Afleveringen
-
2024-ben David Baker a fehérjék számítógépes tervezésért, Demis Hassabis és John M. Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért kapott kémia Nobel-díjat. Ennek jelentőségéről beszélgetünk Dr. Perczel Andrással, az ELTE Szerves Kémia Tanszék professzorával, valamint Tarr-Pálfi Helga és Fazekas Zsolt kémikusokkal.
Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktoranduszTARTALOM:00:58 Milyen feladatokat látnak el a fehérjék a szervezetünkben?02:00 Hogyan és milyen gyorsan veszik fel a fehérjék a végső szerkezetüket?02:42 Bemutatnátok a magatokkal hozott fehérje modelleket?08:37 Mióta kutatják az emberek a fehérjéket?14:13 Miért ilyen nehéz megmondani, milyen 3D szerkezetet alkotnak ezek az aminosav láncok?20:16 Az AlphaFold1-et követte az elődjénél sokkal jobban teljesítő AlphaFold2. Mi okozta ezt az áttörést?21:42 Fazekas Zsolt bemutatja az AlphaFold weblap mindenki számára elérhető használatát. 24:49 A Rosetta éppen ennek fordítottját csinálja, de hogyan?26:23 Mutassátok be a magatokkal hozott fehérjeszerkezeteket.29:31 Hamarosan megjelenik angol nyelven az Ezerarcú Fehérjék című könyv.
-
John Hopfield és Geoffrey Hinton nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulással kapcsolatos kutatásaikért. Hogyan kapcsolódik a fizika a mesterséges intelligenciához? Csabai István professzor beszél a Nobel-díjat érő kutatás jelentőségéről.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktoranduszTARTALOM00:28 Pontosan mikor kezdődött a neurális hálózat kutatás?04:14 Miben hasonlítanak a mesterséges neurális hálók az emberi agyhoz?08:26 A fizikának melyik részéből inspirálódott a hálózat megalkotása?13:47 Miben más Hinton-hálója?17:19 Hogyan foglalhatnánk össze ezen hálók tanulási folyamatát?22:18 Egyre elterjedtebb a mesterséges intelligencia a kutatásban is, mikre használhatjuk?33:21 A terület aktív kutatójaként milyen érzés látni ezt a robbanásszerű fejlődést?Csabai István által említett korábbi podcast adás ezen a linken elérhető:https://youtu.be/rTw0m_pXQR4?si=aKiqkGOtZRhZj6Ea
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
2024-ben két amerikai kutató, Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat. Dr. Vellai Tibor, az ELTE Genetikai Tanszék vezetője beszél az eredmények jelentőségéről, aki maga munkakapcsolatban állt a Nobel-díjasokkal.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktoranduszTARTALOM00:32 Hogyan jutunk el a DNS-től a fehérjééig?04:16 A mikro-RNS felfedezése hogyan változtatta meg ezt a területet?08:51 Milyen kísérletek vezettek a felfedezéshez?15:55 Mi a fejlődési rendellenességek és más megbetegedések kapcsolata a génszabályozással?16:51 Milyen más RNS-ek vannak?19:19 Vellai Tibor ismertsége a két kutatóval
-
Az előrejelzések alapján, aki 2024. augusztus 12-én este felpillant az égre, esélye van látni a Perseidákat. A legújabb adásban többek között szó lesz arról, hogy a Csillagok Alatt programsorozat mivel vár titeket augusztusban!Vendégeink: Ordasi András szabadúszó csillagász, tudománykommunikátor, a Csillagok Alatt programsorozat szervezője, és a Csillagász brand kreatív igazgatója.Szabó Norton fizikus, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagász demonstrátora, leendő csillagász mesterszakos hallgató.
-
Milyen összefüggés van a szülő és a gyermek kütyüzése között és vajon hogyan lehet okosan használni az okoseszközöket, ha már elszigetelni nem lehet tőlük a kicsiket?Noha a televízió, számítógépek, az internet évtizedek óta részesei a mi életünknek is, felnőni látunk egy új generációt, akik a digitális tartalomfogyasztás robbanásszerű fejlődésbe születtek bele és gyermek koruk óta természetesnek veszik az okos eszközök jelenlétét. Az Alfa Generáció Labor ennek a generációnak a fejlődésében bekövetkező változások megértését tűzte ki céljául.Vendégeink:Dr. Konok Veronika pszichológus, az ELTE Etológiai Tanszék munkatársa, az Alfa Generáció Labor vezetője.Dr. Pogány Ákos viselkedésökológus, az ELTE Etológia Tanszék adjunktusa, az Alfa Generáció Labor munkatársa.Műsorvezető: Papp Eszter
-
Hallottál már a Bolyai szakkollégiumról? Érdekel a természettudomány, vagy az informatika? A Bolyai szakkollégiuma küldetése a legkiválóbb hallgatók összegyűjtése az ELTE TTK-ról és az Informatikai Karról. A különböző érdeklődési körű hallgatók nagyszerű közösséget alkotnak, és itt lehetősége nyílik mindenkinek bepillantást nyernie más szakok tanulmányaiba, kutatásaiba. Vendégeink:Dr. Schlett Katalin, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék vezetője,Dr. Kun Ádám, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék oktatója.
