Afleveringen
-
Hogyan lehet hatékonyabb, ezzel együtt fenntarthatóbb az öntözés? Milyen megoldások vannak a vízfelhasználás csökkentésére úgy, hogy a termésbiztonság szavatolva legyen - akár esőszerű, akár szántóföldi csepegtető öntözésről beszélünk kis vagy nagy gazdaságok esetében? Megtérül egy ilyen beruházás? Mikor kezdték az öntözési szezont például Mezőhegyesen, és ehhez a munkához társul-e a talajművelési módok megváltoztatása? Minden esetben csak új öntözőberendezésekben kell gondolkodni, vagy modernizálhatók a régebbi eszközök is?A HEKTÁR Morotva második KITE által támogatott különkiadásában az öntözés hatékonyságáról és fenntarthatóságáról beszélget Gribek Dániel újságíró három vendégével: Bereczki Péter kereskedelmet támogató mérnökkel, Szendi Jenő öntözési üzletág vezetővel és a Mezőhegyesi Ménesbirtok öntözési csoportvezetőjével, Szlovák Norberttel.Régi öntözőrendszerek felújítása, az új fúvókák kiválasztásának szempontjai, a talaj központi szerepe az öntözésben, az aszály hatása a Dél-Alföldön... Csak néhány témakör, amit érint a legújabb HEKTÁR Morotva.TARTALOM:0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló3:11 - 18:27 - Problémafelvetés, öntözés Mezőhegyesen18:28 - 31:21 - Szórófejek, fúvókák - fenntartható öntözési megoldások31:22 - 36:56 - Minden megéri öntözni?36:57 - 56:02 - Öntözés és talaj, talajvédelem56:03 - 1:02:01 - Megtérülés és másodvetés1:02:02 - 1:06:57 - Régi öntözőrendszerek felújítása1:06:58 - 1:10:47 - Körforgó, lineár, dobod ööntözés1:10:48 - 1:23:01 - Szántóföldi csepegtető öntözés1:23:02 - 1:28:49 - Precíziós öntözés Mezőhegyesen1:28:50 - Műsorzárás, elköszönés, összefoglaló
-
Milyen mértékű vészhelyzet alakulhat ki a magyar állattenyésztésben a ragadós száj- és körömfájás országos elterjedése esetén? Milyen ágazatokra van vagy lehet hatással a járvány és mit tehetnek az állattenyésztők, hogy csökkentsék a kockázatot? Milyen tünetei vannak szarvasmarhánál, sertésnél és juhnál? Állatgyógyászati szempontból mennyi igazság van az internetet elárasztó kommentekben, mely szerint pl. az állatok akár sós víztől vagy disznózsírtól is felgyógyulnak, és ellenállóbbak lesznek? Milyen további intézkedésekre lenne szükség, ha újabb telepeken megjelenne a száj- és körömfájás betegség? Mi a helyzet a Hortobágyon, a Dél-Alföldön vagy éppen Dél-Nyugaton?Mi lesz, ha bejut a vírus egy telephelyre, és hogyan lehet ebből felállni? Feladja egy állattenyésztő? És kell-e a társadalmi felelősségvállalás az áldozatul esett telepek kapcsán?Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal: Dr. Pikó Evelin állatorvos és Halász Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt termelési igazgatóhelyettese. De megszólal az adásban Kun Péter és Mozsgai József húsmarhatartó, sertés témában Csepregi Attila, valamint az ÖMKi-től Márton Aliz a szenzorok használatával kapcsolatban.A ragadós száj- és körömfájás megjelenése komoly kihívást jelent a magyar állattenyésztés számára, a szakemberek szerint a betegségtől nem félni kell, hanem rettegni. A párosujjú patásokat érintő vírus kapcsán a szarvasmarha a legérzékenyebb faj, de a sertések és a juhok is fontos szerepet játszanak a járvány lefolyásában.A ragadós száj- és körömfájás nemcsak állategészségügyi, hanem nemzetgazdasági kérdés is, hiszen a vírus jelenléte az országban komoly gazdasági nehézségeket okozhat, beleértve az export korlátozását és a belföldi piacra gyakorolt hatásokat. Ezért szigorú intézkedésekre, a legkomolyabb megoldásokra lenne szükség.TARTALOM:0:00 - 4:22 - Podcastajánló, bevezető4:23 - 11:56 - Kell-e félni?11:57 - 20:58 - Mi az a ragadós száj- és körömfájás? (1.)20:59 - 26:59 - Szenzorok a marhákon - Márton Aliz (ÖMKi)27:00 - 34:19 - Vakcina - miért nem segít az oltás34:20 - 48:15 - Hogyan terjed a ragadós száj- és körömfájás48:16 - 1:00:17 - Védekezés és legeltetés a Hortobágyon - Kun Péter, Kun Ranch1:00:18 - 1:15:04 - Megelőzés, védekezés a Hód-Mezőgazda Zrt.-nél1:15:05 - 1:21:27 - Sertéspiaci és gabonapiaci hatások - Csepregi Attila, Lajoskomárom1:21:28 - 1:40:03 - Kommunikációs hibák és kihívások - ágazaton belül és kívül1:40:04 - 1:49:05 - Közösségi felelősségvállalás - Mozsgai József, Mozsi Major1:49:06 - 1:51:35 - Aföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok elhalasztása1:51:35 - 1:57:29 - Mi történne, ha... Feladja egy állattenyésztő?1:57:30 - 2:01:39 - Elköszönés, zárszó, podcast vége
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
Vizet a tájba - de miből, egyáltalán mennyit és hogyan? Mire elég a gazdálkodók önkéntessége, és mennyire van sikere a jelentkezési felületnek? Hogyan lehetne költséghatékonyan vizet juttatni a tájba szivattyúkkal? Miben segítenek a hódok? Mikorra lehet valami változás az Alföldön - akár a Homokhátság vagy a Nyírség területén? Mik a gyakorlati tapasztalatok Debrecen térségében? Kell félnie az öntöző gazdáknak a fejlődő ipari vízfelhasználástól? Hogyan képzeli el a Vízügy az együttműködést a gazdálkodókkal, és mit fogunk érezni abból a szemléletváltásból, amiről egyre többet hallunk? És biztosan nem csak hallani fogunk erről? Biztosítható-e öntözővíz 2025-ben a termelőknek? És mit szólnak a hallgatói kritikákhoz?
