Afleveringen
-
Méhes Gábor a Japánban található Waseda Egyetemen kutatja a fotonikát és többek között azzal is foglalkozik, hogyan lehet a növények által termelt energiát az elektronikában felhasználni. Kutatásaiban elektroaktív baktériumokkal is foglalkozik, vagyis olyan baktériumokkal, amelyek lényegében elektronokat lélegeznek ki, vagyis elektronokat termelnek. Ez önmagában is érdekes, sokkal fontosabb azonban, hogy ezek között olyan baktériumok is vannak, amelyek például képesek a szennyvizet tisztítani, de más az ember számra hasznos tevékenységet is végezni. A Bagoly mondja új adásában Rácz Vince kérdezte Méhes Gábort.
Méhes Gábor (1984), kutatómérnök, jelenleg a japán Waseda Egyetem adjunktusa. Villamosmérnöki oklevelét a Szlovák Műszaki Egyetemen, a doktori oklevelét pedig a japán Kyushu Egyetemen szerezte meg. Az organikus elektronika és fotonika, bioelektronika, nyomtatott elektronika és mikrobiális elektrokémia interdiszciplináris szakterületeken végzett kutatásait a Kyushu és Waseda Egyetemek mellett a svéd Linköping Egyetem, az egyesült államokbeli Berkeley Laboratory és a japán Yamagata Egyetem műhelyeiben folytatta.
-
A szlovákiai magyarok nyelvhasználatával nem csupán a nyelvészek foglalkoznak, de a szociológusok számára is érdekes ez a téma. A Bagoly mondja új adásában Lampl Zsuzsanna egy 2025-ben a Fórum Intézetben készült nagymintás szociológiai kutatás nyelvhasználatot érintő eredményeiről ismerteti. Többek között azt, hogy milyen tényezők befolyásolják a szlovákiai magyarok nyelvhasználatát, így többek között szóba kerül a generációs szempont, a párkapcsolatok szerepe és az iskola jelentősége is. De kiderül az is, hogy a számok a magyar nyelvhasználat jól érzékelhető visszaszorulását jelzik. Lampl Zsuzsannával Nagy Ildikó beszélget.
Lampl Zsuzsanna (1959) szociológus, újságíró, író. A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegének igazgatónője és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészkara Filozófia és Politikatudományi Tanszékének docense. Elsősorban a szlovákiai magyarok szociológiájával foglalkozik. Tudományos érdeklődése kiterjed a nemzeti és politikai értékrendek és identitás kutatására, a médiafogyasztásra, az ifjúságszociológiára, illetve összehasonlító szlovák–magyar kutatásokat is végzett.
-
A mindennapi élethez és az ünnepnapokhoz köthető hagyományainkat általában ősinek és sok esetben kizárólag a magyarsághoz kapcsolódónak gondoljuk. Valójában azonban a hagyományok jó része viszonylag újonnan keletkezett és általában nemzetközi eredetű. Az adventi koszorú is ilyen, amelyet a néprajz is évszázados jelenségnek tartott, mára azonban már kiderült, hogy csupán 19. század második felében jelent meg, a szlovákiai magyarok között pedig csupán néhány évtizede terjedt el. A Bagoly mondja podcast új adásában a hagyományok jelenségéről, életünkbe betöltött szerepéről kérdezi Nagy Ildikó a Fórum Intézet etnológusát, Liszka Józsefet.
Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.
-
1944 márciusát követően Magyarország területét is egyre gyakrabban bombázta a szövetséges légierő. Körös Zoltán elsősorban a mai Dél-Nyugat Szlovákiában élő visszaemlékezőkkel készített interjúk alapján beszél arról, mit jelentett ez az ebben a régióban élő emberek számára. Hogyan figyelmeztette őket a légvédelem a veszélyre, hogyan próbáltak védekezni, hogyan élték meg a bombázásokat és a repülők megjelenést az akkori fiatalok, mi történt az áldozatokkal. Körös Zoltán Nagy Ildikó kérdezi.
-
A Bagoly mondja legfrissebb adásában egyebek mellett a karanténkultúra örökségéről, a hivatalosan éppen három éve véget ért egészségügyi vészhelyzet és a járványvilág miatt elrendelt vesztegzár emlékezetéről, pontosabban egy arról szóló könyvről lesz szó. A Fórum Intézet podcastjének visszatérő vendége, H. Nagy Péter irodalomtörténész, a populáris kultúra kutatója, a komáromi Selye János Egyetem oktatója. A házigazda Rácz Vince.
