Afleveringen

  • A cicák rendszeresen állatorvosi vizsgálata akkor is fontos, ha nincs egészségügyi problémájuk. Egy macskát állatorvoshoz vinni azonban kemény kihívás lehet, pedig hozzászoktathatók a rendelőlátogatáshoz. Ennek módjáról, valamint a rendszeres állatorvosi vizittel megelőzhető betegségekről Vass Zsófia állatorvos, az első hazai macskabarát praxis alapító tulajdonosa beszél az adásban.
    A szakértő elmondja azt is, hogy
    - milyen tünetek esetén kell mindenképpen orvoshoz vinni a cicát,
    - a különböző életkorokban mik a leggyakoribb problémák náluk,
    - mit tegyünk gazdiként, hogy a cicák "együttműködőbbek" legyenek.

    Ha szeretnél hosszú, egészséges életet a cicádnak, ez az adás neked szól!#macska #cica #állatorvos #petcast #podcast

  • Ha nem hallgat rád a kutyád minden helyzetben és pillanatban, esetleg félős vagy éppen agresszív, akkor biztosan rosszul csinálsz valamit: nem vagy falkavezér, túlságosan elkényezteted a kedvencedet. Ha mondtak már neked ilyesmit, akár a kutyaiskolában, és még bűntudat is gyötör, hogy nem vagy elég kemény kezű, akkor tarts velünk ebben az epizódban, amelyben Székely Daniella kutyatréner és viselkedésterapueta segítségével igyekszünk tisztázni, valóban mindenhatóak vagyunk-e gazdiként.

    Az adásban a következőkről lesz szó:

    - Mi az a falkaelmélet, és miért gondolják sokan, hogy ez a megoldás minden problémára a kutyáknál?

    - Beszélhetünk-e falkáról az ember és kutya viszonylatában, és van-e létjogosultsága a falka- és dominanciaelvű nevelésnek napjainkban?

    - Gazdi vagy falkavezér kell-e valójában a kutyának?

    - Tényleg minden csak nevelés kérdése lenne?

    - Mi az, amire gazdiként van ráhatásunk és mi az, ami rajtunk túlmutat?

    - Hol kezdődik, meddig tart a gazdi felelőssége abban, hogy milyen (lesz) a kutyája?

    - Mi az a gazdishaming, és mit tehetünk ellene?

    Tarts velünk, ha szeretnél jó kapcsolatot kialakítani a kutyáddal. Tarts velünk, ha azt gondolod, gadiként mindenható vagy, és akkor is, ha te már tudod, hogy nem vagy az.

  • Zijn er afleveringen die ontbreken?

    Klik hier om de feed te vernieuwen.

  • Nem az állatmentéssel együtt járó kihívások vagy megpróbáltatások, hanem az emberek irreális elvárásai fogják kinyírni hamarosan a civil állatvédőket – mondja Omáscsik Orsi, aki csaknem 13 éven át vezette a Ments meg! Oroszlányi Állatvédő Egyesületet, de akinek egyszerűen elege lett a sok arrogáns, követelőző, kioktató, számonkérő emberből, akik mind meg akarták neki mondani, hogy állatmentőként mi az ő dolga, és ha nem a szerint cselekedett, akkor durván helyretették. Orsi szerint nem csak az emberek stílusával van baj, hanem az általános közgondolkodással is. Mert sok ugyan a felelősségteljes szupergazdi, de még mindig rengetegen vesznek magukhoz kutyát csupán divatból, a cicákat akkor sem ivartalaníttatják, ha a műtét ingyen van, vagyis, mint fogalmaz: az állatvédelem helyzete egy tapodtat sem sikerült előremozdítani. Omáscsik Orsival telefonon készült interjú.

  • 🐶Kutyák és kutyások között lenni, az időt kellemesen és egyúttal hasznosan eltölteni - erre mind lesz lehetőséged, ha ellátogatsz az Ebugatta és a ZöldEb Kutyás napjára!🌞📅 A részletekről mindent megtudhatsz Petrus (Ebugatta) Krisztitől. Hallgass ide! 👂👉 A programról bővebben itt: https://www.facebook.com/events/7411057102271461🌐További hasznos állati tartalmak itt: https://petcast.hu/ 🎧Az új epizódokért légyszi, iratkozz fel a csatornára: https://open.spotify.com/search/petcast#petcast #podcast #HaimanÉva

  • Egy igazi kutyás, egy jó gazdi akkor is foglalkozik a kutyájával, ha gyereke születik. A gazdiságot és az anyaságot össze lehet ugyanis egyeztetni - ahogyan arra a Petcast podcast legújabb különkiadásában igyekszünk jó példát mutatni.