Gribek Dániel ezúttal Gacsályi Józsefet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettesét, valamint Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízott műszaki igazgatóhelyettesét látta vendégül a HEKTÁR Morotva podcastban.
TARTALOM:
0:00 - 3:30 - Bevezető, podcastajánló
3:31 - 14:37 - Vizet a tájba program bemutatása
14:38 - 47:47 - Vizet a tájba - a gyakorlatban
47:48 - 1:08:11 - Hallgatói kérdések - árvíz, kritikák, csatornák
1:08:12 - 1:13:10 - Vízgazdálkodás a településeken
1:13:11 - 1:18:56 - Jó példák a Vízügytől - hódokkal
1:18:57 - 1:25:29 - Gerillamozgalmak és a Vízügy
1:25:30 - 1:27:24 - Homokhátság és Nyírség
1:27:25 - 1:43:42 - Öntözés, vízlépcsők
1:43:43 - Kapcsolattartás, jövőbetekintés
-
Mi az a Kwizda aszálymenedzsment program? A legfrissebb HEKTÁR Plusz podcastban erre keresi a választ Gribek Dániel műsorvezető Dr. Czinege Erik segítségével.Az tény, hogy az aszály egyre komolyabb problémát okoz a hazai gazdalkodók számára, így nem meglepő, hogy a termelők új, komplex lehetőségeket keresnek a szárazságra, a növényi stresszekre. A Kwizda aszálymenedzsment programja egy olyan átfogó technológiai megoldást kínál, amely segít a gazdálkodóknak a talaj egészségének megőrzésében, a vízmegtartásban, a növények kondiciójának növelésében.Valóban hatékonyak a Wuxal és Azospeed lombtrágyák? Miben egyedi a szilikát tartalmú, legfrissebb fejlesztésű Wuxal Sicure termékcsalád? Mit tud a Kwizda új terméke, a Nurdpray növénykondicionáló? Hogyan hat a talajra a Kwizda Vital Terra talajoltó készítmény? Valóban nagy mennyiségben tartalmaz mikorrhiza gombát a Kwizda Vital Myco?TARTALOM:0:00 - 2:50 - Bevezető, vlogajánló2:51 - 14:15 - Kwizda aszálymenedzsment program - általánosságban14:16 - 24:42 - Kwizda Vital Terra talajoltó készítmény24:43 - 36:15 - Kwizda Vital Myko mikorrhiza gomba készítmény36:16 - 47:21 - Nurspray növénykondicionáló, biostimulátor47:22 - 53:09 - Kwizda Wuxal termékcsalád - Sicur változat53:10 - 57:47 - Azospeed lombtrágyák57:48 - 1:21:13 - Hektárköltség komplexen, várható eredmények1:21:14 - 1:22:28 - Elköszönés, műsorzárás
-
Mi a helyzet a határban, milyen állapotban vannak az őszi kalászosok? Hogyan tekintenek a vetési időszakra a Hektár Nagyágyúi? Miből mennyi és mikor kerül a talajba? Miért nem hisz a no-tillben és a környezeti fenntarthatóságban Csepregi Attila? Mennyiért állítanak elő terményt az ukrán gazdák, és mennyiért vásárolják a vetőmagot? És milyen gondolatokat ébresztett az Utolsó földműves című dokumentumfilm?
Újra itt a HEKTÁR Nagyágyúk podcast Gribek Danival és vendégeivel, Berend Ferenccal Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal
TARTALOM:
0:00 - 3:18 - Bevezető, podcastajánló
3:19 - 21:03 - Az utolsó földműves - filmkritika talajműveléssel
21:04 - 42:12 - Gyulai Iván és a talajvédelem
42:13 - 59:50 - No-till vita Attila és Feri között
50:51 - 1:34:17 - Mennyiből termelnek az ukránok?
