Afleveringen
-
Varsányban, Nógrád vármegye csinos kis településén található egy iskola. Mondhatnánk, hogy ugyanolyan, mint az országban bárhol, de az udvara egészen biztosan különleges. Lelkes tanárok és szülők fogtak össze, hogy a magaságyások segítségével a természet szeretete, a közös munka és a felelősség útjaira igazgassák a tanulókat. Hogy ad feladatot az iskolakert a szünidő alatt is? Hogy lehet munkára és gondoskodásra tanítani a gyerekeket?
Szerkesztő: Geri Klára -
Aki valaha csíráztatott babot, gondozott paradicsompalántát, tudja, hogy micsoda öröm, ha a növényt látjuk erősödni, és termést is hoz. Egyúttal veszteség, ha a befektetett energia ellenére a növényünk kiszárad, megtámadja egy betegség, vagy egyszerűen nem hajt ki. Kutatások bizonyítják, hogy bárhogy is alakul az ültetés, az biztos, hogy gyógyító hatással bír, ha gondoskodunk valamiről. Hazánkban tavasszal indult először kertterápiás képzés, a Pető Intézet udvarán pedig 10 alkalmas kertterápiás mintaprogramon vehettek részt az ott tanuló szakkollégium diákjai.
Megszólalók: Kiss Anna főigazgató-helyettes, Nagyné Kijátz Edina kollégiumi konduktor, Sepsik István kertész és Gál Izóra, egyetemi docens, MATE Agroökológiai és Ökológiai Gazdálkodási Tanszék, Mohai Katalin gyógypedagógus, pszichológus, egyetemi adjunktus ELTE, Csapó Beatrix szakmai vezető, Diversitas Alapítvány és diákok.
Szerkesztő: Belényi Barbara -
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
Kiengedni a gőzt, felszabadultan játszani, kapcsolódni egymáshoz, és közben jobban megismerni egymást és önmagukat – erről is szól a nyár a diákoknak. Ebben segít a színjátszás, az improvizáció, a drámajáték. Több színtársulat gyerekeknek szóló programjába is bepillantottunk, ahol a pedagógusokkal és a résztvevő gyerekekkel beszélgettünk. Megszólalók: Bori Viktor és Kovács Gergő drámapedagógusok, a Káva Színház tagjai és Kellerné Egressy Zsuzsanna, a veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettese, kreatív menedzser.
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella -
Nem mindegy, hogy csak vele vagyok, vagy tényleg figyelek is rá. Bár nagyon sokszor hangzik el manapság a szülők részéről az, hogy minőségi időt töltenek a gyermekükkel, de pontosan mit jelent ez? Valóban megkapja közben a gyermek a vágyott osztatlan figyelmet, s közben a szülő is tud felszabadultan jelen lenni? Létfontosságúak ezek a közös idők, melyekben a legszabadabban fejlődhet a gyermek és a családi kapcsolatok is.
Szerkesztő: Szendrei Edit -
Mennyit segít egy nyári tábor, mennyit segít egy koncert? A gyermekvédelmi gondoskodásban élők számára létezik egy ALAP!Tábor, ahol a gondtalanság, a feltétel nélküli szeretet és az egyéni figyelem alapélményét élik át a gyerekek. Gyöngyösi Kriszta, a tábor megálmodója, és Gergely Zsófia mentálhigiénés szakemberek élménypedagógiai módszerekkel segítik a gyerekeket, hogy felfedezzék az értékeket saját magukban. Ide hívták el a Várkonyi Csibészeket, az ózdi fiatalokból álló zenekart, akik Ferenczi György szájharmonikással megírták a tábor himnuszát, amit június végén az A38-as hajón adtak elő. A tábor lakóival, a zenészekkel és a két szakemberrel beszélgetünk a koncert előtt.
Szerkesztő: Mohácsi Edit -
Tételek, beadandók, vizsgák és utóvizsgák, tanulás hajnalig. Az egyetemistáknak ilyentájt erről szól az élete. Huszonévesen természetesnek tűnik, de hogy bírja ezt valaki, ha középkorú? Hogyan tudnak egymásnak segíteni a különböző korosztályok az egyetemista létben? És hogy működik ez, ha anya és lánya koptatja együtt a padot? Hogyan változik a szülő-gyerek viszony és segíti-e a generációk közti megértést a közös kihívás? Szakértőnk Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus.
