Afleveringen

  • 25 interjĂșbĂłl kĂ©szĂŒlt egysĂ©ges kötet, mely interjĂșkat a korĂĄbbi Ă©vekben kĂ©szĂ­tette Keppel DĂĄniel tanĂĄr a munkahelyĂ©n szolgĂĄlĂł esztergomi TemesvĂĄri PelbĂĄrt Ferences GimnĂĄzium szerzetes tanĂĄraival. A BeszĂ©lgetĂ©sek – HitrƑl, hivatĂĄsrĂłl Ă©s nevelĂ©srƑl egy iskola Ă©letĂ©n keresztĂŒl cĂ­mƱ kötetrƑl vĂĄltott gondolatokat a 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai cĂ­mƱ podcastben a könyv szerzƑjĂ©vel Pöltl Oxi ZoltĂĄn. A beszĂ©lgetĂ©sbƑl többek között kiderĂŒl, hogy kiknek kĂ©szĂŒlt ez a könyv, illetve arra is vĂĄlaszt kap a kĂ©rdezƑ, hogy mikĂ©nt ĂĄllt össze a kötet, milyen elƑzmĂ©nymunkĂĄlatai voltak annak. Az interjĂșban elhangzik, hogy a könyvben idĂ©zett mottĂł, a Pars pro Toto – A rĂ©sz az egĂ©szbƑl bölcsessĂ©gĂ©nek alkalmazĂĄsa, mely – mint Keppel DĂĄniel kifejtette – nemcsak a kötet szerkesztĂ©sĂ©nek alap irĂĄnyvonala, de a ferences szerzetes-tanĂĄri szolgĂĄlatnak is vezĂ©rfonala. A pĂĄrbeszĂ©dbƑl az is kiderĂŒl, hogy kik Ă©s miĂ©rt vĂĄlasztjĂĄk ezt a magyar ferences gimnĂĄziumot, hogy ott tanuljanak, illetve arrĂłl is szĂł van, hogy Ă©rdemes-e bigott ateista csalĂĄdbĂłl szĂĄrmazĂł gyereknek a Krisztust közĂ©ppontba ĂĄllĂł intĂ©zmĂ©ny falai között nevelkednie, tanulnia. A beszĂ©lgetĂ©sben a könyvben talĂĄlhatĂł 25 interjĂș egynĂ©melyikĂ©t idĂ©zi Keppel DĂĄniel Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn, köztĂŒk pĂ©ldĂĄul Reisz PĂĄl atya fontos kijelentĂ©sĂ©t, mely Ă­gy szĂłl: „A szigort Ă©s fegyelem gyakorlĂĄsĂĄt mindig magunkon kell kezdeni”, illetve elhangzik egy mĂĄsik interjĂșbeli mondat is – emez Massimo Fusarelli OFM miniszteri generĂĄlistĂłl – „Egy olyan tĂĄrsadalomnak, amely nem fektet energiĂĄt a fiatalokba, nincsen jövƑje.”

  • Ziemowit Szczerek, egy 1978-ban szĂŒletett lengyel ĂșjsĂĄgĂ­rĂł, ahogy a kiadĂł ajĂĄnlja könyvĂ©t, Ă­gy jellemzi: „azĂșjsĂĄgĂ­rĂĄs fenegyereke”, aki nem kevesebbre vĂĄllalkozott, mint, hogy bejĂĄrja a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©t Ă©s bemutassa, hogy mikĂ©nt Ă©lnek a magyarok, kik azok a magyarok, milyenek a magyarok Ă©s milyen a magyar tĂĄj, a magyar kultĂșra, amagyar nĂ©plĂ©lek, a magyar ember, a magyar aktuĂĄlpolitika 2015 Ă©s 2019 között.

    A Via Carpatia - avagy csavargĂĄsok MagyarorszĂĄgon Ă©s a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©ben cĂ­mƱ könyv egy tĂŒkör, melybe nem biztos, hogy akarunk, de Ă©rdemes belenĂ©zni. A 180 fok a kultĂșra ellenpontjai kĂ©t mƱsorvezetƑje, Nelhiebel GĂĄborĂ©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn nem feltĂ©tlenĂŒl egyetĂ©rtĂ©sben Szczerek vĂ©lemĂ©nyĂ©vel, vĂ©gigjĂĄrja a könyvet, illetve azokat a kĂĄrpĂĄt-medencei rĂ©szeket, ahol a lengyel szerzƑ jĂĄrt Ă©s amelyekrƑl Ă­rt. Szczerek azzal semmikĂ©ppen sem vĂĄdolhatĂł, hogy jobboldali lenne, mi több egy klasszikus liberĂĄlis Ă­rĂłval van dolgunk, aki többek között azzal dicsekszik kötete egy pontjĂĄn, hogy a Makovecz ĂĄltalmegalkotott csodaĂ©pĂŒlet absztrakciĂłjĂĄt csak egy szĂĄl marihuĂĄna elfogyasztĂĄsa mellett tudta hatĂ©konyan befogadni, illetve merĂ©szen odamondogat a kormĂĄnyzatnak is, igaz, a magyar baloldalra is rĂĄköp nĂ©hĂĄny harĂĄkolĂĄsnyit.