1:34:18 - 2:29:08 - Határszemle március 14-én
2:29:08 - 2:30:34 - Befejezés
-
TARTALOM:0:00 - 3:44 - Bevezető, podcastajánló3:45 - 25:46 - Karbonprogramok - megéri vagy sem?25:47 - 36:11 - Hogyan mérhető a szénmegkötés?26:12 - 46:45 - Technológia finanszírozása46:46 - 1:01:32 - No-till előnyök, technológiaváltás1:01:33 - 1:13:00 - További karbonprogram tapasztalatok1:13:01 - 1:24:44 - A karbonfarming, karbonprogramok jövője1:24:45 - 1:54:44 - No-till kezdet1:54:45 - 1:56:24 - Podcastzárás, elköszönés
-
Milyen megoldások léteznek az erózió ellen a dombvidéki területeken? Mit lehet kezdeni egy rendszeresen belvizes táblával? Milyen gyakorlatot folytat a talajvédelem érdekében egy Zala vármegyei gazdálkodó, akinél mindkét hidrológiai szélsőség megfigyelhető? Vízrendezés az árokásától a gyepesített sávokon át a direktvetésig, sávművelésig.A HEKTÁR Morotva különkiadásában a KITE szakembereivel, Bellai Tamással és Dr. Riczu Péterrel, valamint egy Zala vármegyei termelővel, Kátai Zsolttal beszélget Gribek Dániel műsorvezető a belvízről és az erózióról, illetve az azok által okozott károk mérsékléséről.Vajon teljesen el kell tüntetni egy tábláról a belvizet, és levezetni a csatornán keresztül, vagy van más lehetőség a probléma megoldására? Mennyi szervesanyag tűnik el a talajból, sőt mennyi talaj vész el egy heves esőzés során, ha nincsen takarva a tábla? Miért fontos a precíziós gazdálkodás az erózióvédelemben, a talaj megóvásában? Tényleg kéz a kézben kellene járnia a precíziós megoldásoknak és a talajvédelemnek? Milyen lehetőségeket rejt a 3D táblatérképek használata? Mennyire macerás az eróziócsökkentő gyepsávok létesítése és karbantartása? Enyhítheti az eróziókárokat a direktvetés, a sávművelés vagy a mulcsművelés? Mindezekre választ ad a HEKTÁR Morotva különkiadása.TARTALOM:0:00 - 3:12 - Bevezető, podcastajánló3:13 - 10:46 - Belvíz - Problémafelvetés10:47 - 18:07 - Erózió - problémafelvetés18:08 - 53:24 - Síkvidéki vízrendezés - Megoldások a belvízre53:25 - 1:39:53 - Dombvidéki vízrendezés - Megoldások erózióra1:39:54 - 1:44:08 - Záró gondolatok, üzenetek1:44:09 - Elköszönés, podcastzárás
-
Vajon tényleg hatékonyak a vadriasztó szerek? Mennyire tudta csökkenteni a vadkár mértékét egy új készítménnyel egy Békés vármegyei gazdálkodó? És miben rejlik az Attend SA Kft. saját fejlesztésű Game Repellent Pro vadriasztójának ereje?Magyarországon a vadkár mértéke évente 2-3 milliárd forintra tehető, de a valós szám ennek akár tízszerese is lehet. Mindennek oka a vadállomány növekedése, az éghajlatváltozás és az élőhelyek csökkenése. A vadászok és a gazdálkodók érdekei gyakran ütköznek, ami konfliktusokhoz vezet, de a vadkár csökkentésére számos lehetőség van, többek között a vadkárelhárító vadászat, a kerítések, az ultrahangos vadriasztók és a vadriasztó szerek.A Game Repellent Pro egy új, növényi alapanyagokat is tartalmazó vadriasztó szer, amely hatékonyan csökkenti a vadkárt. A szer egyrészt kellemetlen ízű, másrészt pedig olyan illatanyagokat tartalmaz, amelyeket a vad érdeklődését felkelti.A Game Repellent Pro hatékonyan csökkenti a mezei nyulak, őzek, gímszarvasok, dámszarvasok, vaddisznók és muflonok okozta károkat. A szer hatékonysága 14-21 napig tart, az ára pedig kb. 10 000 Ft literenként.
