Afleveringen
-
Az 51. Hangosító ötletét az ELTE BTK színháztudományi képzésének őszi konferenciája adta, mely a Színház és archívum címet viselte. Ezen a konferencián hangzott el Boros Kinga előadása A megbízhatatlan és a megbízható színháztörténeti dokumentumokról. A színházi kutatások nehézségeiről, kihívásairól beszélgettünk Boros Kinga teatrológus dramaturggal, Fuchs Lívia tánc- és Szabó István színháztörténésszel. A moderátor: Gócza Anita.
Boros Kinga: „Nem vagyok érdekelt a morális ítélkezésben.”
Fuchs Lívia: „Ki gondoskodik arról, hogy az előadásokról készült felvételek kutathatók legyenek?”
Szabó István: „A történetet mindig újra kell írni.”
-
Az 50. Hangosító vendégei színházi tolmácsok: Kozma András, Pászt Patrícia, Török Tamara és Veress Anna arról beszélgetnek, miért tekinthető külön szakmának a színházi tolmácsolás, milyen tulajdonságok és tudások szükségesek ahhoz, hogy jól végezzék a munkájukat. A moderátor Gócza Anita.
Kozma András: „A fordító egy hullámhosszra tudja hozni a rendezőt és a színészeket.”
Pászt Patrícia: „...úgy tudjak jelen lenni, hogy jelen se legyek, ne is vegyék észre, hogy ott vagyok.”
Török Tamara: „Rákapcsolódom a rendezői gondolkodásra, szinte már tudom, hogy mi lesz a következő mondata.”
Veress Anna: „Ez egy folyamatos libikókázás a két kulturális terület között.”
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
A Hangosító 49. adásában arról beszélgetünk, mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt években a középgenerációhoz tartozó jelentős kortárstánc-koreográfusok közül többen, félig vagy teljesen pályát módosítottak.
Arany Virág: „A koreografálás és a tánc engem soha nem tartott el.”
Fülöp László: „Nekem személyes fájdalmam, hogy a daraboknak nincs élete.”
Réti Anna: „Úgy érzem, hogy a tánc kivehetetlen belőlem.”
Rózsavölgyi Zsuzsa: „Belgiumban a kortárs tánc a nemzeti identitás része.” -
A Hangosító 48. adásának vendégei a „vidékiség” kapcsán beszélnek tabukról, dilemmákról: Háda Fruzsina színésznő (Budapest-Záhony), Kelemen Kristóf rendező (Niké, szabadságunk szobra), Kricsfalusi Beatrix irodalom -és színháztörténész és Nagy Zsolt színész.
Háda Fruzsina: „A mi nagyszüleinkkel eltűnik az a paraszti kultúra, ami nekem még meghatározó volt…”
Kelemen Kristóf: „Milyen abnormális, hogy az ember akkor tud jobban kapcsolódni a szülővárosához, amikor egy projektet csinál róla.”
Kricsfalusi Beatrix: „A vidék mint homogén massza kizárólag Budapestről nézve létezik.”
Nagy Zsolt: „Mindent meghatároz bennem az, ahol én születtem és felnőttem.”
-
A 47. Hangosítóban arról beszélgetünk, ki hogyan nyúl a színházban nagy nemzeti sorskérdésekhez, az irodalomtörténet jelentős figuráihoz és műveihez, drámaszövegekhez. Az adás vendégei Fábián Péter (Barguzin – Lehullt csillag fénye), Raubinek Lili (Dioráma magyarokkal), Regős Simon (Puszták népe) és Székely Kriszta (EmbTrag). A moderátor Gócza Anita.
Fábián Péter: „Petőfi már nem is az ember, aki valaha létezett, hanem a köré nőtt mítoszrengeteg és legendárium.”
Raubinek Lili: „Mi tudatosan irtottuk az iróniát.”
Regős Simon: „Nincsenek szent dolgok.”
Székely Kriszta: „Nemzeti érzelmeket kapcsol be, miközben az anyagban nagyítóval sem lehet találni semmi ilyet.” -
Az elmúlt időszakban széles sajtónyilvánosságot kapott az Átrium megszűnése, de arról kevesebb szó esett, hogy néhány társulat szintén bejelentette: megszűnik vagy „csendes üzemmódba” vált. A 46. Hangosító vendégei ilyen csapatokat képviselnek. És alcímet is adtunk a beszélgetésnek: A független színházi lét bizonytalansága 2023 Magyarországán.
Kovács D. Dániel: „Jó lenne azt gondolni, hogy a független színház nem csak a fiatalkori lázadás terepe lesz a következő időszakban.”
Sarlós Flóra Eszter: „Kimondod azt, hogy valami nagyon hasonlóban hisztek...”
Tárnoki Márk: „Nem tudjuk, hogy mi van a halál után.”
-
A 45. Hangosító vendégei – Orlai Tibor, az Orlai Produkciós Iroda alapító-tulajdonosa, dr. Rihay-Kovács Zita ügyvéd, a Független Előadó-művészeti Szövetség, a FESZ jogásza és Veres Gábor mecénás, civilben bőrgyógyász – arról beszélgetnek, milyen lehetőségei vannak a független színházaknak, van-e élet az állami támogatáson túl. A moderátor Gócza Anita.