    Az adás vendége, Schmidt Orsi amellett, hogy szülőként arra inspirálja a többi édesanyát, töltsön együtt a porontyával minél több időt a szabadban, gazdiként is példát mutat a kisgyerekeseknek: kutyái kislánya, Natasa születésével sem lettek másodrendű családtagok. Sőt, amikor csak lehet, a közös programokon is részt vesznek, és Orsi igyekszik velük is külön minőségi időt tölteni.

  • A hoopers fiatal kutyás aktivitásnak számít, de egyre többen érdeklődnek iránta, ami nem csoda: ez az az aktivitás, ami sem a gazditól, sem a kutyától nem követel meg különösebb fizikai erőnlétet vagy állóképességet, ezért bárki és bármilyen korú, fajtájú vagy temperamentumú kutyával elkezdheti.

    A kutyával közös időtöltés, a játék és a tanulás öröme és az azt követő jóleső fizikai és a mentális fáradtság olyan csodálatos dolgok, amiket minden kutyásnak és minden kutyának meg kellene tapasztalnia. Például úgy, hogy eljárnak hoopersezni! Ezt a Magyarországon még viszonylag újnak számító kutyás aktivitást mutatjuk be ebben a Petcast-epizódban, amelyben versenyzőkkel, bírókkal és a Hoopers Hungary egyik alapítójával beszélgettünk a 2024-es versenysorozatuk halásztelki állomásán a Csepel-szigeti Kutyaiskolában zajló eseményen.

    Az adásból kiderül többek között, hogy

    mi pontosan a hoopers, miben különbözik más kutyás sportoktól, milyen kutya-gazdi párosnak ajánlott milyen kutyáknak ajánlott milyen előnyökkel jár a gazdi és a kutya számára ez az aktivitás milyen akadályok, eszközök szükségesek a gyakorláshoz.
  • Ha kutyával megyünk strandolni, úgy készüljünk, mintha egy 4-5 éves gyerekkel mennénk. Vigyázzunk rá és mindent vigyünk, amire szüksége lehet – mondja az adás szakértő vendége, Fodor Kinga tanszékvezető állatorvos.👉 Az adás összefoglalója itt: https://petcast.hu/ 🌐További hasznos állati tartalmak itt: https://petcast.hu/ 🎧Az új epizódokért légyszi iratkozz fel a csatornára: @petcast.podcastA kutyák többsége élvezi a pancsolást, van, amelyik kifejezetten szeret úszni is. A gazdik közül is egyre többen szívesen strandolnának együtt a kutyájukkal. A kutyák azonban éppen a nyári szezonban sok vízparti területről ki vannak tiltva. A nem kutyások többsége talán azt hiszi, hogy ennek a fertőzésveszély az oka. Fodor Kinga viszont rámutat: szabad vizekben strandolva sokféle betegséget el lehet kapni, de nem a kutyáktól.E nagyon elterjedt tévhitet több oldalról is megcáfoljuk, e mellett részletesen kitérünk arra is, • mi minden veszélyeztetheti a kutyát a vízparton• mi mindent vigyünk, ha kutyával indulunk strandolni• mire figyeljünk a folyóvizekben• miért hasznos, fontos kenuban, supon a mentőmellény a kutyán• milyen módon védhetjük ki a hőgutát és kerülhetjük el a hősokkot• strandolás után mi a teendőnk.Hallgass ide!

    #kutya #nyár #petcast #podcast #haimanéva #kedvenc #strand

  • Nyáron sok gazdi igyekszik több időt tölteni négylábú családtagjaival. Ilyenkor azonban fokozottan kell vigyáznunk a kisállatainkra, főleg a kutyáinkra.

    A Petcast adásának vendége, Káplár Krisztina állatorvos, akivel átbeszéljük, milyen veszélyekre érdemes figyelni, miként előzhetjük meg a bajt, és mit tehetünk, ha mégis történik valami nem várt esemény a kutyával.