-
Tényleg működnek a talajoltó készítmények? Mi értelme van a szárbontásnak, a talajtakarás korai eltüntetésének? Vajon pénzkidobás ezeknek a termékeknek a használata? Hogyan igazodhatunk el a piacukon, és tényleg mindenre jók, amikre mondják? Megoldják a fuzárium vagy éppen az aflatoxin problémáját? Mit javasol a gyártó a kijuttatással kapcsolatban például egy aszályos időszakban? Milyen kísérletek zajlanak a mikrobiológiai készítményekkel kapcsolatban? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Gribek Dániel műsorvezető a HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában, ahol a Phylazonit szakemberei voltak a vendégek. Vajda Péter, az Agrova Kft. tulajdonosa, ügyvezetője, és Csatári Gábor kísérletvezető. Szóba került az AÖP, a regeneratív gazdálkodás, a talajoltó készítmények minősége, de számos más téma is. Számos kérdés és sok válasz a mikrobiológiai termékekről, a szárbontásról és talajoltásról.TARTALOM:0:00 - 5:17 - Vlogajánló, bevezető5:18 - 20:55 - Mikrobiológiai készítményekről általában20:56 - 34:29 - Milyen törzsekből mennyit?34:30 - 42:22 - Talajbaktérium tudatosan?42:23 - 58:50 - Kísérletek talajbaktériumokkal58:51 - 1:09:35 - Talajkímélés és talajélet serkentése1:09:36 - 1:15:48 - Szántás és baktériumkészítmények kapcsolata1:15:49 - 1:28:07 - AÖP és talajbaktérium-készítmények1:28:08 - 1:40:41 - Növényvédelem mikrobiológiával: fuzárium, aflatoxin1:40:42 - 1:50:59 - Szárbontás - Kell vagy sem?1:51:00 - 1:56:33 - Mikor és hogyan juttathatók ki a baktériumok?1:56:34 - 2:01:49 - Talajmegújítókról2:01:50 - 2:04:09 - Elköszönés, zárás
-
Hogyan ismerhetik meg a gazdálkodók még jobban a talajukat? Kell-e mindenáron drága vizsgálatot végezni vagy akár egy ásás során is találhatnak olyan jeleket, amiből hasznos következtetéseket vonhatnak le? Mit jelent a talajerő kifejezés, és miért fontos a talajegészség? Miért hallunk majd ezekről a fogalmakról egyre többet?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat vendége ezúttal prof. dr. Biró Borbála ökológus, talajbiológus, professzor emerita egyetemi tanár, az MTA doktora, akivel megpróbálunk belesni a talpunk alatt élő és működő rendszerbe. Mikorrhizák, egyéb gombák, baktérium, ugróvillások - számos élőlény szerepe előkerül, amelyek hatással vannak a termelésbiztonságra, de az élelmiszerbiztonságra is. Ez ugyanis egyre fontosabb szempont lesz. Ahogy az is, hogy a lehető legjobban alkalmazkodunk, adaptálódjunk a klímaváltozáshoz, miben a növénymikrobiom, a mikrobiológia, a talajélet komoly segítséget tud nyújtani. Gribek Dániel műsorvezető mindezek mellett számos egyéb kérdést is felvetett a szakembernek, ilyen a műtrágyák hatása a talajéletre vagy a glifozát témaköre. De a beszélgetés egy jelentős részében a talajoltó készítménye hatékonysága is középpontba került.Milyen kapcsolatok állnak fent a talaj és a növények között? Hogyan segíthetjük azt, és vajon tényleg minden hangzatos megoldás hatékony is? Miért kellene több szervestrágya, és tényleg annyira rosszak a műtrágyák? Mi a helyzet a talajoltó készítményekkel? Ezekre mind választ ad a HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adása.TARTALOM:0:00 - 3:38 - Bevezető, vlogajánló3:39 - 35:00 - Talajegészség és talajerő 35:01 - 48:55 - Talaj megismerése gazdaszemmel48:56 - 1:03:09 - Talajoltás, talajbaktérium-készítmények1:03:10 - 1:11:44 - Glifozát kérdés1:11:45 - 1:17:14 - Valóban rosszak a műtrágyák?1:17:14 - 1:20:32 - Bálák az erőművekben1:20:33 - 1:23:26 - Klímaadaptáció és talaj1:23:27 - Zárszó, elköszönés
-
A HEKTÁR Morotva harmadik adásában az öntözés technikai oldaláról lesz szó. A vendég ezúttal Hegedűs Attila, a Bauer Hungária Kft. ügyvezetője, aki bemutatja az öntözés feltételeit, illetve annak legmodernebb megoldásait. Mi a különbség a lineár, a körforgó és s csévélődobos öntözés között? Melyik fenntarthatóbb? Miért fontos a precíziós öntözés, és miért fontos az automatizálás? Mi az a gumitömlős gerincvezeték? Tobbek között ezek a témák is felvetődnek.Podcastunkban ezúttal is nagy szerepet kapnak a gazdálkodó hallgatóink kérdései, ezúttal Karacs Géza termelő felvetései színesítik a műsort szakmai szempontból.TARTALOM:0:00 - 4:17 - Bevezető, vlogajánló4:18 - 10:12 - Az indulás - Öntözéstervezés, az öntözés feltételei10:13 - 12:40 - Miért kell öntözni?12:41 - 16:03 - Hogyan indul egy öntözési projekt?16:04 - 23:19 - Kihívások23:20 - 34:52 - Mi a különbség? Csévélődobos, lineár, körforgó, corner34:53 - 39:49 - Megtérülés, gazdaságosság39:50 - 59:09 - Hallgatói kérdések - Karacs Géza öntözésfejlesztése59:10 - 1:03:38 - Gyakorlati tervek, megoldások1:03:39 - 1:07:44 - Munkaerőhiány, precíziós öntözés, automatizálás1:07:45 - 1:11:23 - Kiemelkedő öntözési beruházások és projektek1:11:24 - 1:16:23 - Öntözési pályázat, hitel1:16:24 - 1:19:40 - A jövő öntözési fejlesztései1:19:41 - 1:20:29 - TMG REAG 8. Talajélet Konferencia beharangozó1:20:30 - 1:22:44 - Búcsúzás, zárás
-
Hogyan döntöttek a HEKTÁR Nagyágyúi az AKG kapcsán? Belépnek-e, és ha igen, akkor mit vállalnak? Hogyan alakult az elmúlt adás óta az aflatoxin helyzet? A szántás vagy a hibrid lehet a megoldás? Miért lenne jó, ha a felvásárlók hibridajánlást tennének a gazdálkodók számára? És miért hiányoznak húsbavágóan az adatok számos agronómiai területen?