Orlai Tibor: „Ezen a jelenlegi helyzeten csak összefogással, együtt gondolkodva tudunk túljutni.“dr. Rihay-Kovács Zita: „Sokkal nagyobb munka elvinni vidékre egy olyan független társulatot, ahol nincsen híres ember, vagy nem a Harry Pottert játsszák.“Veres Gábor: „Ha marketing-piaci szempontból nézem, ez egy nagyon pici piac.“
-
A Színház folyóirat podcastjében az idei Kritikusdíj és aszeptember 19-i ünnepélyes díjátadó részben csak apropó, hogy szó essen a díj közelmúltjáról, és még inkább megreformált jelenéről, amit a szervezeten belül hosszas előkészítő munka előzött meg. Ránki Júlia mikrofonja előtt a Színházi Kritikusok Céhe társelnökei, Kovács Bálint és Puskás Panni.
-
A 43. Hangosítóban – az előző részt folytatva – még mindig aszínházi látvánnyal foglalkozunk. Az adás vendégei Ágh Márton látványtervező, Dömötör András rendező és Jászay Tamás kritikus. A moderátor Gócza Anita.
„Szerintem az az érvényes látvány, aminek egyszerre vanprofán és nem evilági olvasata.” – Ágh Márton
„Másféle színházi felkészültséget meg technikát jelent ilyen terekben mozogni.” – Dömötör András
„Mi, kritikusok nagyon nem tudunk beszélni a látványról.” – Jászay Tamás
-
A 42. Hangosítóban a magyarországi színházi előadások látványvilágával foglalkozunk, illetve azzal, hogy miben és miért más a német színházi vizualitás (már persze a költségvetésen túl). A vendégek: Bányai Tamás világítástervező, Geréb Zsófia és Kovalik Balázs rendezők. A moderátor Gócza Anita.
„Ez az egész látványtervezés egy hatalmas verseny a 20. század második felétől fogva” – Bányai Tamás
„A hagyományosan dramatikus szövegek sokszor egészen más képi világot húznak be” – Geréb Zsófia
„A vetítés és élő-kamerázás pillanatnyilag azért a szegénység kőlevese" – Kovalik Balázs -
„A döntésnek a meghozatala években mérhető... Nagyon sokat dolgoztunk azon az elmúlt években, hogy a belső és külső okokat hogyan tudjuk szétválasztani” – mondja Szabó Réka a Hangosító különkiadásában, melynek apropója a Tünet Együttes művészeti vezetőjének a társulat megszűnését bejelentő búcsúlevele. A kérdező Gócza Anita.
-
A 40. Hangosító vendégei olyan színészek, akik hosszú ideje társulati tagok vidéki kőszínházakban: Mercs János Debrecenben, Nádasy Erika Miskolcon, Széles Zita pedig Nyíregyházán.
„Nem akkora, mint Pest... Itt talán van olyan, hogy a mi színészünk.” – Mercs János
„Ha az ember letelepszik valahol, akkor már nem szívesen ingázik.” – Nádasy Erika
„A darabok sokszínűsége egy vidéki színházban nagyon fontos színészként.” – Széles Zita -
A 38. után a 39. Hangosítóban is az autobiografikus színházról lesz szó. Mai vendégeink a Freeszfe első színház és performansz osztályának végzősei: Kozma Zsófia Rebeka (Present Imperfect), Szántusz Noémi Noya (A nagy kacsashow) és Tózsa Mikolt (Isten, haza, konyha – avagy ma már keresztbe álltam a Bajcsyn). A moderátor Gócza Anita.
„Minél személyesebb valami, annál univerzálisabb, és annál könnyebb hozzá kapcsolódni.” – Kozma Zsófia Rebeka
„Nem arról van szó, hogy mi vagyunk az ufók.” – Szántusz Noémi Noya
„Engem a »valóságos« érdekel a színházban” – Tózsa Mikolt
-
A soron következő 38. és 39. Hangosító összetartozik, mindkét adásnak az autobiografikus színházi előadások jelentik a kiindulópontját.
A 38. epizód vendégei Göndör László (Nagymamával álmodtam), Márfi Márk (Telik – egy óra az életedből), Messaoudi Emina (Gyakran ismételt kérdések) és Vilmányi Benett (1V1/ zenés stand-up). A moderátor Gócza Anita.
„Elfogadott a szakma legitim alkotóként.” – Göndör László
„Volt egy-két olyan mondat, amiket civilként nem tudnék nekik elmondani.” – Márfi Márk
„Tényleges kommunikációt lehet kezdeményezni a szakmánk helyzetéről.” – Messaoudi Emina
„Valójában bármi belefér, és ezt nagyon élvezem.” – Vilmányi Benett
-
A Hangosító 37. adásának témája a felnőtteknek szóló bábszínház. A vendégek: Hoffer Károly, a Budapest Bábszínház rendező-tervezője, Kiss Ágnes, a szegedi Kövér Béla Bábszínház igazgatója, Kocsis Eszter, a Budapest Bábszínház bábkészítője és Kovács Domokos bábos. A moderátor Gócza Anita.