H. Nagy Péter (1967), Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. A Selye János Egyetem Tanárképző Karán működő Magyar nyelv és irodalom tanszék habilitált docense. Főbb kutatási területeit elsősorban a modern irodalomtörténet, a popkulúra és a tudománynépszerűsítő irodalom jelenti. Több mint húsz önálló könyve jelent meg.
-
A szlovák történetírás egyik közismert toposza szerint a szlovák földműves lakosság politikai aktivitása alacsony volt, amit elsősorban a korabeli magyar nemzetiségi politika elnyomó jellegének tulajdonítanak. Vörös László kutatásai, aki a Bagoly mondja podcast adásának vendége lesz, azonban felülírják ezt és azt jelzik, hogy a szlovák falu korántsem volt annyira apolitikus mind gondolnánk és sok tekintetben pragmatikusan viszonyult a választásokhoz éppúgy, mint a szlovák nemzeti mozgalom törekvéseihez. A podcastban érintett kutatás „A Szlovák Köztársaság Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretén belül kiváló kutatók számára (R2–R4) kiírt 09I03-03-V04-00539 számú, Nemzeti és politikai közöny? A nemzet és a politika értelmezése a szlovák nyelvű vidéki lakosság körében a 19. század végén és a 20. század elején nevű projekt keretén belül valósul meg.
Vörös László (1978), történész, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa. Elsősorban a nacionalizmus-elméletekkel, a dualizmus kori magyarországi nemzetiségi politikával, a korabeli szlovák társadalom történetével, illetve a szlovák historiográfiával foglalkozik.
-
A Magyar Tudományos Akadémia Magyar terminológiastratégia című programja keretén belül összesen 8 országban dolgoznak a nyelvészek oktatásterminológiai adatbázison. Arról, hogy mit jelent ez a munka és milyen sajátosságai vannak a szlovákiai magyar oktatási terminológiának Dančo Jakab Veronikát a Coménius Egyetem adjunktusát kérdezi Rácz Vince.
Dančo Jakab Veronika, nyelvész a pozsonyi Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék adjunktusa, a Gramma Nyelvi Iroda és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tagja. A dél-szlovákiai kétnyelvűséggel és terminológiai kérdésekkel foglalkozik. 2025-ben ő vehette át a SZMAT által odaítélt Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díjat.
-
Egyet az anyáért, egyet az apáért, egyet a hazáért, mondták régen azzal kapcsolatban, hogy legkevesebb hány gyereket kell vállalnia egy-egy családnak. De így van-e ez ma? Köztudomási, hogy a népeségfogyás elkerüléséhez a teljes termékenységi arányszámnak legalább a 2,1-es értéket el kellene érni, a szlovákiai magyar közösségben azonban csak 1,27 körül mozog. Ezek csak száraz adatok, de a Bagoly mondja új részében a Fórum Intézet demográfusa, Gyurgyík László azt is elmondja, hogy miért van ez, és milyen következményekkel jár.
Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.
-
2025-ben ünnepelte alapításának 200. évfordulóját a Magyra Tudományos Akadémia, amely nélkül a Magyarország és a magyar társadalom fejlődése elképzelhetetlen volna. Az MTA külső tagjával, Mészáros Andrással nem csupán az MTA jelentőségéről beszéltünk, hanem arról is, hogy milyen szerepet játszott a magyar tudományosság történetében a Felvidék és az innen származó tudósok egész sora.
Mészáros András (Bélvata, 1949) a kortárs magyar filozófia egyik kiemelkedő alakja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke. Fő kutatási területét a magyar iskolai filozófia története jelenti, de sokat foglalkozik a filozófia és az irodalom, illetve a filozófia és a szerelem kapcsolatával is.
-
Czáboczky Szabolcs disszertációs témájaként a Szepesi Német Párt történetének feltárását választotta, amely pártnak a meghatározó alakja és vezetője Andor Nitsch volt. A Bagoly mondja podcast idei utolsó részben Nitsch életpályájáról, és arról lesz szó, hogyan alakult a zipsereknek is nevezett szepességi németek sorsa a két világháború között, milyen választások elé kerültek ebben az időszakban.
Czáboczky Szabolcs (1994)
Történész. Doktori oklevelét az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte. Jelenleg a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a munkatársa, valamint a Kassai Figyelő havilap felelős szerkesztője. Szakmai érdeklődésének középpontjában a mai Szlovákia területén élő kisebbségi társadalmak 20. századi politika- és társadalomtörténete áll.
-
Németh Ilona Munkácsy Díjas művész és egyetemi professzor nem csupán művészeti alkotásokat készít és állít ki, de sokat foglalkozik a közterek és a művészet elméleti problémaival is. A Bagoly mondja tudományos podcast új adásában Rácz Vince beszélget vele. A beszélgetésből többek között az is kiderül, hogy milyen szempontok határozzák meg a közterek vizualitásának kialakítását, hogyan jelenik meg a művészeti gondolkodás a közterek kialakításában, de az is, mi a véleménye a művésznek a dél-szlovákiai közterek állapotáról.