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella -
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella
Mely gyerek- és ifjúsági könyvek tetszettek a legjobban a célközönségnek, azaz a gyerekeknek? A Magyar Gyerekkönyv Fórum szakmai zsűrije által válogatott tavaly megjelent művekből választotta ki kedvenceit a diákzsűri, és az Ünnepi Könyvhéten annak rendje és módja szerint át is adta díjait az alkotóknak. A kitüntetett szerzőkkel, a zsűritagokkal és Berg Judittal, a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnökével beszélgetünk. -
Szerkesztő: Szendrei Edit
Végre nyár van, vagyis vakáció, napsütés és vízpart! De a nap nemcsak melenget, hanem égethet is, és a pancsolásnak is megvannak a maga szabályai. Hogyan érdemes gondoskodnunk a kicsikről és felkészítenünk őket, hogy valóban örömteli maradjon a nyaralás? S mi köze ehhez az elefántnak? A napvédelemről és a vízi biztonságról beszélgettünk gyerekekkel, szülőkkel és szakemberekkel. -
Szerkesztő: Mohácsi Edit
"Mint egy láthatatlan, nehéz kabát"- így települ ránk a szégyen, ami megbénít és elborít. Miért érezzük, és van-e jó szégyen és rossz szégyen? Mikor válik mérgezővé, és hogyan lehet megszabadulni tőle? Mi a különbség a bűntudat és a szégyen között, és hogy kerül ide a büszkeség? Vizin Gabriella klinikai szakpszichológussal beszélgetünk, és megszólalnak a gyerekek is. -
Szerkesztő: Hegyesi Gabriella
A környezetszennyezés okozta károk testközelből érintenek minket. Világszerte meredeken csökken a férfiak és a nők termékenysége, és ehhez nagyban hozzájárul az úgynevezett endokrin dizruptorok jelenléte a levegőben, a talajban, a vízben, az élelmiszerekben, végső soron a testünkben. A modern technológia által is támogatott komplex orvosi szemlélettel többnyire helyreállítható a hormonrendszer egészsége, és megszülethetnek a vágyott babák. Lelki oldalról segíti ezt a folyamatot az idén ötéves Anna Joachim program, egy érintett, Muzslai-Bízik Hanna pedig nemrég Várva várlak címmel könyvbe foglalta a gyermektelen élethelyzet mélységeit, valamint az újjáépülés lehetőségeit. -
Szerkesztő: Diós Judit
Nyáron többet bicikliznek, rollereznek a gyerekek, a nagyobbak akár önállóan is. Az autóvezetéshez kötelező levizsgázni a közlekedési szabályokból, bicajozásnál azonban a szülőre van bízva, hogy ellenőrizze, ismeri-e gyerek a jobbkézszabályt, vagy a kötelező haladási irányt jelző táblát. 12 év felett már akár főútvonalra is kiengedhetnénk a gyermekünket - de felkészítettük-e erre? Műsorunkban a KRESZ-ről beszélgetünk Berzai Zsolttal, az ORFK Balesetmegelőzési Osztályának vezetőjével és Berta Tamással, a Magyar Közlekedéstudományi Intézet igazgatóhelyettesével, valamint ellátogattunk a Diákújságírók Egyesülete által szervezett Nagy Diák KRESZ Teszt vetélkedőre is. -
Szerkesztő: Szendrei Edit
Babaként kezdett el úszni a ma már húszéves fiatalember. Bár nehezen járt és nehezen tájékozódott, mára már százhét magyar várost járt be teljesen egyedül. Soha nem csüggedt, hanem aktuális állapota szerint szervezte magának a kihívásokat, és közben barátkozott, kapcsolódott másokhoz, ami őt és másokat is örömmel töltött el. Legutóbb úszóversenyt szerveztek a kérésére. Aux Mátyást mutatjuk be mai adásunkban. -
Mentális problémák az iskolában
Szerkesztő: Mohácsi Edit
Hangulatváltozás, szorongás, evészavar, magatartászavar. A világon minden hetedik serdülő küzd valamilyen mentális problémával. Mit tegyünk ilyenkor, ha már a pszichológus is csak hónapok múlva tud fogadni? Hogy tud segíteni a mentálhigiénés szakember, és mi a feladata az iskolában? -
Vidék a városban? Mitől érezhetik otthon magukat a családok? Létezik Budafokon egy körülbelül 50 fős családos közösség, melyet egy kisbabát váró anyuka, Kovács-Csiha Julcsi indított útjára. A kezdeti baba-mama Kibeszélő körből lett Esti kibeszélő, Dolgozó kör, Szárnyalj csoport, majd az anyukák felismerték, hogy az apák bevonása nélkül nem teljes a közösség. Mára az apukák is aktív tagjai a csoportnak. Házas csoportokra járnak, apa-fia hétvégéket terveznek, apai szerepeikről tanulnak és olykor extrém kihívásokat is vállalnak, csakis azért, hogy jobb családokká válhassanak.