-
A klímaváltozás fajok elterjedésére gyakorolt hatásainak vizsgálatára dolgozott ki új módszert munkatársaival Oborny Beáta egyetemi docens az ELTE Biológiai Intézetben és az ÖK Evolúciótudományi Intézetében. Zimmermann Dániellel közösen jegyzett tanulmánya az Ecography folyóiratban elnyerte „A hónap cikke” címet. Ezzel kapcsolatban hívtuk most el őket beszélgetni legújabb Podcast adásunkba.Vendégeink: Dr. Oborny Beáta, az ELTE Biológiai Intézet docense és Zimmermann Dániel, az ELTE Biológiai Intézet kutatója.
Témáról bővebben:https://ttk.elte.hu/content/elorenyomulo-es-visszavonulo-fajok-a-valtozo-klimaban.t.7045
-
A 12P/Pons-Brooks lehet az idei év eddigi leglátványosabb üstököse, akár szabad szemmel is megfigyelhető lehet márciusban!Erről és a csillagászat szépségeiről, érdekességeiről fogunk beszélgetni vendégeinkkel a legújabb podcast adásban!Vendégeink:Világos Blanka, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutató asszisztense és az ELTE TTK Csillagászat Mesterszak végzős hallgatója és Szabó Norton, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagász demonstrátora és az ELTE TTK leendő PhD hallgatója.
-
A Christopher Nolan rendezésében készült Oppenheimer, mely a címszereplő életrajzát bemutató film, a 2024-es Oscar gálán 7 díjat is elnyert. Ennek kapcsán beszélgetünk a filmről, az atom- és hidrogénbombákról és a tudósok szerepvállalásáról.
Vendégeink:Dr. Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára és Dr. Horváth Ákos, az ELTE Atomfizikai Tanszék docense
-
Az ember társas lény. Sokan észrevehettétek már másokon, vagy akár magatokon, hogy társaságokban megváltozhat a viselkedésünk, ezt hívjuk társas viselkedésnek. Ez lehet tudatos, vagy ösztönös is, de az okokra agyunkban kell keresni a válaszokat. Az agy az orvostudomány egyik legizgalmasabb és sok szempontból legkevésbé feltérképezett területe. A Science Podcast legújabb epizódjában vendégeinkkel arról beszélgetünk, hogyan segíthet önmagunk megértésében, ha állatok viselkedését tanulmányozzuk, valamint szó lesz az Agykutatás Hete rendezvényről, amivel minden év márciusában országszerte nyerhetünk betekintést az emberi agy működésébe, roppant változatos programok keretében.
Részletek: https://ttk.elte.hu/agykutatashete2024
-
A több mint 83 millió éves példány egy Ajka környéki borostyánzárványból került elő. A kutatók szerint a fosszília arra utal, hogy ezek a piciny ízeltlábúak a párás, szubtrópusi éghajlati viszonyok között az egész eurázsiai szárazföldön elterjedtek lehettek. Beszélgetésünk során kitérünk arra, hogy még mennyi új fajt és érdekességet rejthetnek a sokszor magángyűjteményekben lévő borostyánkövek.Vendégek: Dr. Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszék oktatója, az MTA doktora.Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tár preparátora.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
-
Hallottál már az amiloidokról? Esetleg csak betegségek kapcsán? Tudtad, hogy a biológia számunkra előnyös folyamatokban is használja? Tarts velünk és mindent megtudhatsz a hormonok jelentőségéről! Milyen összefüggés van amiloidok és az Alzheimer-kór között? Vendégek: Dr. Perczel András, az ELTE Szerves Kémia Tanszék Professzora és Dr. Horváth Dániel, a HUN-REN ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport munkatársaMűsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
Bővebben is olvashatsz erről a témáról itt: https://ttk.elte.hu/content/a-hatekony-hormontarolas-eddig-ismeretlen-folyamata.t.6901 -
Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során alacsony a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön. Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. Erről fogunk beszélni vendégeinkkel a Podcast legújabb adásában.Vendégek: Dr. Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője ésDr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék oktatójaMűsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
-
Az elmúlt évtizedekben a történeti kori Kárpát-medence a tuberkulózis (TBC) fertőzés szempontjából a világ legjobban kutatott régiójává vált. Az eddig ismert eredmények alapján a legkorábbi közel-keleti eseteknél több tízezer évvel korábbra helyeződik a fertőzés emberi népességekben történő megjelenése. Magyar kutatók részvételével egy nemzetközi kutatócsoport közös kötetben foglalta össze a világszinten egyedülálló ismeretanyagot.Vendégeinkkel kutatásukról fogunk beszélgetni a Podcast legújabb adásában!Vendégek: Gémes Anett, az ELTE TTK Embertani Tanszék PhD-hallgatója ésKiss Krisztián az ELTE TTK Embertani Tanszék doktorjelöltjeMűsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
-
