Afleveringen
-
Tudta, hogy egy átlagos magyar szülő – a KSH adatai alapján – naponta mindössze 7 percet (!!) beszél a gyerekével? A születéstől kezdve digitális szabályokat kell bevezetni – vallja Steigervald Krisztián. A generációkutató a SopronFesten rögzített podcastben beszél arról, való igaz, hogy a digitális eszközök rabjává váltuk, de ebben az ember, a szülő szerepe is óriási. A klímaváltozásról, a fenntarthatóságról pedig beszélni kell, mert sokan bizonytalanok abban, mit és hogyan kell csinálni. A szakember szerint a 21. század az önismeretről szól vagy fog majd szólni.
-
A veteránoktól kezdve a baby bommereken át az alfa generációig. Egy évszázad alatt több korcsoport is él, élt egymással, egymás mellett. Napjaink egyik legismertebb generációkutatója szerint egy - két emberöltő alatt olyan mélységű kulturális változások következtek be a világban és Magyarországon, amelyek nagy mértékben meghatározzák az értékekhez való viszonyulásunkat. Steigervald Krisztiántól egyebek mellett azt is megtudhatják, hány méterre kell eltolni ahhoz egy szelektív hulladékgyűjtőt, hogy még megmaradjon a környezettudatosságunk. Áder János pedig elárulja azt, hogy az ő gyerekkorában mi számított közösségi élménynek.
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
A századik adásához érkezett a Kék Bolygó podcast. Áder János még köztársasági elnökként kezdte el 2020. októberében a beszélgetés-sorozatot. A jubileumi műsorban ezúttal megfordulnak a szerepek: a beszélgetőtárs, Huszár András, a Green Policy Center társalapítója és igazgatója kérdezi a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) kuratóriumi elnökét. Szóba kerülnek az elmúlt három és fél év legjei; a víz, a föld és a levegő állapota Magyarországon, a KBKA tevékenysége, programjai és a jövő feladatai. Kiderül, mitől lesz különleges a 101-ik podcast és hogy novemberben az alapítvány vezetői is részesei lesznek a World Science Fórumnak a Magyar Tudományos Akadémián.
-
Már akkora mennyiségben van, hogy érdemes összegyűjteni a nem használt mobiltelefonokat. Az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi docense szerint az egyik megoldás az, hogy felújítják ezek elektronikáját, és később a mobilokat harmadik országokban eladják. Míg a másik út, hogy a készülékekben lévő fémeket kinyerik. Arany, ezüst, fém, platina – egyebek mellett ezek is megtalálhatóak a maroktelefonokban. Molnár Ferenc arról is beszél, hogy jelenleg vannak olyan földtani készletek, amelyeket itthon még nem termelünk ki, de a technológia fejlődésével egyre többet felszínre tudunk hozni és azokat a gazdaságban hasznosítani. Geotermiától a kavicsig, minden Magyarország ásványvagyonáról.
-
A fenntarthatóság a diákoknak egyrészt aggodalomra, másrészt cselekvésre ösztönző kifejezés; egyúttal egy lehetőség is – vallja a Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetének mesteroktatója, aki az elmúlt években aktívan részt vett a Fenntarthatósági Témahét szervezésében és lebonyolításában. Április 22-étől már kilencedik alkalommal rendezik meg ezt, és több, mint 400 ezer fiatal kapcsolódik be a programokba. Szűcs Attila beszél arról is, hogy a Zöld Föld könyv alapján először idén lehet projektérettségit tenni a fenntarthatóságból. Szóba kerül az is, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a fentieken kívül támogatja azt a fenntarthatóságra felkészítő oktatási programot is, amely be lett építve a nappali pedagógus és óvóképzésbe is.
https://www.youtube.com/watch?v=8HCS8-p8r30 -
Az ember elkényelmesedett és kezdjük elfeledni az egyszerű ételeket, ami a fenntarthatóság egyik alapja – vallja Gianni Annoni. Az olasz származású szakács és étteremtulajdonos szerint a Covid időszaka is megtanított minket arra, hogy az alapanyagokat (cukor, étolaj) be kell osztani, és adott esetben többször is fel lehet használni. A húsvéti olasz konyhában elsődleges a bárány, ami nem mellesleg leginkább Magyarországról érkezik az itáliai asztalokra. A tojás pedig a sózott tortákon jelenik meg. Mindezeken túl a családról, sajtokról és a képmutatásról is beszél a podcastban Gianni Annoni.
