Afleveringen
-
Az idei év választási szuperév Romániában, majd pedig négy évig semmi. EP képviselőket és helyhatósági elöljárókat választottak júniusban, november végén és december elején elnököt és parlamenti képviselőket választanak. Az RMDSZ számára nem lehet más a cél, mint minél jobban szerepelni a parlamenti választáson és lehetőség szerint megismételni a júniusi kimagaslóan jó eredményt, amikor is közel 250 ezer fővel többen szavaztak rájuk, mint a 2020-as parlamenti választásokon. Az RMDSZ jobb láthatóságát szolgálja Kelemen Hunor elnökválasztási kampánya, amit sok román is pozitívan értékel. A jövendő elnök személyét illetően nyitott a verseny, legnagyobb esélye Mircea Ciolacu jelenlegi szociáldemokrata kormányfőnek van, de ő is csak abban az esetben mehet biztosra, ha a második fordulóba mellette George Simion nacionalista-szuverenista jelölt kerül be. A velük szemben álló, jobboldalinak nevezett, valójában liberális, progresszív oldal széttöredezett, legalább négy jelöltet indítanak, de ha közülük valakinek ennek ellenére sikerül a második fordulóba bekerülni, az komoly kihívást jelentene Ciolacunak. A parlamenti választások eredményeképpen, kampánybéli viták ellenére a legnagyobb esélye a nagykoalíciós kormányzás folytatásának van, könnyen olyan helyzet alakulhat ki, ahol az RMDSZ újból eljátszhatja a mérleg nyelvét. A GeoTrendek adásában Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója beszélget a műsorvezetővel, Varga Mónikával.
-
A gazdasági semlegesség kérdése, megvalósításának lehetőségei, előnyei egy, a közgazdászok és szakértők által vitatott terület. Magyarország új gazdaságpolitikája 2025-től ezt az irányt tervezi felvenni, ezáltal biztosítva a külgazdaság, energiabiztonság és egyéb területek nagyobb fokú diverzifikációját. A GeoTrendek adásában Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője erről beszélget a műsorvezetővel, Varga Mónikával, kitérve a lehetséges nemzetközi és európai példákra is.
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
November ötödikén nagyobb fennakadás nélkül lezajlott az Egyesült Államokban az elnökválasztás, és a négy évvel korábbi helyzethez képest hamar eredményt is hirdettek. A Geo-Trendek legújabb adásában Donald Trump második ciklusának gazdasági hatásairól és az elnöki tranzíció folyamatáról Horváth Sebestyén junior elemző beszélgetett Varga Mónika műsorvezetővel. A műsor során az Oeconomus igazgatója, Bendarzsevszkij Anton is bejelentkezett Washington fővárosból, hogy megossza a helyi tapasztalatait.
-
A Geo-Trendek új adásában a két fő amerikai elnökjelölt, Kamala Harris és Donald Trump külpolitikai elképzeléseit vesszük górcső alá. Szóba kerülnek a hasonlóságok és az eltérések egyebek mellett az orosz-ukrán háború, a Közel-Kelet és Kína kapcsán. Körüljárjuk, miként viszonyul a Republikánus Párt Ukrajna támogatásához, miért mozog kényszerpályán Harris a gázai háború kapcsán, milyen Trump viszonya a NATO-val, továbbá miben térnek el a két jelölt elképzelései Kína vonatkozásában. Végezetül megvizsgáljuk, mit jelentene a két jelölt elnöksége az Európai Unió számára, és miért tart kívánatosnak egy újabb Trump-adminisztrációt a magyar kormány. A műsor vendége Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója, a műsorvezető pedig Varga Mónika, az InfoRádió riportere.
-
A Geo-Trendek legújabb adásában a szűk két hét múlva esedékes amerikai elnökválasztás jelöltjeinek gazdasági programja került terítékre. A republikánus és demokrata aspiránsok gazdasági célkitűzései nagy mértékben azonosak; árszínvonal csökkentése, lakhatás könnyítése, ipari gyártókapacitások védelme. Azonban ezen célok eléréséhez más eszközöket alkalmaznának, Harris a közvetlen állami támogatásokat, míg Trump az adókedvezmények és büntetővámok bevezetését szorgalmazza. Az amerikai gazdaság helyzetéről, a két jelölt elképzeléseiről és a választás különböző kimenetelének Európára és Magyarországra gyakorolt hatásairól beszélgetett Horváth Sebestyén junior elemző Varga Mónika műsorvezetővel.