    Az epizód összefoglalója és további hasznos tartalmak itt: https://petcast.hu/

    Az adásban a következő témaköröket érintve ezekre akérdésekre kapunk választ

    1. A nyári hőség veszélyei:

    miért kapnak a kutyák könnyen hőgutát, mittehetünk, hogy ezt megelőzzük hogyan, milyen eszközökkel csökkenthetjük akutyák testhőmérsékletét miként védhetjük meg tappancsaikat a forróaszfalton jó gondolat-e megnyíratni a kutyát, hogy nelegyen melege kaphatnak-e torok- vagy mandulagyulladást akutyák a hideg víztől, megfázhatnak-e a légkonditól

    2. Nyaralás, strandolás a kutyával:

    reális veszély-e a vízben ugráló, játszó kutyáraa vízmérgezés tengernél, sós vízben mire érdemes figyelni akutyánál milyen fajták száradnak nehezebben és miértfontos, hogy ne maradjanak vizesek mire figyeljünk, amikor szabad vízben engedjükfürdeni a kutyát mely fajták nem jó úszók, és mit tegyünk, ha akutya nem szeret fürdeni a toklász veszélyei a babézia és a szívférgesség komoly betegségek,hogyan lehet megelőzni, kezelni ezeket mennyire veszélyes a darázs, méh csípése vagy ameztelencsiga

    3. Szabadtéri sütés-főzés és fagyizás:

    ehet-e fagyit az ebzet és miért veszélyes axylit jó ötlet-e adni neki pár falatot, amikorgrillezünk vagy bográcsozunk mely gyümölcsökből, zöldségekből kaphat, miketérdemes kerülni azért eszik-e füvet a kutya, hogy hánytassamagát?
  • Te hogyan viszed a kutyát vagy akár cicát autóval Utazóboxban? Beköthető ülésben vagy hámmal? Esetleg rögzített aluboxban? És azt tudod-e, hogyan KELLENE szállítani kis kedvencedet a KRESZ szerint, vagy hogy milyen előírások vonatkoznak rájuk például Ausztriában vagy Szlovákiában?

    Ezek a kérdések sokunkat foglalkoztatnak most, amikor a nyaralást tervezzük, vagy esetleg napokon belül útnak indulunk négylábú barátainkkal. Ennek az adásnak két vendége is lesz: egyrészt meghívtam egy gyakorlott kutyás utazót, Ruskó Beatrixot, aki négy gyönyörű border collie-jával sok kilométert tesz meg havonta itthon és külföldön egyaránt.

    Vele vesszük át, hogy

    mi a szabály itthon, hogyan kellene kisállatot szállítani autóban miért veszélyes, amit rengeteg videón, fotón látni, hogy a cicák, kutyák szabadon utaznak az autóban, a kisebbek akár ölben, és még le-fel járkálhatnak is a sokféle lehetőség közül, ahogyan utaztathatunk kedvencünkkel, ő személy szerint mit ajánl és miért hogyan lesz egyszerre biztonságos és komfortos az utazás a cica, kutya számárs hogyan válasszunk, mire figyeljünk hogyan szoktassuk a kutyát az autózáshoz és a boxban utazáshoz az állat elhelyezésén kívül mire figyeljünk az ő kényelme és biztonsága érdekében az utazás során külföldre indulás előtt minek nézzünk utána.

    Az adás másik vendége Kröpfl Erzsébet, a törökországi földrengés mentési munkálataiban is részt vett kutyás mentőcsapat, a Kutyák Határok Nélkül tagja. Böbével azért beszélgetek, mert ő, egy csapattársa sajnos tapasztalatból tudja, milyen őrült fontos a kisállatok biztonságos utaztatása, ők és nyolc kutyájuk ugyanis nem kis részben ennek köszönhetően úsztak meg épségben egy nagyon súlyos közlekedési balesetet 2023 őszén.

  • Házi kedvencet jól tartani nem könnyű, és ez különösen igaz az egzotikus állatokra, hiszen nem élnek olyan régen az ember mellett, mint a kutya vagy a macska. Mégis, egyre többen vásárolnak például gekkót, degut, kakadut, kígyót vagy akár kengurut anélkül, hogy tisztában lennének azzal, milyen módon kell őket tartani, mivel és hányszor kell etetni stb. Sajnos, emiatt nagyon sok rágcsáló, hüllő és madár él rossz körülmények között akár úgy is, hogy ennek a saját gazdái sincsenek tudatában. Az ilyen, négy fal közötti állatkínzás egyáltalán nem ritka, ezek az állatok fogyóeszközök a meggondolatlan állattartóknál.