Németh Ilona (1963)
Munkácsy Díjas képzőművész. Korábban a pozsonyi Művészeti Egyetem, ma a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építőművészeti és Formatervező Karának professzora. Rendszeresen állít ki a Európa fontos kiállítótereiben, Velencében, Párizsban, Berlinben. Fő szakterületét a közterek művészete jelenti.
-
Az 1944 végétől 1945 januárjáig tartó nyilas uralom időszaka Kassa huszadik századi történetének a legsötétebb napjai közé tartozik. Az akkor Kassán számos bűntettet elkövetők közül is kiemelkedett brutalitásával Várkoly Dénes, aki a szlovákiai magyarok történetének eddig szinte teljesen elfedett alakja volt. Szeghy-Gayer Veronika, aki már számos jelentős kassai személyiség életútját tárta fel Várkoly életéről beszél a Bagoly mondja új adásában.
Szeghy-Gayer Veronika
Történész, az SZTA kassai Társadalomtudományi Intézetének a tudományos munkatársa. Elsősorban a két világháború közötti Kassa történetével, a holokauszt különböző aspektusaival, a korszak társadalomtörténetével foglalkozik. Tudományos eredményeit 2025-ben az MTA Arany János díjával illetve a Szlovák Tudományos Akadámiának a kiemelkedő publikációért járó díjával ismerték el.
-
Az átlagember szinte semmit, de a szakemberek is meglehetősen keveset tudnak a szocializmus évtizedei alatt Nyugat-Európában és az USA-ban működő szlovákiai magyar emigráns szervezetekről, közte a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányáról. A Bagoly mondja podcast legújabb vendége, Tárnok Balázs jogász elsősorban azt kutatja, milyen eszközökkel próbálták az Egyesült Államokban élő magyar emigránsok a szlovákiai magyarság érdekeit képviselni.
Tárnok Balázs (1990) jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia nemzeti kisebbségekkel foglalkozó képzési műhelyének helyettes vezetője. 2015-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett okleveles jogász diplomát, 2020-ban ugyanott PhD fokozatot. Kutatási területe a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és érdekeinek érvényesítése. 2022-ben a Lőrincz Csaba díj kitüntetettje. 2025-től az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) alelnöke.
-
A békakirály meséje a magyar nyelvterületen is az egyik legismertebb mesék közé tartozik. De a német nyelvterületen, hiszen a Grimm testvérek gyűjteményében két változatban is ismert, talán még inkább elterjedt. Azt azonban kevesen tudják, hogy a mesébe eredetileg nem csókot kap a béka, hanem földhöz csapja (falhoz vágja) azt a királylány. Erről és a mese más érdekességeiről Liszka József etnológus beszél a Bagoly mondja podcast legújabb részben.
Liszka József (1956) etnológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központjának igazgatója. Tudományos érdeklődése elsősorban a néprajz elméleti problémáira, tudománytörténeti kérdésekre, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, továbbá a szakrális néprajzra és a szövegfolklórra összpontosul. Kiemelt érdeklődéssel foglalkozik a szlovákiai Kisalföld és az ott élő etnikumok kultúráinak egymásra gyakorolt hatásával.
-
Mit kezdhetünk a transzgenerációs traumáinkkal?
Emlékezésről és felejtésről, identitásról és nemzedékek örökségéről szól a Bagoly mondja legfrissebb adása. A Fórum Intézet podcastjének vendége, Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója, dékánhelyettese, a Transzgenerációs Traumakutató Intézet alapító-vezetője.
Tóth Erzsébet Fanni
Antropológus. A bécsi Sigmund Freud Egyetem tanára, Szakterülete az identitás narratíváinak az elemzése, foglalkozik a transzgenerációs traumákkal és a társadalmi szerepek változásaival. Perbetei Életmesék címmel dokumentálja szülőfalujának emlékezetét. 2020-ban az Osztrák Oktatási Minisztérium Ars Docendi díjra jelölte.
-
A komáromi hajógyár emlékezete
A hajógyár, amelyben a szocializmus évtizedeiben akár 3-4 ezer fő is dolgozott meghatározó pont volt a Komárom életében: alakította annak társadalmát és mindennapi életét. A városban ma is sokan élnek, akik nosztalgiával gondolnak vissza a hajógyárban eltöltött éveikre. A Fórum Kisebbségkutató Intézet etnológusa, Vataščin Péter volt hajógyári alkalmazottak (munkások, középvezetők) tucatjaival készített interjút arról, hogyan emlékeznek vissza a gyárban eltöltött évekre, és a gyár és a város kapcsolatára. A Bagoly mondja podcast új adásában az ezzel kapcsolatos kutatásai tapasztalatait osztja meg a podcast követőivel.
