Afleveringen
-
Engelhardt Gáborral a jurtaház-építésről beszélgettünk, elsődlegesen arról, hogyan tud ez lenni az egyik első lépés a felelősségteljes önfenntartás folyamatában. Gábor szakmáját, munkáját és megszokott életmódját "lépte át" családjával, hogy egészen más életmódba fogjanak. Az általuk létrehozott Angyalszív Akadémia nemrég indította el első, kísérleti jellegű online-kurzusát, amelynek a jurtaház építés lett az apropója, saját tapasztalataik alapján.
-
László Lillával készült második részben leginkább Lilla eredeti szakmájáról, komolyzenei előéletéről mesélt valamint azon élményéről, hogy milyen jellegű kihívást okozhat egy képzett zenész számára, ha autodidakta és a zenét belső érzelmei megmutatására használó, önkifejező zenészekkel áll össze.
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
A két legutóbbi adás során László Lillával volt szerencsém beszélgetni, akitől elsődlegesen a Tai Chi-ről tudhattunk meg fontos és alapvető dolgokat. Emellett szóba kerültek természetesen egyéb ázsiai harcművészetek, Dan Millmantól a Békés Harcos valamint a Szókratész utazásai könyvek, amelyek igen sokat mutatnak be erről az útról és a belső eredményekről.
-
A két részesre sikerült adás második részében a "spiritualitás a gyakorlatban" témaköréhez a figyelemre került a hangsúly.
-
A két részesre sikerült adás első részében a "spiritualitás a gyakorlatban" témaköréhez a gyakorlat felől közelítünk és beszélgetünk Bogival arról, hogy mi minden motiválta az EBből lettem könyv megírásában, amely egyszerre vallomás, napló és számadás egy céltudatos lélek küzdelmeiről.
-
Biztos vagyok benne, hogy aki legalább egyszer komoly szándékkal keresett már idehaza vagy főleg Budapesten minőségi füstölőt, eredeti hangtálat vagy olyan eszközöket, dísztárgyakat, amelyek valódiak és Nepálból, Indiából vagy akár Japánból származnak, az hallott Krämer Tamásról és az ő különleges Karma Guru Tibetshop boltjáról. Emellett arról is beszélgettem vele, hogyan lesz egy materialista mérnök-közgaszdászból spirituális vállalkozó, kettősség helyett harmonikusan.
-
Egy epizóddal korábban már beszélgettünk Zsuzsával és Zsolttal mindazon tevékenységükről, amely izgalmas témája tud lenni egy ilyen műsornak. Javarészt a hangtálakról esett szó és az azokkal végezhető kezelésekről. Ebben a részben pedig nem csupán szót ejtünk a reikiről, hanem kicsit jobban körüljárjuk, miről is szól valójában.
-
Hogy lesz valakiből fürdőmester? És hangfürdőmester? Többek között erről, a hangtálakról, a velük végzett kezelésről, a reikiről és a hazai viszonyokról beszélgettünk gyógyítás kontra közérzetjavítás témában Tóth Zsuzsa hangtálassal és párjával Varga Zsolt reikissel. A műsort meghallgatók közül, akit érdekel mélyebben a reiki, azok január 22-én személyesen is részt vehetnek Zsolt kurzusán, amely a rádióval szomszédos India Szíve Központban kerül megrendezésre.
-
Tavaly év végén már volt szerencsém Sellával egy adást készíteni Vlagyimir Megre könyveiről és azok tanításairól, amelyeket Anasztázia adott át Megrének. Akkor Sellával alapvetően a könyvekről és a kiskertes, valamint egyhektáros önfenntartó életmódról beszélgettünk, ami az alapja és egyben célja a "mozgalomnak". Most pedig lehetőségem volt egy olyan birtoklátogatáson és kiránduláson részt venni, amelyet Sella szervezett, Virág volt a házigazda és Gergő az egyik állandó résztvevő. Tehát gyakorlatban nézhettem meg az életmódot és este krumplipucolás, bográcsozás közben beszélgettünk, hogy ezután belecsússzunk egy hajnali "mulatozásba", végül afterparty formájában másnap összegezzük az addigi élményeket.
-
Minden, aminek kezdete van, vége is van. Ez pont így van az idei HétköznapOM kapcsán is. Jövőre természetesen folytatjuk és ott, ahol abbahagytuk, csak még gyakorlatiasabban, egyszerre hétköznapibb és spirituálisabb formában, mint eddig. Az első adás Horváth Andris barátommal kezdődött és az idei utolsó szintén vele, igaz már olyan minőségben, hogy nem csupán vendég, hanem beszélgetőtárs. Témák sokasága, spirihülyeség és őszinte vallomások a kád szélén ülve.
-
A jelenlegi életmódunkban és felfogásunkkal tabuként közelítünk a halálhoz. Rettegünk, félünk tőle, nem beszélünk róla és azért tulajdonítunk neki hatalmas jelentőséget, mert attól félünk, hogy nem ez ad értelmet életünknek, hanem ez teszi értelmetlenné. Tabuvá úgy lesz valami, hogy nem tudjuk miképp közelítsünk hozzá, hogyan kezeljük. A hagyományok, rítusok, szokások a régmúltban sokat segítettek az embereknek. Nemcsak a halállal, az elmúlással kapcsolatban, hanem az élettel is. Aztán ezek elhalványultak, kikoptak, megszűntek, mi pedig itt maradtunk rengeteg életidegen helyzettel, s tabuvá tettük őket. Nem volt aki átvegye, majd az sem, aki átadja.