    A könyv mellett az adĂĄsban javarĂ©szt arrĂłl beszĂ©lget a kĂ©t mƱsorvezetƑ, hogy mi magyar mennyire vagyunk önreflexĂ­vek, mennyire fogadjuk el azoktĂłl a kritikĂĄt, akik tĂĄvolabbi vidĂ©kek felƑl nĂ©znek minket, Ă©s Ășgy egyĂĄltalĂĄn, hogyan lĂĄtjuk magyarnyi magunkat. Mivel Nelhiebel GĂĄbor megszĂĄllott vilĂĄgutazĂł, ezĂ©rt a diskurzus sorĂĄn arrĂłl is szĂłl esik, hogy egy adott orszĂĄg hogyan ismerhetƑ meg, milyen praktikĂĄkat, trĂŒkköket kell Ă©s lehet alkalmazni az egzotikus helyeken a kellemes idƑtöltĂ©sre fĂłkuszĂĄlva vagy a tĂșlĂ©lĂ©sĂ©rt kĂŒzdve. KĂ©rdĂ©sre vĂĄlaszolva Nelhiebel GĂĄbor arrĂłl is mesĂ©lt, hogy melyik orszĂĄg volt szĂĄmĂĄra a legkedvesebb, ott milyen tapasztalatokat szerzett Ă©s miĂ©rt szeret inkĂĄbb keleti, közel-keleti orszĂĄgokban csavarogni, mint nyugatiakban.

  • Zijn er afleveringen die ontbreken?

    Klik hier om de feed te vernieuwen.

  • Winfried Georg Sebald, nĂ©met Ă­rĂł Ă©s irodalomtörtĂ©nĂ©sz LĂ©gi hĂĄborĂș Ă©s irodalom – A rombolĂĄs termĂ©szetrajza cĂ­mƱ kötete fontos, mĂĄig Ă©s nemcsak az ĂĄltala közĂ©ppontba ĂĄllĂ­tott nĂ©met irodalmat hatĂł megĂĄllapĂ­tĂĄsokkal vonja kĂ©rdƑre a mĂșltat.

    A 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai cĂ­mƱ könyves podcastĂŒnkben Nelhiebel GĂĄbor Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn ezen tanulmĂĄnykötet alapjĂĄn beszĂ©lget a Sebald ĂĄltal felvetett nagy tĂ©mĂĄrĂłl, illetve az azon belĂŒl Ă©s az ahhoz kapcsolĂłdĂł mĂĄs tĂ©mĂĄkrĂłl is. Sebald erƑs ĂĄllĂ­tĂĄsa az, hogy a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș utĂĄn alig volt nyoma a nĂ©met törtĂ©nelemkönyvekben Ă©s a nĂ©met irodalomban a veresĂ©ghez vezetƑ brutĂĄlis bombatĂĄmadĂĄsokrĂłl, rombolĂĄsokrĂłl, katonai- Ă©s civil ĂĄldozatokat követelƑ pusztĂ­tĂĄsokrĂłl. Sebald mindebbƑl arra következtetett, hogy – Ă©s persze a nyugati nĂ©metekrƑl van szĂł, nem pedig az NDK-val kiegĂ©szĂŒlt teljes orszĂĄgukbĂłl – a nĂ©metek rejtĂ©lyes energiĂĄjuk titka a tudat- Ă©s emlĂ©kezetkiesĂ©s, mi több maga a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș okozta traumĂĄt ignorĂĄltĂĄk, s ez a tudatkiesĂ©s lett az NSZk sikerĂ©nek titka.

    A kĂ©t mƱsorvezetƑ ezĂșttal sem tudott azonos platformra jutni, de hĂĄt a mƱsornak, mint a cĂ­me is mutatja, pont ez a lĂ©nyege. Az adĂĄsban szĂłba kerĂŒl a drezdai bombĂĄzĂĄs, s ennek kapcsĂĄn Kurt Vonnegut Ötös szĂĄmĂș vĂĄgĂłhĂ­d cĂ­mƱ vilĂĄghĂĄborĂșs, illetve hideghĂĄborĂșs regĂ©nye is. Ezen tĂșl a beszĂ©lgetĂ©s egy ponton TrianonrĂłl, illetve a magyar hĂĄborĂșs vesztesĂ©gekrƑl is szĂł volt, ellenpĂĄrkĂ©nt ĂĄllĂ­tva anemzeti traumĂĄkrĂłl rendszeresen megemlĂ©kezƑ magyarokat, a mĂĄr több, mint hatvan Ă©ve az – amĂșgy hatĂ©konysĂĄgĂĄban jobban mƱködƑ – eltörlĂ©s kultĂșrĂĄjĂĄt alkalmazĂł nĂ©meteket, mint kĂ©t mĂłdszer alkalmazĂłit. Ugyancsak rĂ©sze volt az elemzƑ pĂĄrbeszĂ©dnek Sebald azon alaptĂ©zise, miszerint a vilĂĄgĂ©gĂ©s utĂĄni nĂ©met irodalom utĂĄlatos, mert hallgatott a traumĂĄrĂłl, köztĂŒk Heinrich Böll is, majd jött 1997, amikor Sebald megkapta a Heinrich Böll-dĂ­jat.

  • Varga JĂĄnos Veniam A Mag nĂ©pe Ă©s mĂĄs könyvei

    KĂŒlönleges tĂ©mĂĄt kĂ­nĂĄl a hallgatĂłk szĂĄmĂĄra a 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai podcast mostani adĂĄsa. A mƱsor fƑszereplƑjeVarga JĂĄnos Veniam, aki eddig öt könyvvel lepte meg a magyar ƑstörtĂ©net irĂĄnt Ă©rdeklƑdƑket.