    Az adás vendégeivel, Kajó Cecília jogásszal, a Bojtár Telefonos Jogsegélyszolgálat titkárával, és Némedi Edinával, az Állatmentő Szolgálat munkatársával most a tudatosság fontosságáról és az impulzusvásárláskövetkezményekről beszélgetünk, arról, hogy

    nem lehet bármilyen egzotikus állatot otthon tartani, ezt nemzetközi egyezmény (CITES) szabályozza, az egzotikus állatok tartása, állatorvosi kezelése drága, lehet, hogy már eleve betegen vásároljuk meg az állatot a kereskedőtől, szaporítótól, de erről sejtésünk sincs, az egzotikus állatok többsége tünetrejtő, mert préda, ezért mire a rossz tartás miatti betegség jeleit mutatja, sokszor már menthetetlen, rengetegen akarnak megszabadulni az átgondolatlanul vásárolt egzotikus állatoktól, ami már a mentésükkel foglalkozó szervezetek számára is kihívást jelent.

    2023-ban egyetelen hónap alatt több mint száz állatot akartak gazdái leadni valamelyik állatvédelmi szervezetnek, de azok kapacitása (elhelyezés, karantén, szűrővizsgálatok, gyógykezelés, műtétek stb.) véges. Abekerülő állatok ellátási, kezelési költségei összességében meghaladták volna a 10 millió forintot!

    Az egzotikus állatok tartása kiemelt felelősség, ezért, hanem értünk hozzá, vagy nem szeretnénk sok energiát a megtanulásába fektetni, akkor inkább ne tartsunk ilyet!

  • Egyre több kutyánál egyre többféle viselkedési problémát tapasztalnak manapság a gazdik – mondja a Petcast podcast vendége, Sátori Ágnes állatorvos, viselkedésterapeuta. E mögött sokféle dolog húzódhat, de azt nagyon fontos tudni, hogy ha egy állatnak megváltozik a viselkedése, akkor annak az okát fel kell deríteni, mert magától a probléma nem fog megoldódni.

    Vannak olyan viselkedésbeli változások, amelyeket szervi betegségek, vagy az azokhoz társuló fájdalom okoz. Ezt a kutya egészsége érdekében különösen fontos felismerni. De az is lehet, hogy pszichés problémáról van szó, amilyen mondjuk a szeparációs szorongás vagy a zajfóbia. Attól függően, hogy hol a viselkedésprobléma gyökere, állatorvos, tréner vagy viselkedésterapeuta lehet a gazdi segítségére. És lehet, hogy a gazdinak is tennie kell azért, hogy a helyzet pozitív irányba változzon.
    „Amikor belenyúlunk egy viselkedés alakításba, akkor rendszerszinten változtatunk, tehát mindenkit változtatunk valamennyire, ha mást nem, akkor a gazdának a gondolkodását” – mondja Sátori Ágnes, aki sok jó példát is lát az állattartók részéről, de negatívokat is. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: „Ha kutyát tartunk, felelősséggel jár, ha macskát tartunk, ha madarat, minden állat felelősséggel jár, nem kötelező.”

    Jó hír a gazdik számára, hogy az, amit mi viselkedésproblémának tartunk, korántsem mindig az. Előfordul, hogy csak a gazdi nem tudja, hogy például a területvédelem és ennek kifejezésére az ugatás alapvető ösztöne a kutyának. Ettől persze még lehet zavaró, és bizonyos korlátok közé szorítható, de azt tudni kell, hogy alapjáraton ez természetes velejárója a kutyatartásnak.

  • Hurrá, itt a nyár, és bár a kutyások közül sokan viszik a kedvencüket is magukkal nyaralni, van, aki nélküle szeretne pihenni, vagy valamiért nem nyaralhat vele. A Petcastban most azt járjuk körbe, hol tudhatjuk ilyenkor a legnagyobb biztonságban a kutyusunkat. Székely Daniella kutyatréner és viselkedésterapeuta lesz ezekben a kérdésekben a hallgatók segítségére.

    Vele beszéljük át, hogy

    milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon egygazdinak a kutya elhelyezésére, ha nélküle menne pihenni, milyen előnyei, illetve hátrányai vannak a panziónak,a szitternek, a rokonnak vagy ismerősnek a kutya szempontjából, ha családtagnál helyezzük el a kutyát, mit mérlegeljünk, hogyan válasszunk szittert, panziót, egyáltalán,milyen szabályozás vonatkozik rájuk, milyen egészségügyi szempontokat vegyünk figyelembe, hogyan készítsük fel a kutyát a panzióra, a szitterrelvaló együttlétre, idős, krónikus beteg, esetleg szeparációs szorongókutyánál mire figyeljünk.