A HEKTÁR Nagyágyúk podcastban ezúttal Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály volt Gribek Dániel műsorvezető vendége, aki ezúttal a szokásosnál is kevesebbet jutott szóhoz, annyira izgalmas és érdekes szakmai beszélgetés bontakozott ki az aflatoxin, annak vizsgálati módszerei, valamint a szántás és a no-till kapcsán.
Tényleg mindent megold az eke? Hogyan szántottak őseink mondjuk 100 éve? Az tényleg szántás volt-e egyáltalán? És milyen filmet kell majd elemeznie Csepregi Attilának nyilvánosan? Többek között ezekre is választ kaphatnak a hallgatók.
-
Tényleg minőségi búzát kellene előállítani Magyarországon? Jobb és stabilabb a prémium termény piaca, és magasabb az ára is? Magasabbak a termelési költségek, és tóbb szakértelmet kíván, ráadásul a termésátlagok elmaradnak? Számos kérdés, ami felvetődött a legfrissebb HEKTÁR Magágy podcastban, aminek témája a minőségi, premium búza, annak eladhatósaga és termesztése. A stúdióban ezúttal Gribek Dániel műsorvezető vendégei egy újabb jövőbe mutató témát boncolgattak a múlt többszöri megjelenítésével. Csontos Attila, a Júlia Malom vezetője többek között arról beszélt, hogy mire van szüksége egy molnárnak, és miért lenne jó, ha nemcsak a fehérje és a sikértartalomra figyelnének a gazdálkodók. Kitekintett a nemzetközi gabonapiacra is, de szamos hazai tapasztalatát is megosztotta. Mi az a kekszbúza? Minden búzából kenyér lesz? Tényleg Olaszországba megy minden prémium minőségi termék?A HEKTÁR Magágyban a Karintia Kft. képviseletében Bene Zoltán cégvezető és Kőrösi Tibor fejlesztési vezető ismertette tapasztalatiat a minőségi búzatermesztés sajátosságairól, de annak eladhatóságáról is.Mindezek mellett két interjú is szélesíti a kitekintést: Fórian Zoltán az ERSTE vezető elemzője, valamint legutóbbi adásunkból Ormós Gabriella pék is feltűnik műsorunkban.A premium búza tényleg kitörési lehetősége lenne a magyar agráiumnak? Ez a fő témája a legfrissebb HEKTÁR podcastnak.TARTALOM:0:00 - 4:03 - Bevezető, vlogajánló
4:03 - 14:17 - Miért minőség?
14:18 - 21:36 - Mi az a minőségi, prémium búza? Mire vágynak a malmok?
21:37 - 33:14 - Megismétlődik a múlt? Visszatekintés
33:15 - 41:22 - Búzapiaci lehetőségek, reológia, termésátlagok
41:23 - 45:27 - Búzapiaci helyzetkép - Fórián Zoltán
45:28 - 1:06:25 - Minőség vagy mennyiség? Technológiai különbségek
1:06:26 - 1:30:19 - Piaci árak - prémium búza
1:30:20 - 1:43:09 - Hogyan kell prémium búzát termeszteni? + Búza szemenkénti vetése
1:43:10 - 1:45:39 - Mire van szüksége egy péknek? Ormós Gabriella
1:45:40 - 1:59:40 - Mire van szüksége egy molnárnak?