    A szerzƑvel Pöltl Oxi ZoltĂĄn, a podcast ĂĄllandĂł mƱsorvezetƑjebeszĂ©lgetett, ezĂșttal egy telefonos kapcsolat megoldĂĄsĂĄval Ă©lve. Mint a közel fĂ©lĂłrĂĄs beszĂ©lgetĂ©sbƑl kiderĂŒl, Veniam nem fiatalkorĂĄban kezdte el elsƑ könyve megĂ­rĂĄsĂĄt, hanem 30-as Ă©veiben indult el ezen az Ășton. Az A Mag nĂ©pe cĂ­mƱ nyitĂłkönyveegy lĂ­rai, sƑt inkĂĄbb eposzi összegzĂ©se a magyar ƑstörtĂ©netnek. Az interjĂșban a szerzƑ elmondja, hogy milyen indĂ­ttatĂĄs alapjĂĄn lĂ©pett rĂĄ erre az alkotĂłi Ăștra, melynek elsƑ ĂĄllomĂĄsa egy versgyƱjtemĂ©ny lett. A diskurzus ezen pontjĂĄn az is kiderĂŒl, hogy ebben az elsƑ kötetben mĂĄr megjelenik a rovĂĄsĂ­rĂĄs, mĂ©gpedig a mai magyar nyelven Ă­rt strĂłfĂĄk rovĂĄsĂ­rĂĄssal valĂł tĂŒkörfordĂ­tĂĄs vĂĄltozatĂĄban is. Ahogy Veniam mondta: ekkĂ©nt az olvasĂł egyben egy rovĂĄsĂ­rĂĄssal valĂł foglalatossĂĄgba is belekezdhet akĂĄr. A folytatĂĄsban szĂłba kerĂŒl a BekĂ­sĂ©rĂ©s cĂ­mƱ szĂ­nmƱve, mely a szerzƑ eddig öt megjelent kötete sorĂĄban kilĂłg ugyan, dea modern szociografikus Ă©s nĂ©mileg kriminalisztikai vonatkozĂĄs mellett az ƑsisĂ©gre is utal bƑven. Az adĂĄs utolsĂł szakaszĂĄban Veniam elmondja, hogy mikĂ©nt talĂĄltak rĂĄ a szĂłlistĂĄk Ă©s zenekarok, hogy hogyan dolgoztĂĄk fel az Ƒsmagyar, avagy Mag nĂ©pe epizĂłdjairĂłl szĂłlĂł verseit a muzsikusok Ă©s hogy milyen Ă©lmĂ©nyek Ă©rtĂ©k Ƒt ezzel kapcsolatban.

  • MegemlĂ©kezƑ, tisztelgƑ adĂĄssal rukkolt elƑ ezĂșttal a 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai cĂ­mƱ könyves podcast. Nelhiebel GĂĄbor Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn ezĂșttal a tavaly decemberben elhunyt Onagy ZoltĂĄn Ă­rĂł, publicista utolsĂł kötetĂ©rƑl beszĂ©lgetett. A mƱsor Ă©rdekessĂ©ge, hogy mĂ­g az elƑbbi tag nem talĂĄlta tĂșlsĂĄgosan megkapĂłnak a KĂ©t vĂĄlasztĂĄs MagyarorszĂĄgon cĂ­mƱ kisregĂ©nyt, addig az utĂłbbi erƑs tetszĂ©sĂ©t fejezte ki. Az adĂĄsbĂłl Ă­gy az is kiderĂŒl, hogy vannak, akik kevĂ©sbĂ© fogĂ©konyak a szĂ©pirodalomra, s inkĂĄbb – amolyan reĂĄlĂ©rtelmisĂ©gkĂ©nt – a tudomĂĄnyos könyveket rĂ©szesĂ­tik elƑnyben. Ezzel szemben ĂĄll a mondhatni a humĂĄn Ă©rtelmisĂ©gi beĂĄllĂ­tottsĂĄg, ahol az irodalom nĂ©lkĂŒl nemigazĂĄn elkĂ©pzelhetƑ az Ă©let Ă©rtelmezĂ©se. Onagy ZoltĂĄn – MikszĂĄth KĂĄlmĂĄn mƱvĂ©vel azonos cĂ­mƱ – kisregĂ©nye egy kĂŒlönös, furcsa histĂłria elbeszĂ©lĂ©se, melyben a felesĂ©gĂ©vel tanyĂĄn, farmon Ă©lƑ fƑhƑs, aki nem mellesleg Ă­rĂł, a fƑvĂĄrosba megy, hogy eleget tegyen egy fƑszerkesztƑi invitĂĄlĂĄsnak. A törtĂ©net a 2002-es orszĂĄggyƱlĂ©si vĂĄlasztĂĄsok napjaiban jĂĄtszĂłdik, bĂĄr a fƑhƑst ez nemigazĂĄn Ă©rdekli, sƑt, egy hirtelen jött lehetƑsĂ©get kihasznĂĄlva, Budapesten egy delnƑvel valĂł talĂĄlkozĂĄs utĂĄn annak karjaiba veti magĂĄt. A sztori innentƑl kezdve – akĂĄrcsak az Ingmar Bergman filmekben – a fĂ©rfi Ă©s a nƑ szerelmi nĂĄsztĂĄncĂĄnak filozofikus, dialektikus fejezetĂ©vĂ© alakul ĂĄt. S mĂ­g a tĂ©vĂ©ben Ă©s rĂĄdiĂłban egyre-mĂĄsra jönnek a vĂĄlasztĂĄssal kapcsolatos hĂ­rek, a csĂ©lcsap fĂ©rj ĂșjdonsĂŒlt szeretƑje ĂĄgyĂĄbĂłl szemlĂ©li napokon ĂĄt a kĂŒlvilĂĄgot, de leginkĂĄbb kettejĂŒk szerelmi lĂĄngolĂĄsĂĄbĂłl szĂŒletett Ășj vilĂĄgot. A kĂ©rdĂ©s persze mindvĂ©gig ott lebeg a fƑhƑs, a kisregĂ©ny olvasĂłja Ă©s a podcast kĂ©t mƱsorvezetƑje feje fölött: mi lesz akkor, ha a parĂĄzna fĂ©rfinak egy napon vĂ©gĂŒl csak haza kell tĂ©rnie felesĂ©gĂ©hez? Mit fog szĂłlni az „örök asszony”? Onagy mĂĄr nem elƑször, de sajnĂĄlatosan utoljĂĄra dalolta meg ezt a tĂ©mĂĄt, a felesĂ©ge mellƑl a nagyvilĂĄg legkĂŒlönfĂ©lĂ©bb nƑszemĂ©lyei mellĂ© ideiglenesen szeretƑnek elszegƑdƑ fĂ©rj histĂłriĂĄjĂĄt. EbbĂ©li prĂłzĂĄi valahol Federico Fellini vagy JancsĂł MiklĂłs, HernĂĄdi Gyula mƱveivel azonosak: nem moralizĂĄlnak, csupĂĄn bemutatjĂĄk a törtĂ©nĂ©st, a hĂĄzastĂĄrsĂĄt megcsalĂł fĂ©rfi önzƑ vagĂĄnykodĂĄsĂĄt.