    Természetesen, kitérünk arra is, meg tud-e sértődni a kutya ránk, amiért nélküle megyünk nyaralni. (Spoiler: nem, sőt, fontos, hogy időnként úgy pihenjünk, hogy az minden szempontból feltöltődést jelentsen, mert akkor tudunk róla is igazán jól gondoskodni.)

  • Sokféle viselkedést mutathatnak a macskák, amit mi, emberek nehezen tolerálunk, vagy nem értünk. És van viselkedési probléma, aminek akár betegség is állhat a hátterében. A jelölés, a rombolás, vagy a kényszeres tisztálkodás is ezek közé tartoznak.

    Sátori Ágnes állatorvos, viselkedési szakértő a Petcast vendége ezúttal, akivel átbeszéljük: milyen viselkedés teljesen természetes a macskák világában, mi az, ami problémás, és ezekkel mit tudunk kezdeni.

    Ma már nem csak a kutyák, de a macskák gazdijaiközül is egyre többen fordulnak viselkedésterapeutához. Egyrészt sokkal többen tartanak macskát. Másrészt nagyon másképp, mint akár csak 10-20 évvel ezelőtt.Harmadrészt a környezet, amelyben mi és ezzel kedvenceink élnek, nagyon messze áll már a természetestől.
    Az állandó zaj például nagyon megviseli a cicák idegrendszerét, hiszen ők nálunk sokkal jobban hallanak, ezért gyakori a stressz. Ezt magunk is előidézhetjük, ha mondjuk alig vagyunk otthon, és azt gondoljuk, jó ötlet még egy macskát vinni az addig egyedüli mellé, hogy ne legyen egyedül.
    Sátori Ágnes azt mondja, a macskák leggyakoribb viselkedési problémái nem feltétlenül azok, amikkel hozzá fordulnak. A durva játékot a gazdival például sokan tolerálják, pedig nem kellene, sőt! Ellenben például a karmolászás vagy az éjszakai vadászat sok macskatartót kiakaszt, pedig ezek a macskák természetes viselkedési készletéhez tartoznak, hiszen ragadozók.

    Az adásból kiderül többek között még az is, hogy:

    milyen viselkedési zavarokkal fordulnak manapság a legtöbbször terapeutához, ezeknek milyen pszichés vagy akár testi problémák állhatnak a hátterében, idős cicáknál hogyan változik a viselkedés, milyen emberi viselkedést tűrnek nehezen a macskák, milyen módszerekkel tudjuk csökkenteni a stresszt a macskáknál, hogyan tudjuk hozzászoktatni a cicusokat az állatorvosi látogatáshoz, milyen módon tudjuk ingerekkel gazdagítani a macskák környezetét, milyen módon lehet zökkenőmentessé tenni több cica együttélését, nevelhető, tanítható-e a macska annak érdekében, hogy gördülékenyebb legyen az együttélésvele.

    Akinek macska van az otthonában, annak ez az adás kifejezetten ajánlott. Aki pedig csak szereti a cicákat, az is hallgassa meg, mert sokat lehet belőle tanulni.

  • Mit tegyen, tehet, aki kutyát, cicát vagy más kisállatot talál? Hová forduljon, akinek elveszett a cicája, a kutyája, esetleg biztosan tudja, hogy ellopták? Ezeket a kérdésekre keresem a választ két vendégemmel: Kajó Cecília jogásszal, a Bojtár Telefonos Jogsegélyszolgálat Egyesülettitkárával és Némedi Edina állatmentővel, az Állatmentő Szolgálat önkéntesével.Az adásból többek között kiderül, hogy aki állatot talál és nem szeretné sorsára hagyni, az jó, ha tudja: ezzel felelősséget vesz magára, jogi és akár anyagi értelemben is. Meg például az is, hogy ha pénzt akarnak kérni ellopott cica, kutya visszaszolgáltatásáért, akkor első körben a rendőrséghez kell fordulni és feljelentést tenni. Mert nemcsak állat eltulajdonítása, de a zsarolás is bűncselekmény. Beszélünk az adásban emellett egyebek mellett arról is:

    • milyen lépéseket tegyünk, mire készüljünk talált kutya, cica esetén,

    • kihez fordulhatunk ilyenkor,

    • mit tegyünk, ha sérült a macska, a kutya,

    •miket tartsunk ilyen esetekre esetleg az autóban,

    • hogyan óvhatjuk mentés közben saját testi épségünket,

    • kihez fordulhatunk, kiktől várhatunk segítséget az állatmentésben,

    • mi a teendő, ha a saját kis kedvencünk veszett el, és mi, ha tudjuk, hogy ellopták?