Megszólalók: Kovács-Csiha Julcsi és Kovács Kálmán, a HelloCsalád vezetői és családok.
Szerkesztő: Belényi Barbara -
A Kuckó Önkéntes Program 11 éve szervez élményprogramokat gyermekotthonokba önkéntesekkel. Fodrászokat hívnak, fociedzést szerveznek vagy korrepetálnak. Mégsem magukat tartják hősnek, hanem azokat a nevelőket, akik a nehézségek ellenére szívvel-lélekkel végzik hivatásukat. Vendégünk Strényi Veronika, a Program alapítója, valamint az idei "Kuckóhősök” közül három díjazott: Zsolnai Csaba, Tóth Ibolya és Márkus Sándorné Ági.
Szerkesztő: Diós Judit -
Láttunk már lánykérést élő televíziós műsorban, stadion kivetítőjén feltéve a kérdést, vagy akár ejtőernyős ugrással összekötve a nagy bejelentést. Bár a fiatalok többsége ma is a hagyományosabb formákat részesíti előnyben a lánykéréskor, de maga az elköteleződés továbbra is fontos a számukra. Ám a kutatások adatai szerint a pártalálás, és így a döntés is egyre nehezebb.
Szerkesztő: Szendrei Edit -
A bántalmazás a kiközösítés, a beszólások, angolul bullying, mindennapos dolgok az iskolában. Gyakran csak legyintünk, ha ilyet hallunk, de az is előfordul, hogy a gyerek ettől szorong, nem akar iskolába menni, depressziós lesz, kórházba kerül, ritkán öngyilkosságba menekül. Erről szól a Láthatáron Csoport: Pitbull Kamilla Gimnázium című előadása, ahol a fiatalok nem csak végignézik, átélik a bántalmazás különböző formáit, hanem az előadás után meg is beszélik, mit tehetnek a zaklatás ellen. A Láthatáron Csoport tagjaival: Feuer Yvette, Pászik Crhistopher és Nemcsók Nóra színészekkel, és a nézőkkel beszélgettünk.
Szerkesztő: Mohácsi Edit -
Az önismeret a felnőtt lét egyik alappillére kellene, hogy legyen. De mit jelent valójában ismerni magamat? Mit jelent valóban meglátni a saját mozgatórugóimat és mindazt, ami meghatározza a tudatos döntéseimet és az ösztönös reakcióimat? Önismeret a továbbélő családi csomagok fényében a Máltai Fogadó Apa-anya-pia csoportjában, ahol a sorsközösség is összeköti a résztvevőket.
Szerkesztő: Süveges Gergő -
Könnyű mondani, hogy engedd el a múltat, de van, amikor a múlt fogva tart és nem ereszt. Fájdalmas, amikor a múltban a saját szüleink olyan hibáit, gyengeségeit fedezzük fel, amelyek ma, felnőttként még mindig megbénítanak - és gyermekké tesznek bennünket. Felmenőink mentális problémáitól, függőségeitől segítenek megszabadulni a Máltai Szeretetszolgálat szakemberei, hogy saját gyermekeinknek már ne adjuk tovább.
Szerkesztő: Süveges Gergő -
Egyre több műanyagot termelünk és használunk fel, s így egyre több műanyag szemét kerül a tengerekbe, az édesvizekbe, de a szárazföldbe is. Mit lehet tenni ellene, hogyan lehet ezt a mennyiséget csökkenteni, és mit gondolnak erről a gyerekek? Az UNICEF 3. Klímahősök Konferenciáján jártunk, és megkérdeztük Dr.Toldy Andreát, a Budapesti Műszaki Egyetem Polimertechnika tanszékének professzorát.
Szerkesztő: Mohácsi Edit - Laat meer zien