  • Vajon milyen Ă©rtĂ©ket kĂ©pvisel manapsĂĄg egy olyan könyv, melyet ötszĂĄz pĂ©ldĂĄnyban nyomtattak ki Ă©s amelyet pillanatok alatt elkapkodtak, Ă©s Ă­gy eredeti bolti ĂĄra többszörösĂ©re emelkedĂ©se okĂĄn vĂĄlt ritkasĂĄggĂĄ, könyvcsemegĂ©vĂ©? A vĂĄlasz persze egyszerƱ, a „
kinyĂșlhat Ă©gig a lĂ©lek
” cĂ­mƱ kötet, mely Babits MihĂĄly esztergomi verseit Ă©s esszĂ©it tartalmazza, a harmadik kiadĂĄsra vĂĄr. A 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai könyves podcast mostani adĂĄsĂĄban a fent emlĂ­tett kötet szerkesztƑje, G. TĂłth Franciska, a Magyar Nemzeti MĂșzeumhoz tartozĂł esztergomi Balassa BĂĄlint MĂșzeum irodalmi muzeolĂłgusa ĂŒlt le az ĂĄllandĂł mƱsorvezetƑ Pöltl Oxi ZoltĂĄnnal szemben.

    Az adĂĄsban alapvetƑen arrĂłl beszĂ©lnek, hogy az elƑször 2016-ban kiadott Babits-antolĂłgia, mely 2017-ben Ășjra kiadĂĄsra kerĂŒlt, illetve mĂ©g Ășjabb megjelenĂ©sre vĂĄr, a terv egyelƑre az, hogy az eredetihez kĂ©pest alig valamivel mĂĄsabb belsƑ tartalommal kĂ©szĂŒljön el. A beszĂ©lgetĂ©sben szĂłba kerĂŒl, hogy mit is jelentett Babits szĂĄmĂĄra az 1924-ben megvĂĄsĂĄrolt esztergomi ElƑhegyen lĂ©vƑ ingatlan, hogy milyen felĂșjĂ­tĂĄst, ĂĄtalakĂ­tĂĄst vĂ©geztettek pĂĄrjĂĄval, Tanner IlonĂĄval egyĂŒtt, mely munkĂĄlatokban, nĂ©ha mĂ©g maga a költƑ is belekutyult egy-egy ecsetvonĂĄs erejĂ©ig. Az adĂĄsban kibeszĂ©lik a költƑ, esszĂ©ista Ă©s a kirĂĄlyvĂĄros kapcsolatĂĄt, mĂ©gpedig annak vonatkozĂĄsĂĄban, hogy a szĂŒlƑhely SzekszĂĄrd Ă©s a fƑ tevĂ©kenysĂ©gi szĂ­ntĂ©rnek szĂĄmĂ­tĂł Budapest mellett Esztergom jelentette Babits MihĂĄly szĂĄmĂĄra a legfontosabb lakhelyet.

    A rendkĂ­vĂŒl gazdag kĂ©panyag miatt is gazdag tartalmĂș kötet mĂĄsodik kiadĂĄsa mindvĂ©gig jelen van a mƱsor kĂ©szĂ­tĂ©se közben, Ă­gy abba a kĂ©t beszĂ©lgetƑ többször is belelapoz Ă©s felolvas, idĂ©z onnan. A kötetben Ă­gy ĂĄll a recenzióírĂłk egyikĂ©nek Ă­rĂĄsĂĄban: „Az emlĂ©kĂ©vhez mĂ©ltĂł ĂŒnnepi kötet rendkĂ­vĂŒl gusztusos, a mĂșlt szĂĄzad elsƑ felĂ©nek könyv- Ă©s ĂșjsĂĄgnyomtatĂĄs kĂŒlsƑsĂ©geit, grafikai megoldĂĄsait, stilĂĄris vonalait, szĂ­neit, mintĂĄit idĂ©zi, utĂĄnozza. A könyv gazdagsĂĄgĂĄt fokozza, hogy a kemĂ©nyfedĂ©l kĂŒlönleges, porĂłzus tapintĂĄsĂș felĂŒlete, az elƑlapok sƱrƱ dĂ­szmintĂĄzata, a lapok egysĂ©ges szĂ©piĂĄs tĂłnusa, illetve a versekhez, prĂłzai rĂ©szekhez tartalmi kapcsolĂłdĂĄs okĂĄn illesztett lĂĄtvĂĄnyosan korhƱ fotĂłillusztrĂĄciĂł.”