-
Fel lehet dolgozni, újra lehet hasznosítani, zöldenergiát lehet használni – ezek mind fontosak a fenntarthatóság érdekében, de sok esetben saját magunk, tehát az egyén hozzáállása és fogyasztása a mérvadó. Az Alteo elnök – vezérigazgatója azt mondja, ahhoz, hogy a fogyasztásunk csökkenjen, az iparnak olyan termékeket kell előállítani, amelyek erre alkalmasak: a termékek minőségei és élettartamai legyenek megfelelőek, a javítás, a karbantartás ne csak megoldható, hanem megfizethető is legyen. Ifj. Chikán Attila szerint az is előremutató, hogy kölcsönözni vagy megosztva lehet használni egyes dolgokat, szolgáltatásokat. A podcastból az is kiderül, a mesterséges intelligencia miként befolyásolhatja az energiafogyasztást.
-
Évről évre dinamikusan emelkedik Magyarországon az úgynevezett zöldenergia aránya. Ez leginkább a napenergiának köszönhető. Ezzel együtt - az Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója szerint - a 2040-es évek végéig szükség van a fosszilis energiára is, leginkább a földgázra. Ifj. Chikán Attila azt mondja, nagyon fontos feladat a hálózatfejlesztés, a kapacitások bővítése. Magyarország egyik vezető energetikai vállalatának első embere a következő 10 évben nagy fejlődésre számít az energiatárolás terén. A podcastból megtudhatják, leválhatunk-e az orosz gázról, támaszkodhatunk-e a szélenergiára, valamint hogy az áramtermelés terén melyik ágazat növekedhet akár negyvenszeresére.
-
Mobilalkalmazások, elektromos autó, laptop, valamint a megújuló energiaforrások tárolása. Egy dolog mindenképpen összeköti őket: az akkumulátorok. A Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Szilárdtest Energiatárolók Kutatócsoportjának vezetője szerint ezek kulcskomponensei a jövő energetikai rendszereinek. Ha bővítjük a nap- és szélenergiai hálózatot vagy ha az Európai Unióban 2035-től csak elektromos autók kerülhetnek piacra, akkor az akkumulátorok megkerülhetetlenek. Kun Róbert azonban felhívja arra is a figyelmet: jelenleg még napokig sem képesek az energiát tárolni. Az akkumulátorok gyártását, működtetését és újrahasznosítását körkörös gazdaságként kell megoldani.
-
Tudták azt, hogy a globális internetfelhasználás nagyobb energiát igényel, mint a repülés? És azt, hogy a megújuló energiahordozók anyagaikban nem megújulók és jelentős karbonlábnyomuk van? A Pannon Egyetem rektora Ábrándok bűvöletében cím könyvében szakmai érvekkel cáfol számos olyan hiedelmet, ami a jelenlegi közbeszédben elhangzik. Gelencsér András szerint illúzió azt hinni, hogy a megújulónak nevezett energia folyamatos szolgáltatást képes nyújtani. Ugyanis, ha például nem süt a nap vagy nem fúj a szél, akkor ezek nem termelnek áramot. Ha a Föld összes energiatároló eszközét összekapcsolnánk, akkor ezzel 17 percig (!) működne a világ. De mi a helyzet az új reménységnek tartott hidrogén használatával? Válaszok a podcastban.
-
Planet Extra - A technológiai átmenet korában élünk – vallja az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Czepek Gábor szerint ebben az időszakban jelenhetnek meg a gázüzemű erőművek, azonban itt ütközik egymással a zöld politika és a szuverenitás. Utóbbi alapja a megújuló energia bekapcsolása a rendszerbe. A 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klímaterv alapján az 1990-es szinthez képest az üvegházhatású gázok kibocsátását 50 százalékra lehet csökkenteni, a megújuló energia aránya pedig egy 30 százalékos szintet tud elérni. 2050-re a megújuló és az atomenergia mixével a villamosenergia igények 80 százaléka kielégíthető. (2023. szeptember 29-ei felvétel a Planet Budapest 2023 Expón)
-
Planet Extra - A termőföld, a víz, az ökológiai sokféleség és az erdő a jövő generációi számára az állam és mindenki által megőrzendő - mondja az agrárminiszter. Nagy István szerint a termőföld sokrétű ökoszisztéma, az abban található állatok, gombák, baktériumok kellenek ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszert lehessen előállítani. A beszélgetésben szóba kerül, hogy a magyar agráriumnak hol lehetnek a kitörési pontjai, milyen komposztálási módok vannak, illetve hogy miként lehet hasznunkra fordítani a 2023-as év végén is tapasztalható árhullámot. (2023. szeptember 28-ai felvétel a Planet Budapest 2023 Expón)
-
PET-palackok, üvegek és alumínium dobozok – ezek mind visszaválthatóak lesznek 2024-től, feltéve, ha rajtuk van a visszaváltást jelző ikon. A MOL-csoport vezérigazgató – helyettese a podcastban beszámol arról, hogy a MOL hulladékgazdálkodásért felelős cége, a MOHU milyen visszaváltási rendszert készített elő, milyen típusú és állapotú flakonokat lehet majd visszaváltani az automatáknál, és mire kell figyelniük a vásárlóknak. Világi Oszkártól megtudhatják azt is, hogy miért értékes egy eldobott gumiabroncs vagy akár az elektromos hulladék, miért van szükség egy erős újrahasznosító iparra, és ez hogy erősíti majd a hazai ipart és gazdaságot.