    Akár gyakorló gazdi valaki, akár „csak” állatszerető, jó, ha tisztában van ezekkel a kérdésekkel, hogy saját vagy más cicájának, kutyájának is érdemben tudjon segíteni.

  • Sokan tartanak vagy akár félnek is a kutyáktól, de vannak, akik egyenesen rettegnek tőlük, ők a kinofóbiások. Akik ebben szenvednek, nem egyszerűen félnek, hanem olyan szinten szoronganak és rettegnek a kutyáktól, hogy akár már a látványuk is szapora szívverést, izzadást, légszomjat, a tudat beszűkülését, halálfélelmet vagy akár eszméletvesztést okozhat náluk.

    A Petcast vendége az emberek és a kutyák viselkedésének is avatott szakértője: Bérdi Fruzsina tanácsadó szakpszichológus, kutyás terapeuta, akivel átbeszéljük, hogy

    · mennyire gyakori fóbia a kutyáktól való félelem

    · milyen tényezők állnak a kinofóbia kialakulásának hátterében

    · hogyan lehet kezelni a kinofóbiát

    · hogyan NE neveljünk kutyáktól rettegő gyereket

    · tényleg kiszagolják-e a kutyák a félelmet

    · mit tehetünk, ha félünk a kutyáktól, de szeretnénk velük békében élni

    · mit tegyünk kutyásként, hogy ne stresszeljük feleslegesen a rettegőket?

    Annyit elárulunk, hogy Bérdi Fruzsina szerint akár kinofóbiáról, akár „csak” a kutyákkal szembeni kezelhetőbb félelemről van szó, az egyik legfontosabb, hogy megértsük a kutyák kommunikációját, a „testbeszédét”.Ez a gazdikra is igaz, mert sokszor ők maguk sincsenek tisztában a saját állatuk, vagy más kutyák jelzéseinek jelentésével.

    Mivel ma már több háztartásban van kutya, mint amennyiben nincsen, nem elvárható az, hogy csak a kutyások alkalmazkodjanak, ahogyan az sem, hogy nem kutyások tűrjenek. A szakember szerint a békés egymás mellett élés ezen a téren is megoldható, a konfliktusok nagy része kommunikációval elkerülhető.Hallgass ide, ha szeretnéd, hogy ne féljenek mások a kutyádtól!

  • A társállatok örökbefogadása ma már abszolút benne van a köztudatban, és társadalmilag teljes mértékben elfogadott dolog. Viszont rengeteg kutya van, telítődött a piac, ami magával hozza azt, hogy csökken az érdeklődés, miközben a bajba jutott kutyák száma meg soha nem látott mértéket ölt. Erről is beszél Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője a Petcast különkiadásában, amit az örökbefogadó napon készítettünk. Az adásban megszólal a Noé-ba gyakorlatilag hazajáró állatvédőt, a Szurkolók az állatokért Alapítvány elnöke, Kapin Ricsi is, aki azt mondja, nagy a baj: nem lehet annyi állatot megmenteni, amennyit meg kéne menteni. Az aktuális menhelyi helyzetről a noés örökbefogadások vezető ügyintézőjével, Smolnár Piroskával is beszélgetünk, valamint két örökbefogadót is megkérdezünk. Hallgass ide!

  • Az örökbefogadásról, elsősorban a menhelyi kutyák örökbefogadásáról szól ez az adás, amelynek vendége a 16 éve működő Vigyél Haza Alapítvány alapítója.

    Óvári András szerint az emberek nincsenek tisztában azzal, mivel is jár egy kutya. „A legtöbben kész kutyát szeretnének: legyen szobatiszta, ne ugasson, menjen szépen pórázon, szeresse a gyerekeket, vagy esetleg a macskákat.” Ahogyan az adás vendége fogalmaz: az embereknek elsősorban elvárásaik vannak a kutyákkal szemben, és nem kötelezettségérzetük.