  • MajtĂ©nyi György KĂĄdĂĄr Ă©s KĂĄdĂĄrnĂ© – HĂĄzassĂĄgbana hatalommal cĂ­mƱ könyvĂ©t ĂŒtötte fel a 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai cĂ­mƱ podcast kĂ©t mƱsorvezetƑje: Nelhiebel GĂĄbor Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn.

    Az adĂĄs a kötetben olvashatĂł kettƑs Ă©letrajz mentĂ©n elevenĂ­ti fel az abban olvasottakat, illetve a kĂ©t mƱsorvezetƑ KĂĄdĂĄr-kori emlĂ©keit is. A podcastben voltakĂ©ppen hĂĄrom nagyobb korszakra osztva kerĂŒl kielemzĂ©sre MajtĂ©nyi könyve, a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș elƑtti majd az azutĂĄni RĂĄkosi-Ă©ra, s vĂ©gĂŒl a kĂĄdĂĄri reĂĄlszocializmus idƑszakĂĄra bontva. A KĂĄdĂĄr Ă©s KĂĄdĂĄrnĂ© cĂ­mƱ kötet alapjĂĄn kiderĂŒl, hogy Csermanek JĂĄnos kezdetben egy igazhitƱ kommunista volt, aki mĂ©g Horthy börtönĂ©ben is csĂŒcsĂŒlt elvei Ă©s mozgalmĂĄr tettei miatt, de aztĂĄn a szovjethatalom magyarorszĂĄgi kialakulĂĄsa utĂĄn is csak visszakerĂŒlt a börtönbe, köszönhetƑen egykori cella- Ă©s pĂĄrttĂĄrsĂĄnak, RĂĄkosi MĂĄtyĂĄsnak, derĂŒl ki a beszĂ©lgetĂ©sbƑl.

    Az adĂĄsban a kötet legnyomasztĂłbb fejezete az 56-os forradalomleverĂ©se utĂĄni megtorlĂĄsrĂłl szĂłlĂł rĂ©sz elemzĂ©se lett, az a leszĂĄmolĂĄs KĂĄdĂĄr rĂ©szĂ©rƑl, melyben egykori elvtĂĄrsait, cellatĂĄrsait, barĂĄtait, bajtĂĄrsait is a vesztƑhelyre kĂŒldte. A forradalom utĂĄn közel 800 kivĂ©gzett vĂ©re mind KĂĄdĂĄrJĂĄnos kezĂ©hez tapad, mely mĂ©g azzal egyĂŒtt sem moshatĂł le, hogy 60-as Ă©vek utĂĄni enyhĂŒlĂ©s, politikai konszolidĂĄciĂł vĂ©gĂŒl elhozta MagyarorszĂĄgnak „a legvidĂĄmabb barakk”, a fridzsiderszocializmus furcsa korszakĂĄt, ahol ugyanlĂ©tbiztonsĂĄg volt, de az 1948-ban ENSZ-ben elfogadott egyetemes emberi jogokbĂłl szinte semmi sem volt megĂ©lhetƑ a KĂĄdĂĄr-Ă©rĂĄban, ĂĄllapĂ­tja meg az adĂĄs kĂ©t mƱsorvezetƑje.

    A podcastben szĂĄmos kĂŒlönleges adat, szituĂĄciĂł is kibeszĂ©lĂ©srekerĂŒl, melyet sem KĂĄdĂĄrrĂłl, sem nagy befolyĂĄssal bĂ­rĂł, ĂĄmbĂĄr szerĂ©ny(nek tƱnƑ) felesĂ©gĂ©rƑl eddig nem tudtak a szĂ©les rĂ©tegek.

  • A 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai kĂ©t mƱsorvezetƑje, Nelhiebel GĂĄbor Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn ezĂșttal az emlĂ©kezetpolitika ikonjakĂ©nt szĂĄmontartott Mindszenty JĂłzsef hercegprĂ­mĂĄs Ă©letĂ©t Ă©s tevĂ©kenysĂ©gĂ©t kifogĂĄsolĂł könyvet veszi gĂłrcsƑ alĂĄ.

    UngvĂĄry KrisztiĂĄn törtĂ©nĂ©sz, egyetemi tanĂĄr Ășj könyve az A Mindszenty mĂ­tosz cĂ­mƱ tanulmĂĄnykötet mĂĄr most kisebb hullĂĄmokat vert a hazai közĂ©letben, de ez a viharossĂĄg mĂ©g jĂłcskĂĄn nem Ă©rte el tetƑfokĂĄt. A podcast mostani adĂĄsĂĄban a kĂ©t mƱsorvezetƑ vĂ©gigveszi UngvĂĄry könyvben tett kijelentĂ©seit, melyek között szerepel Mindszenty JĂłzsef antiszemitizmusa, legitimista felfogĂĄsa, szociĂĄlis Ă©rzĂ©ketlensĂ©ge Ă©s a 20. szĂĄzad elejĂ©nek, elsƑ fele törtĂ©nelmĂ©nek sajĂĄtsĂĄgos ismerete.