-
Egészségesebb, környezetbarátabb és hatékonyabb tisztítási módszereket dolgozott ki Balog Boros Enikő. A bölcsész végzettségű kolozsvári hölgy a lánya allergiás tünetei miatt tért át biológus férjével együtt a környezettudatos tisztító- és mosószerekhez. A multinacionális cégek – nem utóbbi körbe tartozó – termékeiből egy négy tagú család átlagosan évente 40 liter vegyi anyagot juttat a csatornahálózatba. A VeraGreen alapítója ezen kívül workshopokat is rendez az adventi időszakban, és ökotudatos karácsonyi csomagolástechnikát, valamint hasznos praktikákat tanít az eziránt érdeklődőknek.
-
A Pilis kapujában található egy olyan hazai vállalkozás, amely a "boldog" állattartással és a "szelíd" növényvédelemmel a természetet hozza az asztalra. Ifjabb Breier László tulajdonos elmeséli, milyen a szénatej vagy az osztrák hegyekben termelt sajthoz hasonló termékük. Utóbbiak közül nemrégiben kettő is kiérdemelte a világ legjobb sajtja elismerést Norvégiában. A Planet Budapest Expón is bemutatkozó Breier Farmon modern technológiával, adalékok és ízfokozók nélkül kerülnek a tányérra a saját készítésű élelmiszerek.
-
Alapvetően a vendéglátás számára szeretett volna környezetbarát és organikus alapanyagokból álló termékeket, leginkább tisztítószereket, készíteni Juhász András - még 2011-ben. A Bibo Franchise Kft. kutatási vezetője és alapítója mára eljutott oda, hogy csapatával együtt 800 terméket fejlesztett ki, mindezt úgynevezett bioműanyagba csomagolva. De nem álltak meg itt. Egy dél-koreai innováció segítségével az élelmiszerhulladékokkal együtt komposztálni is tudják ezeket a csomagolóanyagokat, még pedig 1-3 napon belül. A Bibo termékei a magyar háztartásoknak is elérhető, és hamarosan elindulnak meghódítani Európát és a Közel-Keletet.
-
Bárhol, bárkinek ivóvizet tud készíteni egy dunaújvárosi cég - a levegő páratartalmából. Nekünk természetes, hogy ivóvízhez tudunk jutni, de 2050-ben az akkor a Földön élők fele, azaz mintegy ötmilliárd ember vízhiányos területen él majd. Manapság is milliárdok kénytelenek nélkülözni az életet biztosító folyadékot. Mendi Tamás, a Planet Budapest 2023-on is kiállító Clasman Kft. alapítója és ügyvezetője elmondja a technológia hátterét, és azt, hogyan hódítják meg termékükkel a világot.
-
Egy kis garázsból indult, mára pedig Európa tíz legnagyobb vízkezelő rendszergyártó cége között tartják számon a Hidrofilt Kft.-t. A nagykanizsai társaság a legnagyobb magyar és nemzetközi vállalatoknak nyújt segítséget. Borsos Krisztina ügyvezető elmondja azt is, hogy a debreceni akkumulátorgyárnál meg tudnák azt csinálni, hogy csak a szennyvíz megtisztításából származó vizet használják a gyártásnál, az ivóvízbázis érintetlen maradjon.
-
Közép-Európa legnagyobb ingyenes fenntarthatósági rendezvénye várja szeptember utolsó hetében a Hungexpóra látogatókat. Mintegy 140 cég, köztük fiatal vállalkozások, mutatják be, miként tudják magukévá tenni a fenntarthatóságot. Az expó mellett a Your Planeten egyedülálló látványvilággal tanulhatjuk meg, milyen állapotban van a bolygónk és mit kell tenni azért, hogy unokáink is élvezhessék az ittlétet. A 8-16 évesek pedig a Jövő hősei program keretében egy 75-80 perces élményszínház részesei lehetnek úgy, hogy a cél: a Föld jelenét és jövőjét jobbá tegyék az összefogás erejével. Unger Zsolt, az Unger and Partners tulajdonosa, a Planet egyik szervezője árulja el kulisszatitkokat.
- Laat meer zien