1:59:41 - 2:06:45 - Zárógondolatok, elköszönés
-
Miért fontos az ember egészsége szempontjából a talaj védelme? Miért lenne lényeges több figyelmet fordítani a talaj, a növény, az állat, az ember és a táj összefonódásaira, és mit tehetnek a termelők azért, hogy még jobb minőségű terményt állítsanak elő? Egyáltalán szempont lehet-e ez napjaink mezőgazdaságában? Lehet egészséges élelmiszerről beszélni növényvédő szer felhasználása mellett is. Ami ma prémium, az régen tényleg alapvető élelmiszer volt? És pontosan mi az az Egy Egészség alapelv?A HEKTÁR Magágy aktuális adása egyfajta felvezetése kíván lenni a januári TMG REAG Talajmegújító Konferenciának, ami mostanra három naposra duzzadt, és a podcast témaválasztása nem véletlen, mert a hagyományosnak tekinthető témák mellett a rendezvény mottója az "Egy Egészség". Hogy ez mit jelent, és mezőgazdasági oldalról miért fontos, arra Gribek Dániel vendégei segítségével keresi a választ. Az adásban szó esik a legeltetéses sertéstartásról, a no-till rendszerről, a szántás gilisztákra gyakorolt hatásáról, az adalékmentes, kovászos kenyérről, a megfelelő minőségű lisztről és a hagyományos gabonákról is.EGY EGÉSZSÉG ALAPELV:A földi ökoszisztéma sokszínű élő rendszerekből áll a földfelszín felett és alatta is. A növényvilág, az állatok, az ember és a talaj egy sokszorosan összetett kapcsolati hálón keresztül függenek egymástól, és szoros mikrobiális kapcsolatban állnak egymással. A talaj tartja fenn az élet hálózatát. Minden a talajból származik, és minden oda tér vissza. A talaj állapota és egészsége döntően kihat a rendszer többi elemére. A regeneratív mezőgazdaság a talaj egészségének kulcsfontosságú szerepét a középpontba helyezve törekszik az egész rendszer stabilitásának és egészségének megteremtésére.VENDÉGEK:- Ormós Gabriella volt kommunikációs szakember.12 éve pályát módosított, és ma már a Budajenői Jenői Pékségben hivatásszerűen készít kovászos kenyeret, és persze sokat ír, beszél az adalékanyagok nélküli pékáruk jelentőségéről. Pék.- Víg Vitália talajökológus, lelkes oktató és tanácsadó.- Szabó Attila gazdálkodó, a Kukutyin Műhely egyik alapítója, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke.TARTALOM:TARTALOM:0:00 - 6:43 - Bevezető, vlogajánló6:44 - 20:41 - Egy Egészség alapelv | Egészséges élelmiszer20:42 - 34:59 - Hatással van az élelmiszerre a talaj állapota?35:00 - 37:39 - Bio vagy regeneratív?37:40 - 53:41 - Lisztminőség, sikértartalom, fajtakérdés53:42 - 57:51 - Növényvédő szer kérdése57:52 - 1:15:00 - Állattenyésztés, legeltetéses sertéstartás1:15:01 - 1:19:01 - Regeneratív védjegy1:19:02 - 1:28:05 - TMG REAG konferencia - esőszimulátor, előadók, könyvajánló1:28:06 - 1:31:13 - Befejezés, elköszönés
-
Csalódást okozott a szója 2024-ben? Még mindig a jövő növénye lehet? Mi okozta a várakozások ellenére a sokszor csalódást keltő terméseredményeket? Hogyan lehet sávműveléssel szóját termeszteni, és milyen gyomirtási megoldásokkal dolgozik egy borsodi termelő, aki már évek óta foglalkozik a fehérjenövénnyel? Akkor is megéri szóját termeszteni, ha drasztikusan lecsökken a támogatása?A HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozat adása a tavaszi szójás podcastra épül, egyfajta évértkelőként és más technológiai szemlélet bemutatásaként. Gribek Dániel műsorvezetőnek ezúttal gazdálkodó vendége is van, illetve az időjárással, klímával is foglalkozik, ami nagy hatással lehet a szója jövőjére.Vendégek:Bene Zoltánt, Karintia Kft. cégvezetője, aki a legutóbbi szójás podcastunkban is vendég volt. Czina György agrármérnök, gazdálkodó a Czinagro Farmgazdaság vezetője, aki gyümölcstermesztéssel, szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozik, évente nagyjából 50 hektáron termeszt szóját - sávműveléssel is. Mindezt Bekecsen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.Németh Lajos meteorológus, a Karintia Kft. klímatanácsadója, aki minden témánkat elhelyezi majd az időjárás és a klímaváltozás összefüggéseiben.TARTALOM:0:00 - 6:00 - Bevezető, ajánló, bemutatás6:01 - 11:33 - Szója évértékelés11:34 - 15:42 - Hova vessünk szóját?15:43 - 32:05 - Szójatermesztést befolyásoló időjárás 2024-ben32:06 - 39:56 - Talajkímélő szójatermesztés, gyomirtás Czina Györgynél39:57 - 48:06 - Szója fajtaválasztás, vetés, tenyészidő48:07 - 1:00:34 - Szójatermesztés önköltsége és jövedelmezősége1:00:35 - 1:05:01 - Szója tápanyag-utánpótlás1:05:02 - 1:09:27 - Szója másodvetés 2024-ben1:09:28 - 1:21:59 - Klímaváltozás és hatása a mezőgazdaságra1:22:00 - 1:28:30 - Szója betakarítása, tárolása1:28:31 - 1:36:41 - Záró gondolatok, üzenetek1:36:42 - Műsorzárás, elköszönés
-
Táji vízvisszatartás, csatornahálózatok, vízlépcsők, fokgazdálkodás, árvíz, belvíz, öntözés. Csak néhány kulcsszó, ami szóba kerül a HEKTÁR Morotva vízgazdálkodási podcast második részében. Mi lehet a megoldás a magyar, különösen az alföldi mezőgazdaság túlélése érdekében? Vissza a múltba vagy előre a modernizációban? Szemléletváltásra biztosan szükség van, de milyen mértékűnek kell lennie? Hogyan látja ezeket a kérdéseket egy vízgazdálkodással foglalkozó építőmérnök, és egy tájhasználattal, ökológiával foglalkozó geográfus? Avagy Cifka Gábor és Balogh Péter?