    A beszĂ©lgetĂ©s sorĂĄn szĂĄmos kĂ©rdĂ©sre keresi a vĂĄlaszt a kĂ©t podcaster, Ă­gy többek között arra, hogy szent hazafi vagy szereptĂ©vesztƑ antiszemita volt-e Mindszenty JĂłzsef, hogy az 1920-as Ă©vekben ĂĄltala szerkesztett zalai ĂșjsĂĄgok, Ă­rĂĄsok alapot adhattak-e a zsidĂłkat sĂșjtĂł pogromokhoz, a tĂĄrsadalom bizonyos rĂ©tegeit hangolĂł kirekesztĂ©shez, hogy mennyiben volt tisztĂĄban a közjogi mĂ©ltĂłsĂĄg fogalmĂĄval annak fĂ©nyĂ©ben, hogy magĂĄt tartotta IV. KĂĄroly utĂĄn a kormĂĄnyzatot kinevezƑ tisztsĂ©gviselƑnek, hogy mennyiben tĂĄmogatta a magyarok mellett mĂĄs nĂ©pek segĂ­tsĂ©gre szorulĂł tagjainak megmentĂ©sĂ©t, hogy mikĂ©nt vĂĄlt zavarbaejtƑ politikai kijelentĂ©sei, megnyilatkozĂĄsai miatt a VatikĂĄn Ă©s kĂ©sƑbb a nyugati hatalmak szĂĄmĂĄra kĂ­nos figurĂĄvĂĄ, illetve a beszĂ©lgetĂ©s alatt mindvĂ©gig az is kĂ©rdĂ©s, hogy UngvĂĄry ĂĄllĂ­tĂĄsai, tanulmĂĄnya elfogadhatĂł-e mint korrekt, objektĂ­v tudĂĄsanyag?

    Az adĂĄsban emlĂ­tĂ©sre kerĂŒlt Mindszenty UngvĂĄry ĂĄltal is idĂ©zett szĂĄmos hazafias, keresztĂ©nyi megmozdulĂĄsa, tette, beszĂ©de is, melyek alapjĂĄn immĂĄr a 21. szĂĄzadi MagyarorszĂĄgon alapvetƑen pozitĂ­v a rĂłla kialakult kĂ©p a szĂ©lesebb közönsĂ©g körĂ©ben.

  • A tudomĂĄny Ă©s a fantasztikum kettƑssĂ©gĂ©vel bĂ­rĂł kötet fölött ĂŒlt szellemi tort Nelhiebel GĂĄbor Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn a 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai podcast legutĂłbbi felvĂ©telĂ©n.

    A Purisaca Golenya Ágnes ĂĄltal Ă­rt TĂĄltosok barlangja elemzĂ©se nem volt nehĂ©z feladat, de valahol mĂ©gis prĂłbĂĄra tette a kĂ©t mƱsorvezetƑt, mivel cĂ©ljuk volt, hogy bemutassĂĄk egy kĂ©tsĂ©gtelenĂŒl tehetsĂ©ges Ă­rĂł munkĂĄssĂĄgĂĄt, de egyben rĂĄmutassanak a pszeudo-tudomĂĄnyossĂĄgra is. A TĂĄltosok barlangja e ponton a kötetben is sokat idĂ©zett MĂłricz JĂĄnos ƑstörtĂ©nĂ©sz kalandos Ă©letĂ©nek Ă©s titokzatos (kodĂł) munkĂĄssĂĄgĂĄnak kitĂĄrgyalĂĄsĂĄval indult el. Nelhiebel Ă©s Pöltl arra prĂłbĂĄltak ekkor rĂĄjönni, hogy MĂłricz, a kutatĂł vajon mennyire vehetƑ komolyan, hiszen munkĂĄssĂĄga legnagyobb felfedezĂ©sĂ©re vĂ©gĂŒl semmilyen tĂĄrgyi vagy dokumentĂĄciĂłs bizonyĂ­tĂ©k nem ĂĄllt elƑ.

    MĂłricz azt ĂĄllĂ­totta, hogy az ecuador-i Taytos-barlangban olyan Ƒsi leletegyĂŒttesre bukkant, mely igazolja, hogy a Mag nĂ©p volt egy elsƑ embereket tömörĂ­tƑ nĂĄciĂł a Földön, mely nemzetsĂ©g – Ă©s ez Golenya Ágnes egy fƑ tĂ©zise a könyvben – a magyarokkal, azaz az Ƒsmagyarokkal egyenlƑ. A rendkĂ­vĂŒl jĂłl megĂ­rt könyvrƑl az adĂĄsban mĂ©g az is megĂĄllapĂ­tĂĄsra kerĂŒl, hogy az hasonlĂł a National Geographic televĂ­ziĂłs opuszaihoz, ahol a fĂ©ladatok, fĂ©ltudomĂĄnyok Ă©s fĂ©lismeretek homĂĄlyĂĄbĂłl vĂ©gĂŒl is kikerekedik egy dramaturgiai szempontbĂłl tökĂ©letes histĂłria, ami ugyanakkor mĂĄr nem igazĂĄn passzinthatĂł rĂĄ a valĂłsĂĄgra, de kĂ©tsĂ©gkĂ­vĂŒl igen szĂłrakoztatĂł.

