Afleveringen
-
Mohos Gábor Esztergom-Budapesti segédpüspökkel beszélgetünk Ferenc pápa személyéről, örökségéről, valamint a halálát követő időszak történéseiről: a temetésről, az Egyház teendőiről, és a hamarosan megkezdődő konklávéról.
„A szenvedést, mely jelen volt életem utolsó időszakában, a világ békéjéért és a népek közötti testvériségért ajánlottam fel az Úrnak” - írta a Szentatya Húsvét hétfőn nyilvánosságra hozott, két évvel ezelőtt írt végakaratában.
| külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
A földrajz komoly dolog. Egy ország nem változtathat helyet. Ott van, ahol van. És a szomszédság is komoly dolog. A közeli is meg a távolabbi is.Magyarország Európa közepén nem tudja figyelmen kívül hagyni a közeli- és távoli szomszédság politikáját. Pláne nem, ha ezekkel az országokkal egy politikai tömörülést alkot, az Európai Uniót.Mi történik, ha a 27-ek közül 26 ország pont mást gondol, és mást csinál, mint amit Magyarország szeretne?Mi van akkor, ha nem a többségnek van igaza? Helyesen látják Ők 26-an, hogy egy férfi nővé válhat, és egy nő férfivé? Ha éppen ez a kívánsága.Helyesen gondolják a lassan sorozatossá váló késes támadások tükrében, hogy a korlátok nélküli migráció jót tesz az országok társadalmának?Helyesen gondolják, hogy Ukrajna számára a háború folytatása az egyetlen megoldás?Ki ismeri a válaszokat?És milyen legyen Magyarország EU stratégiája?Vendégeim:Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója,Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója,Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója, korábbi berlini nagykövet.fotó:wikipedia.org | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András
-
A földrajz komoly dolog. Egy ország nem változtathat helyet. Ott van, ahol van. És a szomszédság is komoly dolog. A közeli is meg a távolabbi is.Magyarország Európa közepén nem tudja figyelmen kívül hagyni a közeli- és távoli szomszédság politikáját. Pláne nem, ha ezekkel az országokkal egy politikai tömörülést alkot, az Európai Uniót.Mi történik, ha a 27-ek közül 26 ország pont mást gondol, és mást csinál, mint amit Magyarország szeretne?Mi van akkor, ha nem a többségnek van igaza? Helyesen látják Ők 26-an, hogy egy férfi nővé válhat, és egy nő férfivé? Ha éppen ez a kívánsága.Helyesen gondolják a lassan sorozatossá váló késes támadások tükrében, hogy a korlátok nélküli migráció jót tesz az országok társadalmának?Helyesen gondolják, hogy Ukrajna számára a háború folytatása az egyetlen megoldás?Ki ismeri a válaszokat?És milyen legyen Magyarország EU stratégiája?Vendégeim:Fodor Gábor, a Közép-Európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója,Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója,Pröhle Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programokért felelős igazgatója, korábbi berlini nagykövet.fotó:wikipedia.org | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András
-
1. Négy év börtönre ítélték Marine le Pent, és már az elsőfokú tárgyaláson öt évre eltiltották attól, hogy választáson induljon, pedig a 2 év múlva esedékes elnökválasztásnak, a jelenlegi felállás szerint, ő lenne a legesélyesebb indulója. Marine Le Pen az ítéletet és a pert politikai indíttatású támadásnak nevezte, amelynek célja, hogy eltávolítsák a politikai életből. Sikerül-e ellehetetleníteni ezzel Franciaország egyik legnépszerűbb pártját? Mi lesz a 11 millió Le Pen szavazóval, szimpatizánssal?
Szakértőnk Fejérdy Gergely a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
2. A múlt hétvégén négynapos magyarországi látogatáson járt Paul Richard Gallagher érsek, szentszéki államtitkár Mi a feladata a Vatikánban? Mi volt a látogatás célja? Kikkel találkozott és mit mondott?
Érszegi Márk Aurélt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadóját kérdezzük.
(fotó: Magyar Kurír) | külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Ötévente rendezik meg a világ legjelentősebb kulturális, turisztikai és gasztronómiai eseményének számító világkiállításokat. Idén áprilisban Japánban, Osakában rendezik meg az expót, ahová hat hónapon át, mintegy 160 országból 25 millió látogatót várnak Vendégünk az egyik résztvevő, aki nemcsakhogy ott lesz, hanem még előadást is tart majd a magyar pavilonban.
Vendégünk Vihar Judit japanológus, műfordító, irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, a Magyar-Japán baráti társaság tiszteletbeli örökös elnöke. | közéleti beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Ezen a héten a felek a tűzszüneti megállapodásról tárgyaltak Rijádban, a területi kérdésekről szóló tárgyalások Moszkva kérésére csak ennek megkötése után kezdődhetnek el. Hol tartunk most, hogyan közvetít az Egyesült Államok, miért épp egy arab országban, miért maradt ki Európa, milyen béke várható, kinek lesz ez jó, és kinek nem – az sem közömbös, hol van ebben az egészben a mi békepárti Magyarországunk. | külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
A múlt héten hazánkban járt Jacques Mourad szír-katolikus szerzetes, 2023 óta a szíriai Homsz érseke. Mourad atyát 2015-ben elrabolták az Iszlám Állam terroristái, 5 hónapot töltött a dzsihádisták fogságában, míg végül egy muszlim jóakarója segítségével sikerült megszöknie. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott előadása után az aktuális szíriai helyzetről: a március eleji vérengzésről, a keresztények félelmeiről és reményéről, valamint erről a korábbi élményéről is kérdeztük.