A Science Podcast karácsonyi különkiadásában a matematikáé a rivaldafény! Szó lesz arról, miért ódzkodnak tőle olyan sokan annak ellenére, hogy a mindennapjaink során igenis használjuk lépten nyomon. Kalandozzunk együtt a matematika csodálatos világában, mert a matematika olyan absztrakt fogalmakkal kapcsolatban mond ki örök érvényű igazságokat, amelyek nélkül sosem tudtunk volna választ találni számos gyakorlati kérdésre!Vendégek: Csapodi Csaba, matematikatanár, az ELTE TTK Matematikai Intézet oktatója és az ELTE Tanárképző Központ főigazgatója, valamint Mosóczi András, a Mateking alapítója és oktatási vezetője, A gondolkodás forradalma című könyv szerzője.Műsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz hallgató
-
Egy csillagászati szakkörön Dr. Bécsy Bence már középiskolás korában saját távcsövet épített. Annyira beleszeretett az asztrofizikába, hogy már az egyetemi évei alatt is kutatni kezdett, ma pedig az Oregon State University posztdoktori kutatójaként gravitációs hullámok tanulmányozásával foglalkozik. Ha érdekel, hogy jut el valaki egy csillagászati szakkörtől egészen Amerikáig, nézd meg a Science Podcast legújabb részét!Vendégünk Dr. Bécsy Bence, az ELTE TTK egykori fizikus hallgatójaMűsorvezető: Papp Eszter
-
A talajok sótartalmának növekedése globális probléma, amihez hozzájárul például télen az utak jégtelenítése miatt használt kősó, a magas ásványi anyag tartalmú talajvízzel, vagy kútvízzel történő öntözés, a tengerparti területeken pedig a tengervíz beszivárgása által a talajba kerülő ionok. A termőterületek szikesedése világszerte egyre nagyobb földterületet és több mint másfél milliárd embert érint.
Az ELTE Plastisz Biológia Kutatócsoport vizsgálatai rávilágítottak, hogy a magas sókoncentráció hogyan befolyásolja többek között a talajban csírázó búza csíranövények fejlődését és hogy mit tehetünk a károk csökkentéséért.
Vendégeink:Dr. Solymosi Katalin, az ELTE Plastisz Biológia csoport vezetője és Sóti Adél, doktoranduszMűsorvezető: Papp Eszter, Fizikus doktorandusz
-
Idén szeptemberben elfogadták a Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja által kifejlesztett gyógyszermolekula amerikai szabadalmi kérelmét.A gyógyszerjelölt az agyvérzéses betegek krónikus izomgörcseit csökkenti mellékhatások nélkül.Közvetlenül ezután megindulhattak a humán klinikai vizsgálatok, október elején pedig az első fázis részeként egészséges önkéntesek kaptak a gyógyszerből, hogy ezzel vizsgálják a lehetséges mellékhatásokat. Ha az első fázis sikerrel jár, a jövő tavasszal várható második fázisban már nagyobb számú, krónikus izomgörcsökkel élő emberen mérik a molekula hatásosságát, végül a harmadik fázisban még több betegből álló csoporton is kipróbálják a készítményt.Aktuális adásunkban Papp Eszter fizikus doktorandusz hallgató beszélget Dr. Málnási-Csizmadia Andrással és Dr. Gyimesi Mátéval a gyógyszer hatásairól és arról, hogyan jutott el ötletük az amerikai finanszírozásig.
Részletek a kutatásól: https://www.elte.hu/content/elindultak-az-mph-220-human-klinikai-vizsgalatai.t.29487
-
Csanád Máté és kutatótársai a világ mindhárom nagyenergiájú részecskegyorsítójában (két svájci és egy amerikai gyorsító) vizsgálták az atommagot alkotó anyagot, így sikerült feltérképezniük a Világegyetemet a születése utáni első milliomod másodpercben kitöltő „őslevest”. Méréseik szerint a kvarkanyag részecskéinek mozgása a tengeri ragadozókéhoz, a klíma változásához és a tőzsdei folyamatokéhoz hasonlatos. A világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítóiban a fizikusok az atommagot alkotó anyagot vizsgálják. Kutatásuk célja a Világegyetemet a születése utáni első milliomod másodpercben kitöltő anyag tulajdonságainak és viselkedésének megértése. Ha tudni szeretnéd mi az az ősleves és még ennél is többet, tarts velünk!Vendégeink: Dr. Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi tanára ésDr. Kincses Dániel, az ELTE Atomfizikai Tanszék posztdoktori kutatójaMűsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
-
Az ELTE növénybiológusainak kutatásából kiderült, hogy a színtestek vasfelvételének fényhiányos mechanizmusa hasonlít a fényen a fotoszintézis által támogatott folyamatára. Felfedezésük hatással lehet az élelmiszeripari és egészségügyi tudásunkra és annak alkalmazására, hiszen növényi eredetű táplálékaink és azok színtestjei minden ember számára fontos vasforrást jelentenek.Vendégeink: Dr. Solti Ádám, a Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatója és Sági-Kazár Máté, az ELTE Biológia Doktori Iskola doktoranduszaMűsorvezető: Papp Eszter, fizikus doktorandusz
Részletek: https://ttk.elte.hu/content/kulonleges-vasfelvetel-a-kaposztafej-melyen.t.6879
- Laat meer zien