Természetesen nemcsak a halál az egyetlen elmúlás, hanem maga mindennemű változás. Megtanultuk ugyan, hogy semmi sem örök, csak a változás, de ez nem megy olyan könnyen a gyakorlatban, mint az elméletben. Az a módszer, amelyről Kinga jött el mesélni, ezt a hiányt igyekszik új, de természetes köntösben feléleszteni. A neve: gyászfeldolgozás. -
Miért tabu a veszteség? Legyen az egy szerettünk elhalálozása, egy kapcsolat megszakadása, egy munkahely elvesztése. Az elfelejtett hagyományok, amelyek teljessé tették régen az életet, ezzel is foglalkoztak, úgy, hogy az ember lelkével foglalkoztak. Mostanra eltüntek, elkoptak, elfelejtődtek. A jelenség azonban nem. Nap, mint nap veszítünk el helyzeteket, embereket, szeretteket, szerelmeket és magunkat is. Kiss Kinga Polettel, aki a gyászfeldolgozás módszerével foglalkozik, ezekről beszélgettünk és a gyászról.
Dan Millman szavait hívom segítségül, akinek többek között a nagysikerű Békés Harcos című könyvet is köszönhetjük. Az idézet pedig abból a könyvéből való (javasolt elolvasása), amelynek címe: "Szókratész utazásai" és a nem másról szól, mint hogy hogyan is lett a békés harcos azzá, akivé.
"A szeretteid akkor lelnek békére, amikor te, Szókratész. Tedd fel hát magadnak a kérdést: milyen út vezet a békéhez? Háborút kell indítanod, hogy megtaláld? Vagy megteremtheted itt és most? Azok, akik háborúban állnak önmagukkal, minden alkalommal
legyőzettetnek. Köss hát békét magaddal..." -
Mi köze van a lovaknak a mágikus éjszakákhoz? Semmi. És miért pont 12? Mert 13. Ha ez így elsőre nem világos, mindenképpen érdemes meghallgatni a múlt heti műsor folytatását, hogy mind az előbbi kérdésekre és a válaszokra is megfelelő értelmezést kapjunk Ildikótól. Vagyis Védától
-
A furcsa, ámbár hangzatós cím csak egy-egy kiragadott mondat az egész beszélgetésből, hiszen a rengeteg sztorival azt járjuk végig, hogy Ildikó hogyan lett Véda, vándorolta végig Európát az évek során , mint terapeuta, asszisztens, hol kórházban, hol klinikákon dolgozva Spanyolországtól Svájcig. Míg végül hazatérve Magyarországra, elkezdje a saját spirituális útját, amelyet idővel a korábban tanult szerepkörrel ötvözve lett módszer-képviselő.
-
A csoda jelentése olyan esemény, amelyet nem tartunk lehetségesnek vagy valószínűnek tapasztalataink és ismereteink fényében. A kérdés ott vetődik fel, hogy ha nem tőlünk függetlennek látjuk a valóságot, ami csupán megtörténik velünk, hanem a mi tudatosságunk mentén kialakuló és megtörténő események folyamatának, akkor a csoda mennyire lehetséges, valószínű és mennyire függ a létezése tőlünk. Talán épp ezért még tanítható is, vagyis a megtapasztalásán kívül a lehetőség megteremtése ugyancsak rajtunk múlik.
-
Második alkalommal jelentkeznek a Négyszögletű kerekasztal lovagjai a HétköznapOM műsor keretein belül, a rájuk jellemző őszinteséggel. A felmerülő témák változatlanul a spirituális élet és látásmód területét érintik, megemlítve többek között az okkultizmust, és a meditációt, valamint azokat a zsákutcákat, amik egy ilyen folyamat velejárói lehetnek.
-
Első találkozásom Vlagyimir Megre Anasztázia című könyvével meghatározó volt sok szempontból. Aztán közel fél év az újrakezdéssel és a folyamat megértésével telt, hogy újból nekivágjak ennek a különleges történetnek...az igazságnak. Ami a legmegdöbbentőbb benne, hogy Megre könyvsorozata nem irodalmi céllal íródott, hanem az igazság felfedése végett, ami az emberről, a teremtés képességéről, a szeretet energiájáról, a Teremtővel ismét kialakítható kapcsolat létrehozásáról és az életről szól. Mindarról, amit ez magában rejt - első alkalommal - Kátai P. Sellával beszélgettem, hogy ő maga hogyan került a történetbe és veszi ki részét azóta ebből küldetésből.
-
Többféleképpen kaphat az ember mesteri címet. Alázatos munkával, szakmai sikerekkel és elsősorban a követői, tanítványai által, akik elhivatottságát elismerve adományozzák. Kiss Jenő ezek közé tartozik, nem maga tette saját fejére a koronát. A több évtizedes sportkarrier során szinte mindent elért, amit az általa képviselt sportban el lehet, mindezt pedig olyan tudatossággal és lelkiismerettel, amellyel azóta is rengeteg sportolásra vágyó embernek segít.
-
Akkor most az a spiritualitás, hogy valami kiáll a felszínből és leások, hogy kiderüljön, csak egy létra, amin kimászhatok a kiásott gödörből? Igen, valami ilyesmi. Persze mindenki másképp éli meg, más a motiváció, bár sok a hasonlóság, de az élethelyzet, amiből indulunk nagyban meghatározó. Lehet erről nagyon komolyan és vidámkodva is beszélgetni. Mind a két változatot kipróbáltuk és hallhatóan működött. Ébredésről és fejlődésről a Négyszögletű Kerekasztal lovagjaitól.
-
A HétköznapOM második adásában Domján Ibolya volt vendégünk, aki a Belső Utazás-módszer képzett kísérője. Beszélgettünk a lélek és az egó szétválaszthatatlan egységéről, a módszerről, lehetőségeiről, eredményeiről és természetesen Ibolya mindennapi teremtéseiről család, munka és spiritualitás tekintetében.
- Laat meer zien