-
Az indo-csendes-óceáni térség geopolitikai jelentősége egyre nő. Itt található a Dél-kínai-tenger, aminek hovatartozása vita tárgyát képezi Kína és a többi partmenti ország között, és ahol egyre gyakoribbak az összetűzések Kína és a Fülöp-szigetek között. A térség része a csendes-óceáni szigetvilág is, amely katonai, gazdasági és diplomáciai okokból is fontos Kína, Ausztrália és az Egyesült Államok számára. Miként jelenik meg itt a Kína és az USA, illetve Ausztrália közötti versengés és mit gondolnak erről az érintett szigetországok? Milyen nyugati együttműködési formációk jöttek létre Kína feltartóztatására? És mi köze van Azerbajdzsánnak az egyik csendes-óceáni francia tengerentúli terület, Új-Kaledónia függetlenségpárti mozgalmához? Többek között ezeket a kérdéseket vitatja meg Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője és Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
-
Heves áremelkedéssel reagáltak az olajpiacok, miután az olajtermelésben fontos Irán már közvetlenül is bekapcsolódott a közel-keleti harcokba. Mit eredményezhetnek az izraeli válaszlépések a világ benzinķútjain, helyettesíthető-e az iráni olaj? Végül: nemcsak a globális politika, de az enegiaipar is lélegzetvisszafojtva várja az amerikai választások eredményét. Mi vár Európa energiahelyzetére november után? Tatár Mihály elemzése.
-
Több országban és vállalatnál a négynapos munkahét kapcsán folytatnak hosszabb-rövidebb tesztidőszakokat, míg akad példa a hatnapos munkahétre is, Az EU-n belül elsőként Görögországban hoztak ehhez kapcsolódó intézkedést. Bár a négynapos munkahét nem minden vállalatnak és munkakörnek felel meg, a kutatások bizonyítják, hogy előnyös a munkavállalók jólétére, a kiégés csökkentésére és ezáltal a termelékenység növelésére. A rövidebb és a hosszabb munkahét előnyeiről, hátrányairól, a háttérben meghúzódó társadalmi-gazdasági folyamatokról és a munkaidő jövőjéről beszélgetett a Geo-Trendek következő adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezető-riportere.
-
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az EU is védővámot vezetett be idén a kínai elektromos autókkal szemben. Az ázsiai ország olcsó e-autói az utóbbi években ellepték az unió piacát, versenyhátrányt okozva ezzel az európai autógyártóknak. A büntetővámra Kína üzenet értékű jelzéssel válaszolt, a szaporodó protekcionista intézkedések egy globális kereskedelmi háború kibontakozásához vezethetnek. Az e-autók ágazatát egyéb problémák is sújtják, forráshiány miatt Olaszország, Franciaország, Kína és Németország is kivezette az elektromos autók vásárlási támogatását. Berlin lépése különösen káros hazánk számára, hiszen a gépjármű exportunk negyede, alkatrész kivitelünknek pedig 40 százaléka kapcsolódik a legnagyobb gazdaságú uniós államhoz. Az e-autók keresletcsökkenése azonban csak átmeneti, várhatóan 2027-től a belsőégésű motoros autókhoz képest olcsóbbá válnak, így állami szubvenció nélkül is megélénkül irántuk az igény. Ezen témákról beszélgetett Horváth Sebestyén junior elemző és Varga Mónika műsorvezető a Geo-Trendek podcast legújabb adásában.
