapcsolatos kritikáját – mint a műsorban hangsúlyozta – magánvéleményének tekinti.
-
A tavalyi recesszió után a magyar gazdaság az idén is csak totyorog, a mocsárba beleragadva halad zsombékról zsombékra – festi le líraian a hazai helyzetet a Dellában a korábbi jegybankelnök, Bod Péter Ákos. Az egyetemi tanár szerint Orbán Viktor túl sokat vár Nagy Mártontól, amikor 3–5 százalékos növekedést kér jövőre a csúcsminiszteri poszt várományosától.
-
Összességében brutálisan sikeres volt a párizsi olimpia megrendezése – értékelt a Dellának Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó tagja. Véleménye kilóg a sorból, ha a kormányoldalon született megnyilvánulásokkal vetjük össze – lásd: mi százszor jobb olimpiát tudnánk rendezni. Amit nem is engedett el teljesen a kormány, most 2036-ról szól a közbeszéd, a vendégünk ugyanakkor a borúlátók csapatába tartozik, amikor az olimpiarendezés újbóli esélye kerül szóba.
-
Nem járunk messze attól, hogy az orosz társadalom ingerküszöbét elérje az ukrán háborúban meghaltak, megrokkantak és huzamosabb ideig harcképtelenné váltak, vagyis az emberáldozat mértéke. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Dellában kifejtette: egy akkora országban, ahol nagyjából 20 millió főre tehető a harcképes lakosság száma, egymillió katona elvesztése a csatatéren már kiválthatja azt a frusztrációt, ami a közhangulat megváltozásához vezet.
-
A republikánus elnökjelöltnek – a saját tökösségét igazolandó – sarkos mondásai voltak az Északi Áramlat lezárásáról, illetve Irán tönkretételéről az Elon Musknak adott interjúban, de a Della vendége, Pletser Tamás szerint ezek az állítások nem állják meg a helyüket.
-
Nem alakult jól az idei Sziget Fesztivál a forgalom szempontjából, a line-up sem volt a legerősebb, a látogatók száma is elmaradt a megszokottól, így összességében üzletileg sem ez lesz a legjobb éve a rendezvénynek. Erről Gerendai Károllyal, a Sziget Fesztivál alapítójával, korábbi tulajdonosával beszélgettünk a Dellában.
-
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes volt a Della vendége, akit a közgyűlési többség megteremtéséért folyó, hírzárlattal kísért tárgyalásokról is kérdeztünk. Szerinte két esetben álltak volna már elő részletekkel a felek: ha Karácsony Gergely és Magyar Péter eredményre jutott volna, vagy ha ellehetetlenül a megállapodás.
-
Bár a kormány az „elhalasztott” beruházások közé sorolta a budai szuperkórház megépítését, a költségvetés állapota alapján Kunetz Zsombor egészségügyi elemző nem tartja reálisnak, hogy a következő években belevágna a kabinet az építkezésbe. Sőt, a Della vendége szerint végleg lehúzhatják ezt a projektet az állami beruházások listájáról. Ráadásul nem is tartja szükségesnek ezt a kiszemelt helyen, a közeli Szent Imre kórház megfelelő fejlesztése elegendő lenne.
-
Sokan gondolkodnak azon, hogy elhagyják a magyar igazságszolgáltatást, akkora az elégedetlenség a körükben. Méltánytalannak érzik az anyagi elismertségüket, mások a szakmai akadályok miatt állnak fel. A Della vendége, Gerő Tamás ügyvéd, adójogi és sportjogi szakjogász úgy tudja, a Simonka-ügy korábbi bírája utóbbi okból inkább külföldön keresett boldogulást, míg mások azon keseregnek, hogy már egy bolti állás is versenyképesebb jövedelmet kínál, mint amennyit az igazságszolgáltatás csúcsa alatt, a bírák segítőiként meg lehet keresni.
-
A Donald Trump elleni merénylet egy kortünet, az egzisztenciális lecsúszástól rettegők táplálta radikalizálódás vezetett el odáig, hogy már a végső eszköz használatától sem riadnak vissza egyesek. Az eset messze túlmutat a politikai rivalizáláson – a vasárnap történtek hatással lesznek az egyébként is felkorbácsolt hangulatú amerikai elnökválasztásra, és nem csak politikai értelemben: hektikus piaci mozgásokra számít novemberig a Della vendége, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter.
-
A Della vendégével arról beszélgettünk, milyen lenyomata lehet a befektetők körében Orbán Viktor „békemissziójának”, annak, hogy néhány napon belül a nyugati világ két ádáz ellenfelénél, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknél vendégeskedett. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kockázati felárak alakulása árulkodik majd arról, hogyan ítélik meg a befektetők a miniszterelnök hiperaktivitását a nemzetközi politikai térben. Tapasztalata szerint a profi piaci szereplők képben vannak Magyarországgal kapcsolatban, és a gazdasági mellett a politikai kockázatokat is árazzák.
-
A tisztán piaci folyamatok alapján nem várható az üzemanyagok jelentős drágulása az előttünk álló hetekben, de a geopolitikai kockázatokkal – mint például a közel-keleti konfliktus vagy az orosz-ukrán háború – nehezebb számolni, egy esetleges eszkaláció elindíthatja az üzemanyag alapjának számító olaj jegyzésárának emelkedését – mondja a Dellában a legnagyobb üzemanyag-forgalmazókat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
- Laat meer zien