    Az állatokat mentő civil szervezetek többségének azonban, ahogyan a Vigyél Haza Alapítványnak is, a mentvények biztos jövője, jóléte a legfontosabb. „Nem egyszer megkapjuk egy-egy sértődött jelölttől, hogy>inkább a menhelyen kuksoljon évekig az a kutya, minthogy nekem odaadnák<!? Mi meg azt mondjuk, hogy egy kutyát 15 évre adunk örökbe. Inkább legyen még egy-két hónapig nálunk. Pedig mi akkor tudunk egy másik kutyát megmenteni, ha egyet örökbe adunk, és annak a helyére máris jöhet egy másik.”

    „A hozzánk kerülő kutyák már legalább egyszer csalódtak. Legalább egyszer kidobták őket, az utcán kószáltak, vagy meghalt a tulajdonosuk. A mi dolgunk, hogy megtanítsuk ezeket az állatokat újra bízni az emberekben…hogy meggyőződjünk arról, hogy jó helyre kerülnek. Mi csak családtagnak adunk örökbe.”

    Az adásban beszélünk arról, hogy

    milyen feltételekkel fogadható örökbe kutya, cica a Vigyél Haza Alapítványtól és vannak-e kizáró okok, miért csak ivartalanított állatot adnak örökbe mi mindent érdemes mérlegelnie az örökbe fogadás – de ugyanígy a vásárlás előtt – a leendő gazdinak, milyen költségekkel kell kalkulálni az évek során (azállattartás drága dolog!).

    Meg arról is, hogyan látja a helyzetet Óvári András, aki szerint nincs mit szépíteni rajta: a kutyások társadalma egyre inkább kettészakad napjaink Magyarországán. A felelős állatbarátok a kutyát társként tartják, de sokak számára a kutya még mindig egy lecserélhető, eldobható valami. Ez is az oka annak, hogy a nagyvárosokon kívül még mindig rengeteg oltatlan, mikrochip nélküli kóbor kutya van, veszélyeztetve az embereket. Erre és ezzel együtt a menhelyek túlzsúfoltságára az igazi megoldást egy határozott ivartalanítási kampány jelentene. Csak azzal lehetne megszüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy annyi kutya születik, amennyit már lehetetlen gazdásítani.

    Főleg, hogy közben az alapítványhoz érkező négy hívásból majdnem három nem arról szól, hogy elvinnének, hanem ellenkezőleg, leadnának egy állatot. Vagy lecserélnék egy fiatalabbra. Esetleg két kisebbet bevinne és elvinne egy nagyobbért cserébe. „Gyakran kerülünk érzelmi zsarolásba, hogy >ha most maguk nem viszik el rögtön a kutyát, akkor kidobom, elaltatom, vízbe fojtom<…. Sajnos, egy egyre gyakoribb jelenség, hogy az emberek úgy gondolják, hogy a problémáikat valaki másnak kell megoldania.” – meséli Óvári András.

    Hallgass ide, ha te felelős döntést akarsz hozni egy másik életről, és szeretnéd magadból kihozni a legjobb leendő gazdit!

  • A kóbor cicákat nem az ufók dobták le, és nem is lehet őket egyszerűen fellőni a Holdra, hogy eltűnjenek – fogalmaz szándékosan ironikusan ebben az adásban a Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány elnöke és alapítója Daniela és Stefano Trebbi. Szerintük a kóbormacska-helyzet évről évre egyre rosszabb, már régen a 24. órában vagyunk.

    Ennek egyik alapvető oka, hogy becslések szerint 2,5 millió macskát tartanak az országban, de a nagy részük nincs ivartalanítva, szabadon jár-kel és szaporodik. Így nem csoda, ha már 3 millióra (!) becsülik a gazdátlan cicák számát.

    A Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány (MAVED), amelynek szlogenje „A megelőzés az igazi mentés” a kóbor macskák befogásával, ivartalanításával és szabadon engedésével próbál valamelyest enyhíteni a helyzeten. S hogy miért nem adnak minden befogott cicát örökbe? Azért, mert a 70-80 százalékuk már kóborkának született, nem, vagy csak rendkívül nehezen lenne az emberhez szoktatható. A számos önkéntes erőfeszítése ezért is egyfajta szélmalomharc, még akkor is, ha a segítségükkel tavaly ivartalanított 2300 cica – macskánként átlagosan tíz utóddal számolva – azt jelenti, hogy 23 ezer cicát mentettek meg attól, hogy az utcára szülessen betegségben és éhezésben.