„A báb összesűríti azt, ami elmondhatatlan.” – Kiss Ágnes
„Engem az érdekel, hogy az élő test hogyan tud kapcsolatba lépni egy élettelen tárggyal.” – Kovács Domokos
„Sok esetben azt látom, hogy a szöveg, a történet uralkodik a bábszínházban. Mi inkább az absztraktabb formák irányába szeretnénk elmenni.” – Kocsis Eszter
„A színház nagyon sok érzékszervemre együtt hat.” – Hoffer Károly -
A Hangosító 36. adása a Jurányi Házban rendezett Anyacsak1 fesztivál (2022. április 29. – május 8.) kapcsán született, amely az első hazai tematikus színházi fesztivál a szülővé válásról. A Hangosító vendégei olyan alkotók, akiknek előadása szerepelt a fesztiválon: Csábi Anna, Dányi Viktória, O. Horváth Sári és Réti Iringó.
„Nincs teljes egyenrangúság és egyenjogúság férfi és női témák között.” – Csábi Anna
„Nem a női főhősnél, hanem az anyaság témájánál jöhet be egy sztereotípia, ami le tud választani embereket erről a témáról.” – Dányi Viktória
„Most értünk oda, hogy ezek a női témák jó hívószavak lettek.” – O. Horváth Sári
„Ugyanúgy fontos, mint egy nagy férfihős-dráma.” – Réti Iringó
-
A 35. Hangosító vendégei olyan alkotók, akik különböző színházi területekre kalandoznak. A beszélgetésből kiderül, hogy határátlépőnek tartja-e magát Árvai György, a Természetes Vészek Kollektíva alapítója, színházi időkutató, látványtervező, Máthé Zsolt színész, dalszövegíró és Pető Kata színész, jelmeztervező. A moderátor Gócza Anita.
„Ha nem kapom meg azt, amit szeretnék, akkor megcsinálom én.” – Árvai György
„Nem határokat lépek át, egyetlenegy dolgon belül vagyok, ezt a teret töltöm be.” – Máthé Zsolt
„Úgy érzem, attól, hogy nekem természetes ez az új szerep, a többieknek is elég hamar természetessé válik.” – Pető Kata -
A 34. Hangosítóban olyan színházi alkotókkal beszélgetünk, akik Magyarországon élnek, de külföldön is rendszeresen dolgoznak. A podcast vendégei: Gáspár Ildikó, az Örkény Színház rendezője, Hód Adrienn koreográfus, a Hodworks társulat alapítója, Polgár Csaba, az Örkény Színház színész-rendezője, valamint Székely Kriszta, a Katona József Színház tagja. A moderátor Gócza Anita.
„Svédországból hoznám haza a legtöbb dolgot.” – Gáspár Ildikó
„Amikor külföldön dolgozom, az olyan, mintha otthagynám azt a gyereket.” – Hód Adrienn
„Külföldön érzek egyfajta szorítást, ami miatt hamarabb válok biztonsági játékossá.” – Polgár Csaba
„Én folyton attól rettegek, hogy »odamondó«, Keleti blokk című előadást várnak tőlem, akármilyen anyagról is van szó.” – Székely Kriszta
-
A 33. Hangosítóban olyan projektekről lesz szó, amelyek – nagyon eltérő módon – egy-egy adott város különböző pontjára „készültek”. A vendégek: Adorjáni Panna, Ardai Petra, Gardenö Klaudia és Tasnádi István. A moderátor Gócza Anita.
„...és akkor megpróbáljuk elképzelni, hogy egy nő ül Kolozsvár főterén.” – Adorjáni Panna
„Én úgy élem meg a világot, hogy van bennem egy történetmesélő gép, és ha felnyitom a szemem, körülöttem is van egy.” – Ardai Petra
„A mauzóleum-szerű, furcsa állapotból lett egy bizarr módon pezsgő hely.” – Gardenö Klaudia
„A saját fejünkben zajlik le az előadás a hozott kulisszában.” – Tasnádi István
-
A 32. Hangosító a mecenatúra/szponzoráció témáját járja körbe a független társulatok szemszögéből. A beszélgetés résztvevői: Balogh Máté András, Gáspár Anna, Orlai Tibor és Polgár András. A moderátor Gócza Anita.
„A kultúrát nem a vállalati szegmens fogja eltartani.” – Balogh Máté András
„Olyan pici számokat tudunk mutatni arról, hogy ez a marketing-költés hány emberhez jutna el, hogy az nem éri el egy cég ingerküszöbét.” – Gáspár Anna
„Ma Magyarországon a mecenatúrának nincs társadalmi rangja és értéke.” – Orlai Tibor
„A független művészet fogalmilag kezd kizáródni a rendszerből. – Polgár András
- Laat meer zien