-
Van jövője a pásztoroló állattartásnak Magyarországon? Tényleg létezik harmónia ember és táj között a gyakorlatban úgy, hogy a megélhetés is biztosítva legyen? Mik ennek a feltételei a hozzáállástól és szemlélettől a munkaerőig? Megőrizhető-e a pásztorok többgenerációs tudása, és azok adaptálhatók-e napjaink gazdálkodásába? Hogyan lehet erdei legeltetést végezni, és van-e szükség villanypásztorokra egy hagyományokra épülő gazdaságban?
Gribek Daniel műsorvezető a HEKTÁR Szakmázó podcastban egy különleges témát dolgoz fel: a pásztoroló legeltetést, a táj és az ember harmóniáját. De mindez nem egyfajta romantikus visszaemlékezés, hagyománytiszteletből életre hívott beszélgetés, ami tiszteleg egy letűnt kor szellemiségének. Éppen ellenkezőleg. A műsor azt hivatott bemutatni, hogy éppen a mai kor kihívásaira lehet nagyszerű válasz ez az állattartási mód - persze, ha az embert megtalálja hozzá a gazdálkodó.
A HEKTÁR Szakmázó vendégei ezúttal:
- Dr. Varga Anna etnobiológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék tudományos munkatársa, aki hosszú ideje tanulmányozza a magyar pásztorkultúrát, elméleti szinten talán senkinek nincsen olyan átfogó tudása a a pásztoroló legeltetésről, fás legelőkről, mint neki. Ráadásul már kézbe vehetjük új könyvét "A vadon legeltetése" címmel.
Márffy Bence bakonyi gazdálkodó, állattenyésztő, aki Budapesten született és nevelkedett, ám feleségével és négy gyermekével már a Bakonyt tartja otthonának. Joggal, hiszen a 90-es évek óta él Paloznakon, illetve Lovason. Először lovakkal, majd húsmarhával foglalkozik, pásztoroló legeltetést
- Konkoly József, sáskai juhász, aki nagyjából 45 éve legeltet a Balaton-felvidéken. A Bakony–Balaton Örökös Pásztor elismeréssel is büszkélkedhet, és többgenerációs pásztor családból származik.
TARTALOM:0:00 - 4:00 - Bevezető, vlogajánló
4:01 - 10:08 - Klímaváltozás egy juhász szemével
10:09 -14:38 - Pásztoroló legeltetés, fás legelők - a fogalmak
14:39 - 37:29 - A pásztoroló állattartás és legeltetés előnyei és kihívásai
37:28 - 42:13 - Lehajtás és lófürdetés a Balatonban
42:14 - 47:48 - A pásztoroló állattartás és legeltetés előnyei
47:49 - 56:15 - Munkaerő, pásztorok utánpótlása
56:16 - 1:04:47 - Kiből lesz jó pásztor, juhász?
1:04:48 - 1:11:44 - Hogyan zajlik a pásztoroló legeltetés?
1:11:45 - 1:26:44 - Szántóföldi legeltetés
1:26:45 - 1:19:36 - Kell-e villanypásztor?
1:19:37 - 1:26:12 - Jogszabályi környezet, további ökológiai előnyök
1:26:13 - 1:28:14 - Vad gyümölcsök a legeltetésben
1:28:15 - 1:40:14 - Az állattenyésztés jövője
1:40:15 - 1:44:39 - A vadon legeltetése könyvajánló
1:44:40 - 1:49:35 - A pásztoroló állattartás jövője - Összefoglalás
1:49:36 - 1:52:44 - Elköszönés, műsorzárás
-
Hogyan alakult át a napraforgó termesztése az elmúlt időszakban, és milyen jövője van ennek a tavaszi vetésű kultúrának? Mire érdemes odafigyelni a napraforgó biológiája, élettana szempontjából, hogy sikeresebben gazdálkodhassunk az olajos növénnyel? Mik a gyakorlatok más országokban, és mi a tápanyag-utánpótlásának titka? Mennyi nitrogénre van szüksége, és miért fontos számára a bór? Mennyire bonyolult a növényvédelme, és lesz-e könnyebb a gyomirtás a napraforgóban?
A HEKTÁR Plusz podcast ezúttal a Syngenta támogatásával készült, Gribek Dániel műsorvezető Szeleczki Attila fejlesztőmérnökkel beszélget.