    Daniela és Stefano Trebbi szerint a kóbor cicák számának csökkentése érdekében alapvetően fontos, hogy az emberek megértsék az ivartalanítás fontosságát, és azt, hogy mit jelent a felelős macskatartás. Emellett szükség van arra is, hogy az állatvédelmet ne támogassák, hanem finanszírozzák, hiszen gyakorlatilag állami és önkormányzati feladatot látnak el azzal, hogy befogják és ivartalaníttatják a kóbor macskákat. A gazdás macskák ivartalanításába ugyanakkor az államnak és az önkormányzatoknak is aktív szerepet kell vállalniuk a MAVED szerint, ahogyan teszik azt akár a szomszédos Romániában, mert ez egy drága műtét, amit sokan nem tudnak kifizetni.

    A Petcast adásából kiderül még, hogy

    miért nem lehet minden kóborkát örökbe adni a MAVED által működtetett cicaörökbefogadás.huweboldalon hány cica keres és talál gazdára milyen feltételekkel lehet tőlük cicát örökbefogadni milyen alapvető tudnivalókra készítik el aleendő gazdikat milyen módon jelölik a már ivartalanítottkóborkákat, valamint, hogy miként látják az állatvédelem jövőjét aPetcast macskás vendégei.

    Tarts velünk, ha szeretnél igazán jó cicagazdik lenni, és ha szerinted sem lenne jó tovább növelni a kóbor macskák számát.

  • Alábecsüljük a veszélyt, amit a házimacskák jelentenek a vadmacskákra. Ezért is áll ez a mezopredátor, vagyis közepes méretű ragadozó faj a kihalás szélén. Ez is kiderül abból a friss kutatásból, amit közösen végeztek, és amelynek eredményeit nemrég publikálták az ELTE Etológiai Tanszék, a MATE Vadbiológiai és Természetgazdálkodási Tanszék, valamint a Budakeszi Vadaspark munkatársai. A részletek igen tanulságosak, és sokat elárulnak arról, hogyan tartjuk ma Magyarországon a házimacskákat. Pongrácz Péter, az ELTE docense mondja el az izgalmas részleteket a Petcast különkiadásában. Hallgass ide!

  • Az eutanázia sötét oldaláról, a törvényellenesen végzett altatásról kezdtünk el beszélgetni a Petcast vendégével, Kajó Cecília jogásszal, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkárával, de aztán a magyar kisállattartás rideg valóságához jutottunk el.

    Abból indultunk ki, hogy egy, az eutanáziáról készült felmérés szerint (amelyet az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai végeztek, és amelyről két adással korábban már volt szó) a megkérdezett állatorvos majdnem 12 százaléka egészségügyi ok nélkül, pusztán tulajdonosi kérésre is végez eutanáziát. Annak ellenére, hogy az állatvédelmi törvény világosan kimondja: az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad.

    Az adás szakértő vendége elmondja, milyen szankciókra számíthat az állat tulajdonosa és az állatorvos, ha ez kiderül, és eljárás indul ellenük. De Kajó Cecíliával arról is beszélünk, miért, hogyan jut el egy „gazdi” idáig. Hogy milyen sokan vásárolnak még ma is úgy kutyát, macskát, mint bármilyen használati eszközt vagy dísztárgyat, és válnak meg tőle éppoly könnyedén, mint ezektől, amikor elromlanak (betegek lesznek), vagy sok velük már a gond, esetleg egyszerűen megunják őket, vagy másik fajta kutya, macska lesz a divat. Mint az epizód vendége fogalmaz: abszolút hétköznapi valóság ma Magyarországon, hogy az emberek megvesznek egy divatfajtát, lehetőleg olcsón, így szaporítótól, vagyis eleve betegen, majd néhány hónapon belül szembesülnek azzal, hogy az orvosi ellátása a többszörösébe lenne annak, mint amibe az állat eleve került. Ilyenkor aztán megszabadulnak tőle, mehet a menhelyre, az utcára, vagy, ha találnak ehhez állatorvost, akkor a túlvilágra.

    A felelős állattartástól az emberek többsége még mindig nagyon messze van – mondja Kajó Cecília. Mégis, sokkal hamarabb szóvá tesszük, ha egy településen nem intézkednek a kóbor kutyák miatt, vagy ha a menhelyeken helyhiányra hivatkozva százával altatnak el cicákat, kutyákat. Pedig ennek is, annak is mi, állattartók vagyunk az okai, így a probléma is csak akkor fog megoldódni, ha alapvetően megváltozik a gondolkodásunk az állattartásról.