-
Ahogy a világban terjednek a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni hivatott zöld technológiák, az előállításukhoz szükséges kritikus fontosságú ásványok iránti igény is nő. Bányászatuk egyre drágább, így sokak szerint a megoldás a tengerek mélyén keresendő, a világ óceánjainak és tengereinek fenekén ugyanis nagy mennyiségben találhatók kritikus ásványok. A formálódó mélytengeri bányászat ezen ásványkincsek kiaknázását célozza, azonban e tevékenység megítélése – noha még el sem kezdődött – rendkívül ellentmondásos. Többek között ennek okairól, a mélytengeri bányászat nemzetközi szabályozásáról, az EU és az uniós tagállamok álláspontjáról, valamint a mélytengeri bányászat lehetséges jövőbeli alakulásáról beszélt Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádió Geo-Trendek című műsorában.
-
A német gazdaság mélyrepülése töretlenül folytatódik: az ipari termelés mostanra 15 százalékkal, az energiaintenzív ipar 25 százalékkal zsugorodott öt évvel ezelőtti szintjéhez képest. Inflációtól megtisztítva a teljes német gazdasági kibocsátás ugyanott jár, mint öt éve - azaz fél évtizede stagnál. A bizonytalan befektetői, szabályozói környezetben és a versenyképtelen energiaárak hatására gyorsul a vállalatok és a termelés külföldre menekülése, ahogy reagálnak a piaci szereplők a radikális zöld gazdaságpolitika következményeire. Nemrég éppen a Volkswagen, a német ipari erő szimbóluma jelentette be gyárak bezárását. Mi várható a következő hónapokban, években, hogy hat majd mindez Magyarországra? Tatár Mihály elemzése.
-
India GDP-je maholnap dupla olyan gyorsan növekedhet, mint Kínáé, Narendra Modi indiai miniszterelnök nagyhatalmi ambíciói pedig még ennél is nagyobbak. Mi pörgeti a gazdaságot, ha nem kérnek a kínai befektetésekből és a lakosság hogy részesül a növekményből? Miért sikeresek a külföldön szerencsét próbáló indiaiak? Vlagyimir Putyin orosz elnök elnézi Modinak, hogy egy kisebb ország GDP-jének megfelelő összeggel kevesebb pénzt kap az olajáért? Miért kéreti magát Új-Delhi, amikor Washington Pekinggel szemben számít rá? Illetve podcastünből az is kiderül, hogy Modi miért nem kedveli Kamala Harrist. Tasnádi Zsombor elemez.
-
Három hete támadta meg Ukrajna Oroszország Kurszki régióját. Az offenzíva alaposan meglepte Moszkvát, nem is tudták feltartóztatni az ukránokat. Hogy pontosan mekkora orosz területet foglalt el az ukrán hadsereg, nem tudni, de folyamatosan nyomulnak előre, és rengeteg orosz katonát is foglyul ejtettek. Mi lehet a támadás célja, és mi a következménye? Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a poszt-szovjet térség szakértője a Geo-Trendek vendége.
-
2024 nyarán egyszerre születtek bizakodásra okot adó, ugyanakkor kérdőjeleket is felvető adatok a magyar gazdaságban. Reálbérek jelentős mértékben növekedtek, az infláció mérsékelt, a munkaerőpiac feszes. Az ipari termelés azonban visszaesett, a fogyasztás csak nagyon nehezen indul be, a költségvetés pedig csak 2026-ra tud visszatérni a 3 százalékos hiánycélhoz. A Geo-Trendek következő adásában Pásztor Szabolcs azt vizsgálja meg, hogyan érdemes megítélni a gazdaság helyzetét, és mit várhatunk az ezután következő időszakban.
-
Lélegzetvisszafojtva várja a világ Irán megtorló csapását, miután Izrael Teherában megölte Iszmail Haníjét, a Hamász politikai vezetőjét. A legrosszabbra készülve már amerikai repülőgép-hordozók és atomtengerelattjárók érkeztek a térségbe. Miért érte meg Izraelnek ez a célzott merénylet, amivel a nyílt háborút kockáztatja Iránnal? Meddig tarthat még a gázai pusztítás? László Dávid értékel.