TARTALOM:
0:00 - 3:00 - Bevezető, vlogajánló3:01 - 7:10 - Van jövője a napraforgónak?7:11 - 11:22 - Kihívások a napraforgótermesztés előtt11:23 - 17:08 - A napraforgó növényélettana17:09 - 20:57 - A napraforgó gyomirtása, gyomkezelése20:58 - 28:08 - A napraforgó vetése - tőtáv, sortáv, magnorma28:09 - 36:02 - A napraforgó növényvédelme - pl. Macrophomina36:03 - 38:34 - A napraforgó kártevői38:35 - 47:49 - Tápanyagutánpótlás - Nitrogénellátás47:50 - 1:01:02 - Mikorelemek - pl. bór1:01:03 - 01:09:35 - Napraforgó tapasztalatok - szántás, lazítás, no-till, strip-till avagy sávművelés1:09:36 - 1:14:13 - Másodvetésű napraforgó1:14:14 - 1:20:23 - Nemzetközi kitekintés, külföldi példák és tapasztalatok1:20:24 - 1:22:21 - Műsorzárás, elköszönés
-
Milyen módszerekkel lehet egy területre, sőt akár tájegységre vizet visszaengedni? Hogyan zajlott ez a Szigetközben természetközeli módszerekkel, és ez vajon megvalósítható lenne az Alföldön is? Mi a legnagyobb gátja annak, hogy több legyen az öntözhető terület Magyarországon, és mit szól ahhoz egy alföldi gazda, ha több tábláját is ellepné a víz? Van-e hasonlóság egy szigetközi és egy dél-alföldi gazdaság között az aszályveszély és az öntözés kapcsán? És mi a helyzet azokon a táblákon, ahol nincsen lehetőség víz kijuttatására? Működik-e a no-till és a csökkentett talajművelés ezeken a területeken? El kell vezetni a belvizet?
A HEKTÁR új podcastsorozatában, az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó Morotva műsor első adásában Gribek Dániel három vendégével beszélget.
Földesi László, a Vásárhelyi Róna Kft. ügyvezetője, akik 4000 hektáron gazdálkodnak komoly tejelő állománynak előállítva a takarmányt. Hódmezővásárhelyen idén is voltak nagyon aszályos időszakok, május végéig például tavaszi szárazság is volt, így az öntözés fontos kérdés, ahogy a területeik vízellátása is.
Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, vagyis az EDUVIZIG Gróf Széchényi Ferenc-díjas, Pro Aqua díjas, ezüst érdemkeresztes nyugdíjas szakértő, akinek nevéhez többek között a Szigetközben a vizes élőhelyek rehabilitációja is kötődik, néhány napja pedig még a Lajtán végzett árvízi védekezést.
Lajos Mihály, szigetközi őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki a HEKTÁR visszatérő vendége. Bár észak-nyugat-dunántúlon gazdálkodik, a területei aszályra hajlamosak a talajtani viszonyaik miatt. Több táblája öntözhető, de no-till, min-till technológiával is foglakozik, bárt ezt a hallgatók többsége tudja, hiszen Misi a HEKTÁR Nagyágyúk állandó szereplője.
0:00 - 07:13 - Bevezető, podcastajánló, bemutatás
7:14 - 23:37 - Árvízi védekezés és vízmegtartás árvíz idején
23:38 - 1:25:16 - Öntözési nehézségek Hódmezővásárhelyen és a Szigetközben
1:25:17 - 1:44:48 - Vizet vissza a tájba? Valós megoldás lehet ez?
1:44:49 - 2:05:55 - Talajművelés, öntözetlen területek technológiája, no-till, min-till
2:05:56 - Zárszó, elköszönés
-
A biológiai megoldások és készítmények piaca dinamikusan növekszik, aminek egyik oka, hogy változik a mezőgazdaságot érintő jogszabályi környezet, illetve a társadalom elvárása is. De milyen biológiai készítmények hatékonyak? Hogyan lehet eligazodni a rengeteg különböző termék és lehetőség között? Tényleg hatékonyak ezek a szerek és technológiák?Gribek Dániel műsorvezető a Syngenta által támogatott HEKTÁR Plusz podcastban Dr. Nagy Viktor biológiai termékmenedzserrel beszélget a biológiai növényvédőszerekről, a biostimulátorokról és lombtrágyákról, a nitrogén rögzítésére, a tápanyagok elérhetőségének és felvételének javítására használható tápanyag-hasznosulást segítő készítményekről és a biológiai csávázószerekről. Miért fontos ismerni a növények élettanát a biológiai megoldások hazsnálatánál? Nem veszélyes más kontinensek baktériumait alkalmazni adott célok eléréséhez? Hogyan választhatjuk ki a valóban hatékonyan, működő megoldásokat? Mi győzte meg a korábban kétkedő termékmenedzsert? Milyen szerepe van a napraforgó termesztésében a bórnak?TARTALOM:TARTALOM:
0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló
3:11 - 24:26 - Miért kellenek, és mit tesznek növényekkel a biológiai készítmények?
24:27 - 33:48 - Stresszhatások
33:49 - 43:00 - Biostimulátorok és kijuttatásuk
43:01 - 48:25 - Tápanyag-hasznosítást segítő készítmények
48:26 - 51:55 - Nem jelent veszélyt mondjuk egy dél-amerikai baktérium?
51:56 - 56:35 - Biológiai csávázószerek
56:36 - 1:05:35 - Mikor és hogyan éri meg biológiai készítményeket alkalmazni?
1:05:36 - 1:15:43 - Hogyan győződjünk meg a készítmények hatékonyságáról?
1:15:44 - 1:27:37 - Biológiai készítmények a napraforgóban
1:27:38 - 1:32:50 - A biológiai készítményeké a jövő?
1:32:51 - 1:34:44 - Befejezés, elköszönés
- Laat meer zien