Vataščin Péter (1987).
Etnológus, újságíró. 2012-től máig több vajdasági magyar médium állandó munkatársa, 2017-től pedig a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának kutatója. 2019-től az Új Szó napilap komáromi tudósítójaként is dolgozik. Korábban közösségkutatással foglalkozott (ideértve helyi es vallási csoportokat, valamint kényszermigránsokat), jelenleg pedig főleg az államszocialista éra dél-szlovákiai emlékezetére és történetére összpontosít, különös tekintettel az indusztralizacióra es az életmódváltásra.
-
A második világháború befejezését követően Csehszlovákiában magyarellenes intézkedések egész sora kezdődött meg, amelyek végső célját egy tisztán szláv, magyarok nélküli Szlovákia létrehozás jelentette. Ennek a folyamatnak az első áldozatai az első bécsi döntést követően a visszacsatolt területekre költöző magyarok, az ún. anyások voltak. Őket – mintegy 31 ezer főt – a csehszlovák hatságok 50 kg-os kézipoggyásszal űzték ki Szlovákia területéről. A Bagoly mondja új adásában – elsősorban a gömöri eseményekre összpontosítva – a anyások sorsáról beszél Simon Attila, a Fórum Intézet történész-igazgatója.
Simon Attila (1966)
Történész. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és a Selye János Egyetem tanszékvezető docense. Fő kutatási területe a szlovákiai magyarok két világháború közötti története.
-
Az 1965-ös dunai árvíz a Csallóközt sújtó egyik legnagyobb természeti katasztrófa volt, amely máig mély nyomokat hagyott az itt élő emberekben. A podcastban Angyal Béla nem csupán magáról az árvízről beszél, de arról is, hogy hogyan védekezett a csallóközi ember évszázadokon át az árvizekkel szemben. A beszélgetésből persze az is kiderül, hogy miért ott történt a gátszakadás, ahol történt és szóba kerül az is, megakadályozható lett-e volna a tragédia.
Angyal Béla (1958) – történész, etnográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet külső munkatársa. Szerteágazó tudományos pályája során foglalkozott etnográfiai és történeti témákkal, illetve szűkebb szülőföldjének, Gútának a történetével.
-
A népszámlálások nem csupán azt jelzik, hogy fogy a szlovákiai magyarság, de azt is, hogy folyamatosan fogy a magát valamelyik felekezethez sorolók száma is. Sőt az idő múlásával változott a magyarság felekezeti összetétele is. A beszélgetésben azonban nem csupán, sőt nem elsősorban, a számokról lesz szó, de a magyar görög-katolikusokról, a Csehszlovák Egyházról, vagy éppen arról, milyen következményei voltak a szocializmus vallásellenességének vagy épp a rendszerváltásnak közösségünk vallásosságára.
Gyurgyík László (1954), szociológus-demográfus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet kutatója. Kiemelt kutatási területe a szlovákiai magyarság népesedési folyamatainak vizsgálata. Ennek egyes aspektusait – a természetes szaporodást, migrációt és a nemzetváltást a népszámlálási és a népmozgalmi adatok alapján vizsgálja. Írásai szlovákiai magyar és magyarországi folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelennek meg.
-
A légy- és szúnyogmentes világ, vagyis a rovarok nélküli élet ugyan sokak számára vonzó lehet, de a rovarok pótolhatatlan élőlényei a földi élővilágnak. és nem csupán az ember nézőpontjából hasznosnak tűnő méhek vagy katicabogarak, de még az olyan a „kártékony” rovarok is, mint pl. a lótetű. Arról, hogy mit kell úgy általában tudni az ízeltlábúak világáról, mit jelentenek egy entomológus számára az egyes rovarfajok és konkrétan mit kutat a rovarok világából Dancsa Dániel, az kiderül a Bagoly mondja új adásából.
Dancsa Dániel (1990) a Duna menti Múzeum entomológusa. 2016-ban a komáromi Selye János Egyetemen szerzett biológia–magyar szakos tanári diplomát, majd 2021-től az egyetem biológia tanszéken volt tanársegéd. 1924 őszétől a Duna Menti Múzeum entomológusa. Emellett végzős doktorandusz az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Kutatási témája az ízeltlábúak 3D modellezése. 2024-ben Taz élettudományok terén elért kiemelkedő eredményeiért átvehette a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díját.
- Laat meer zien