    Az adĂĄs kĂ©t mƱsorvezetƑje nem ĂĄlltaltja a hallgatĂłkat azzal, hogy a TĂĄltosok barlangja szerzƑje az eredeti, igaz törtĂ©netet mesĂ©li el, de rĂĄmutat, hogy a könyv kifejezetten jĂłl szolgĂĄlja a fantĂĄziĂĄt. Ennek tulajdonkĂ©ppen az a vĂ©gsƑ ĂĄllĂ­tĂĄs ad alapot, mely szerint az emlĂ­tett ƑsnĂ©p, a Mag nĂ©pe, melybƑl aztĂĄn a ma ismert többi nĂ©p keletkezett – amely az emberisĂ©g szĂĄrmaztatĂł alapnĂĄciĂłja – a SzĂ­riusz bolygĂłrĂłl Ă©rkezett a Földre. Golenya a vilĂĄg nyelveinek elemzĂ©sĂ©ben is akkĂ©nt megy bele, hogy az azokban talĂĄlhatĂł egyes szavakban minduntalan a mai magyar szavak egy-egy rĂ©szletĂ©t vagy egĂ©szĂ©t sejti, hallja bele. A kötetet vĂ©gĂŒl csak azĂ©rt is, ajĂĄnlja a kĂ©t adĂĄsvezetƑ, mert szĂłrakoztatĂł irodalomnak, Ă­gy RejtƑ JenƑ utĂĄn jĂł sokkal, vĂ©gĂŒl is remek darabnak mondhatĂł.

  • HalĂĄsz Rita elsƑ könyve elemzĂ©se kapcsĂĄn ĂŒltegy mikrofonhoz GĂ©p Katalin irodalomterapeuta Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn ĂșjsĂĄgĂ­rĂł, hogy a 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai cĂ­mƱ podcastben beszĂ©ljenek a MĂ©ly levegƑ cĂ­mƱ kötetrƑl. A 2020-ban megjelent regĂ©ny 2021-ben elnyerte a legjobb elsƑ prĂłzakötetes szerzƑnek jĂĄrĂł MargĂł-dĂ­jat majd kĂ©sƑbb bevĂĄlogattĂĄk a Libri irodalmi dĂ­j tĂ­z döntƑse közĂ©.

    A regĂ©ny fƑhƑse Vera, aki egy bĂĄntalmazĂł kapcsolatbĂłl prĂłbĂĄl a törtĂ©net elejĂ©n kikecmeregni, fĂ©rjĂ©t elhagyva kĂ©tgyerekĂ©vel aztĂĄn nekiindul a rendkĂ­vĂŒl rögös Ăștnak, az önĂĄllĂł, Ășj Ă©letnek. Mint a beszĂ©lgetĂ©sbƑl is kiderĂŒl, azĂ©rt az asszony fĂŒle mögött is van vaj, hiszen Ƒ csalta meg pĂĄrjĂĄt, aki viszont mĂĄr korĂĄbban is terrorizĂĄlta lelkileg Ă©s testileg egyarĂĄnt. A kĂ©t mƱsorvezetƑ az adĂĄs jelentƑs rĂ©szĂ©ben arra keresi a vĂĄlaszt, hogy HalĂĄsz Rita formai Ă©s tartalmi szempontbĂłl is figyelemremĂ©ltĂłregĂ©nye mikĂ©nt kĂ­nĂĄl kiutat a tönkrement, felbomlĂł hĂĄzassĂĄgokbĂłl, illetve a hĂĄzassĂĄgban traumatizĂĄlt nƑknek.

    Vera törtĂ©nete a sajĂĄt narrĂĄciĂłjĂĄban is többrƑl szĂłl, mint önmaga kĂĄlvĂĄriĂĄjĂĄrĂłl Ă©s tovĂĄbblĂ©pĂ©sĂ©nek ĂĄllomĂĄsairĂłl, a teljes kĂ©phez hozzĂĄadĂłdik a nƑt körĂŒlvevƑ, a nƑhöz korĂĄbban Ă©s kĂ©sƑbbkapcsolhatĂł fĂ©rfiak nem Ă©ppen biztonsĂĄgot adĂł, hanyatlĂł vilĂĄga. A podcastben arrĂłl is szĂł esik, hogy egy tönkrement kapcsolat, egy gallyra ment hĂĄzassĂĄg milyen megoldandĂł feladatokat rĂł a mai 30-as, 40-es generĂĄciĂł szĂĄmĂĄra. Egy ponton e tĂ©mĂĄt Ă©rintƑ olyan filmek is szĂłba kerĂŒlnek, mint Ingmar BergmanJelenetek egy hĂĄzassĂĄgbĂłl cĂ­mƱ elemzƑ alkotĂĄsa.

    HalĂĄsz Rita könyve valamelyest hasonlĂ­t a svĂ©d rendezƑ munkĂĄjĂĄhoz, de 2020-ban mĂĄr jĂłval többrƑl van szĂł egy hĂĄzassĂĄg zĂĄtonyra futĂĄsakor, mint a kispolgĂĄri Ă©letvitel bukĂĄsa. Az irodalomterapeuta a beszĂ©lgetĂ©sben kifejti, hogy mikĂ©nt a regĂ©nyben is, Ășgy a valĂłs Ă©letben is nagyon fontosak a szĂŒlƑk ĂĄltal a gyerekeknek mondott (esti) mesĂ©k, melyek terĂĄpiĂĄs jelleggel is bĂ­rnak, azon tĂșl, hogy Ă©letbölcsessĂ©geket, megszĂ­vlelendƑ tanulsĂĄgokat is hordoznak magukban.