Ezután Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával beszélgetünk ugyancsak a szíriai helyzetről és a Mourad érsek által felvetett kérdésekről.
| külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelem irányul a különböző
idegrendszeri betegségek új terápiás lehetőségeinek kutatására. Most
egy magyar kutatócsoport igazolta, hogy egy korábban már általuk
szabadalmaztatott úttörő növényi eredetű készítmény természetes
módon és nagyon hatékonyan képes enyhíteni a szorongást – ami egyre
inkább népbetegséggé válik, a fiatalok körében is. A kutatás fókuszában az endokannabinoid rendszer áll, amely az idegsejtek működésében játszik kulcsszerepet, és amely forradalmasíthatja a pszichiátriai kezeléseknek ezt a területét: ezáltal új terápiás lehetőségek nyílhatnak meg különböző idegrendszeri betegségek kezelésében.
(Fotó: Ludovika) | közéleti beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Pedig járványügyi kockázatok akkor is vannak, ha az ember nem hibázik. Különösek veszélyesnek tartják azokat a vírusokat, melyek állatról emberre kerülve okozhatnak megbetegedéseket. "Az első világháború utáni pusztító világjárványt okozó spanyolnátha például madarakat és embereket egyaránt megfertőzött.Ezzel a pusztítással a spanyolnátha az emberi történelem második legtöbb áldozatot szedő járványa volt a fekete halál, a 14. századi nagy pestisjárvány után." [wikipedia.org]Mi a helyzet ma? Tanult-e a világ a kovid járványból? Vannak-e különösen veszélyes tényezők?Vendégem Kacskovics Imre professzor, az ELTE Természettudományi Karának a dékánja. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András
-
Hol vannak már a régi idők, amikor a fogpótlás eszköze a csillogó arany és ezüst fog volt?Az idők változtak, a fogászat pedig nem csak a fog, hanem az egész szájüreg betegségeivel foglalkozik.Mára a technika itt is meghatározó.Vendégem Dr. Vág János professzor, a Semmelweis Egyetem Helyreállító Fogászati és Endodonciai Klinika igazgatója.fotó: facebook.com | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András
-
1. Ukrajna európai uniós tagágáról szavaztak a tagországok a múlt csütörtöki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország egyedül vétózott. Miért és kinek lett ez most ennyire fontos kérdés, van-e realitása az ukrajnai csatlakozásnak és ha megtörténik, milyen politikai és gazdasági következményei lesznek Európára nézve?
Vendégünk Siklósi Péter korábbi védelempolitikai helyettes államtitkár, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
2. A francia elnök múlt héten szózatot intézett népéhez, amelyben leszögezte, hogy támogatni kell a békét, de támogatni kell Ukrajnát, és az Ororszország felől érkező, és nemcsak Franciaországot, hanem egész Európát fenyegető veszéllyel érvelt. Félelemkeltés? Elterelés a valós, súlyos francia gazdasági és társadalmi gondokról? Vagy azért van benne igazság?
Fejérdy Gergely Franciaország szakértővel, a PPKE oktatójával, az MKI vezető kutatójával beszélgetünk. | külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Mi áll a fenti adatok mögött?Mit jelent a személyre szabott gyógyszer? Hiszen az egészségüggyel kapcsolatos kutatások mindig a nagy számokra alapozódnak. Hiszen végsősoron nagy vonalakban mégiscsak (majdnem) egyformák vagyunk. Vendégem Keserű György Miklós vegyészmérnök, akadémikus. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András
-
Volt egy időszak a magyar történelemben, jellemzően a 19-20. század fordulója - esetleg még kicsit később is -, amikor olyan vállalatok születtek, melyek évtizedekre, vagy még hosszabb időre meghatározták a magyar gazdaság helyzetét. A mából visszatekintve, és a titkot megfejtendő, föl lehet tenni a kérdést? Miért pont akkor? Miért pont úgy? Mi volt a döntő körülmény? Egy ember? Aki elszántságával, tehetségével, küzdeni tudásával ott volt pont azon a helyen, és pont akkor amikor kellett?És igen, a végső válasz tán maga az ember.Műsorunk vendége Antalffy Péter történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa. | közéleti beszélgetések | Szerkesztő: Sályi András
-
A jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU pártszövetség győzött a vasárnap tartott németországi előrehozott választásokon, így – a várakozásoknak megfelelően -- Friedrich Merz lesz az ország új kancellárja. A voksolás második helyezettje a radikális jobboldali Alternative für Deutchland, amely négy évvel ezelőtti eredményéhez képest megduplázta szavazói számát.
Miért szavaznak egyre többen jobbra Németországban?
Kormányra kerülhet-e az AfD?
Mit hoz az új politikai felállás a német-magyar kapcsolatokban? | külpolitikai beszélgetések
| Szerkesztő: Pozsgai Nóra
- Laat meer zien
