Afleveringen
-
Fotó: Orbán Zoltán | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Sokan nem szeretik, pedig sok szolgálatot tett az Emberiségnek a közelmúlt történelme során. Hogyan és mikor került a városba, veszélyes-e az egészségre, és milyen fajról van szó valójában: mi a "becsületes" neve? Megtudjuk Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
Egy szem dió, aminek farka van. Európa talán második legkisebb madara - holtversenyben a füzikével - mindössze 7-8 grammot nyom. Ehhez képest a hangja erős és messze hangzó.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mesél róla, aki azt is elárulja, miért és hogyan építsünk "ökörszem kastélyt". | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Tízezrével pusztultak el a vonulásban lévő fecskék a Balaton északi partjánál a hirtelen jött heves esőzést és lehűlést hozó ciklon miatt. Mai Madárvárta rovatunkban ezúttal erről a szomorú aktualitásról kérdezzük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét. A következő héten azonban ismét visszatérünk a madárfajok bemutatásához. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Nagyon hasonlít a gyakori nagy fakopáncshoz, de kicsit nagyobb, "délcegebb" tartású, és a háta teljesen fehér tollazatú. Középheységi öregerdeinket szereti, ahol -- megfelelő erdőgazdálkodás esetén -- elegendő holtfát talál magának.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Nevét énekének fülemüleszerű kezdőstrófájáról kapta. A legkorábban visszatérő nádiposzátánk, és a legkésőbb vonul el hazánkból. Fontos magyar kutatás is kapcsolódik hozzá.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Hogy hogyan kerül hazai madárfajokat bemutató sorozatunkba? Nos, nem is olyan régen még állandó fészkelő volt Magyarországon. Ritka vendégként ugyan, de manapság is elő-előfordul nálunk, 2010-ben például a Parlament előtt röpködött. Orbán Zoltán, az MME szóvivője mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
A madár, "aki" a vízen jár!
Természetes vizeinknél gyakran találkozhatunk ezzel a kedves, tömött testalkatú, kis fekete vízimadárral, de akár még városi tavacskákban is előfordul, ha talál nádast, ahol elbújhat. Mókásan hat, ahogy rövid farkát fel-felcsapva a parton lépeget vastag, már-már aránytalanul hosszú ujjú lábain. Mire használja azokat a hosszú ujjakat? Ezt is megtudjuk Orbán Zoltántól, az MME szóvivőjétől. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Egyik legszebb madarunk a kiskert tulajdonosk barátja. Nevét messze hangzó, lágy, kicsit gépies, huppogó hangjáról kapta. A gyakorlatias és szókimondó népnyelv viszont fostos bugybókának hívja. Orbán Zoltán, az MME szóvivője azt is elmondja, miért. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Legnagyobb poszátafélénk de sajnos nem túl gyakori, pedig jó volna sokat látni-hallani, hiszen gyönyörűen énekel és mókás, karvalyéhoz hasonló, szürke keresztsávos "trikót" hord, amihez szintén a karvalyéhoz hasonló, élénksárga szem tartozik.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Igen dekoratív vártamadár, amely kampós csőre miatt első ránézésre törpe ragadozónak tűnik.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mesél róla.
(Kép: Csontváry Kosztka Tivadar: Tövisszúró gébicsek, 1893) | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Nedves mocsárréteinken, szikes legelőkön költ. Amúgy is ritka volt, de a mocsarak lecsapolása, a nedves rétek feltörése sem kedvezett hazai állományának. Érdekes alakú, kúpos végű tojásaiból aranyos, pöttyös kis pehelygombócok kelnek ki (rajz: Kókay Szabolcs MME). | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
"Aranyágon ül a sármány, kicsi dalt fúj furulyáján..." - írja Weöres Sándor. Nem valószínű, hogy a mi madarunk ihlette meg, ugyanis más sármányoktól eltérően neki nem dallamos, inkább kicsit furán gépszerű, viszont ezért könnyen felismerhető hangja van. A hím csodaszép, élénksárga színéről kapta a nevét. A leggyakoribb sármány fajunk, kis szerencsével a kertünkben is megpillanthatjuk. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Egyik legszebb galambfajunk. A telet Afrikában, a Szaharán túl tölti, itthon május és szeptember között láthatjuk -- vagy hallhatjuk, hiszen jellegzetes hangja messziről elárulja a jelenlétét. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Az ország egész területén gyakori, a vadásztársaságok minden éven nagy számban engednek szabadon zárt térben tenyésztett madarakat. Betelepített állat, de vajon mióta él velünk?
Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
-
Mókás jelenség ahogy hatalmas, sárga szemével meredten néz, és hosszú, vastag sárga lábán fel-alá rohangál a pusztában. Rejtőszíne és ritkasága miatt azonban nehéz megfigyelni: hazánkban mindössze 2-3 tucat pár költ az alföldi homokpusztákon.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mesél róla. | Szerkesztő: Pozsgai Nóra
- Laat meer zien