-
Kilenc hónapja kormányoz Javier Milei, Argentína szabadelvű államférfija. Piacpárti reformjainak köszönhetően egy lélegzetvételnyi időhöz jutott, miközben az ország makroadatai történelmi magasságokba és mélységekbe kerültek. A költségvetés 16 év után többletet produkál, a havi infláció 25,5%-ról 4,6%-ra esett, az éves infláció csökkenő pályán, a jegybank tartalékai elkezdtek növekedni, a tőzsde szárnyal. Ám az óra ketyeg. A megszorítások miatt a gazdasági aktivitás zuhan, a recesszió harmadik világbeli életszínvonalba taszította a lakosság jelentős részét, aminek a türelme egyre fogy. A kifutásban senki sem biztos, ráadásul az elnök elkezdett visszakozó intézkedéseket hozni, ami kihat az egyedülálló dollarizációs tervére is. Utóbbit még soha senki nem csinálta. Vajon Venezuela vagy Vietnám sorsára jut az ország? Tasnádi Zsombor értékelése.
-
Sok időt, energiát, szellemi erőforrást és fizikai erőfeszítést igényel a háztartás vezetése és a családról való gondoskodás – és legtöbb esetben nem értékeljük eléggé ezt az erőfeszítést. A legutolsó felmérés eredményei szerint a magyar lakosság 10 300 millió óra háztartási munkát végzett a vizsgált 2010-es évben, mely átlagosan egy fő esetében napi 205 percet tett ki. Magyarországon a háztartási termelés bruttó hozzáadott értéke 6836 milliárd forint volt 2010-ben, mely az akkori GDP 25%-ának felelt meg. A férfiak és a nők eltérő mértékben végeznek láthatatlan háztartási munkát, mely nemzetközi szinten is megmutatkozik. Az OECD felmérése szerint míg a férfiak átlagosan napi 90 perccel több időt töltenek fizetett munkával, addig a nők átlagosan körülbelül napi 2 órával több fizetetlen munkát végeznek – így összességében a nők átlagosan közel fél órával többet dolgoznak egy nap, mint a férfiak. A házimunka alapjait, a háztartási munkával töltött időt és annak pénzbeli értékét járja körbe a Geo-Trendek következő adásában Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője és Varga Mónika, az Inforádió műsorvezető-riportere.
-
A 2024-es nyári olimpiai játékok felülírhatja, amit az olimpiákról gondolunk. Athén 2004-es kudarca óta egyre többen vélték úgy, hogy az ötkarikás játékok megrendezése nagyobb kockázatot jelent, mint a várható haszon. E tendencia fordult meg a 2024-es párizsi olimpia kapcsán, a pénzügyi fenntarthatósági elvek előtérbe kerülésével. A 2032-es játékokra már 6 pályázó volt. A 2036-os olimpiára eddig hivatalosan 4 pályázat érkezett be, amelyeken felül további 10 város, közöttük Budapest is érdeklődik a szervezési jog elnyerése iránt. Mi lehet a párizsi olimpia titka? Mit jelentene egy budapesti olimpia a magyar gazdaság szempontjából? Németh Viktória elemzése.
-
A Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási területének minősülő Hongkong évtizedek óta a világ egyik kereskedelmi, pénzügyi és üzleti központja. A város 1997-ben került vissza az Egyesült Királyságtól Kínához, amely vállalta, hogy 2047-ig tiszteletben tartja Hongkong autonómiáját és társadalmi-gazdasági berendezkedését. Az utóbbi mintegy tíz év során azonban bebizonyosodott, hogy Kína a város feletti ellenőrzés megszerzésére és a rendszerkritikus hangok elnémítására törekszik. A Geo-Trendek következő adásában Csenger Ádám, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője beszélget Varga Mónikával, az InfoRádió műsorvezető-riporterével Hongkong jelentőségéről Kína szempontjából, Peking Hongkong autonómiáját és szabadságjogait csorbító intézkedéseiről, valamint ezek jelenlegi és potenciális jövőbeli hatásairól.
-
Tíz év után először járt magyar miniszterelnök Kijevben. Az ukrán főváros után azonban következett Moszkva, majd Peking, végül pedig Washington. A magyar-ukrán kapcsolatok normalizálásán túl mi lehet a magyar diplomácia fő célkitűzése és lehet-e valódi esély a mediátori szerepre és a háború lezárására? A Geo-Trendek legújabb adásában Bendarzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját kérdezte Varga Mónika.
- Laat meer zien