  • Jim Holt Amikor Einstein Gödellel sĂ©tĂĄlt cĂ­mƱ Ă©s a KirĂĄndulĂĄs az Ă©rtelem peremĂ©n alcĂ­met viselƑ kötet kapcsĂĄn ĂŒlt össze Nelhiebel GĂĄbor Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn, hogy kibeszĂ©ljĂ©k az amerikai szerzƑ közel nĂ©gyszĂĄz oldalas tanulmĂĄnykönyvĂ©nek elsƑ esszĂ©jĂ©t.

    A 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai cĂ­mƱ podcast ezen adĂĄsĂĄban elsƑkĂ©nt felidĂ©zik az Oppenheimer cĂ­mƱ, idĂ©n bemutatott amerikai film azon jelenetĂ©t, amikor Einstein Ă©s Gödel aPrinceton Egyetem parkjĂĄban sĂ©tĂĄl, s csatlakozik hozzĂĄjuk Oppenheimer, aki Ă©pp az atombomba elkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©vel foglalatoskodik. A diskurzusban kĂ­sĂ©rlet törtĂ©nik arra nĂ©zvĂ©st, hogy mennyiben tĂ©rt el a kĂ©t tudĂłs szemĂ©lyisĂ©ge, illetve összevetĂ©sre kerĂŒl a közöttĂŒk lĂ©vƑ jelentƑs eltĂ©rĂ©sbƑl fakadĂł hĂ­rnĂ©v is. Ekkor kerĂŒl terĂ­tĂ©kre Einstein extrovertĂĄlt Ă©s Gödel introvertĂĄlt alkata, tovĂĄbbĂĄ az is, hogy a fizikĂĄrĂłl alkotott vilĂĄgkĂ©p teljes ĂĄtformĂĄlĂĄsĂĄĂ©rt Einstein egyrĂ©szt az 1905-ben megkapott fizikai Nobel-dĂ­jĂĄval, mĂĄsrĂ©szt kĂŒlönc viselkedĂ©sĂ©vel Ă©s fura kijelentĂ©seivel valĂłban amolyan popkulturĂĄlis ikonnĂĄ vĂĄlt, ellentĂ©tben a befelĂ© fordult, sokszor betegesen paranoid matematikazsenivel.

    Az adĂĄsban ezutĂĄn esik szĂł arrĂłl, hogy Jim Holt tanulmĂĄnya, a kĂ©t egymĂĄsnak ellentmondĂł egyĂ©nisĂ©g legendĂĄs barĂĄtsĂĄga mellett az ĂĄltaluk felfedezett fizikai Ă©s matematikai törvĂ©nyekrƑl is szĂłl, mĂ©gpedig olvasmĂĄnyos, ismeretterjesztƑ stĂ­lusban, valahogy Ășgy, hogy az ĂĄtlagember is megĂ©rtse. (Ennek ellenĂ©re mĂ©gsemegĂ©szen Ă©rthetƑ feltĂ©tlenĂŒl, jegyzik meg a podcastben.) Az ĂșjsĂĄgĂ­rĂł ekkor kĂ©ri meg a beszĂ©lgetƑpartnerĂ©t, hogy akkor, itt Ă©s most, Ășjra tegyen kĂ­sĂ©rletet arra, hogy elmagyarĂĄzza a relativitĂĄs-elmĂ©letet. A mƱsor bizonyos pontjĂĄn pedig az az ĂĄllĂ­tĂĄs is magyarĂĄzatra kerĂŒl, hogy Newton szerint miĂ©rt objektĂ­v, Einsteinszerint pedig miĂ©rt Ă©s hogyan szubjektĂ­v az idƑ. De szĂłba kerĂŒl az idƑutazĂĄs elmĂ©leti Ă©s gyakorlati problĂ©maköre Ă©s Gödel a matematikus zsenialitĂĄsa, Ă©s az egyik legkĂŒlönösebb ĂĄllĂ­tĂĄsa, miszerint: „Egy matematikai formula akkor ĂĄllja meg a helyĂ©t, ha nem bizonyĂ­thatĂł.” Mindezekre feltĂ©ve a koronĂĄt, az adĂĄsbanfelidĂ©zik az idƑ lĂ©tĂ©t tagadĂł Gödel utolsĂł szavait: „Ideje menni.”

  • KĂŒlönleges rĂ©sze ez a mostani a 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai cĂ­mƱ könyves podcast-nek. Az adĂĄsban GĂ©p Kati irodalomterapeutĂĄval beszĂ©lget a podcast ĂĄllandĂł mƱsorvezetƑje, Pöltl Oxi ZoltĂĄn. EzĂșttal kĂ©t nagy tĂ©ma kerĂŒl terĂ­tĂ©kre: egyrĂ©szt az irodalomterapeuta, az irodalomterĂĄpia Ă©s egy nemrĂ©g indult irodalomterĂĄpiĂĄs foglalkozĂĄs-sorozat, illetve Kiss NoĂ©mi KarĂĄcsony a DunĂĄn cĂ­mƱ novellĂĄskötete. Az adĂĄs elsƑ felĂ©ben a beszĂ©lgetĂ©s sorĂĄn fĂ©ny derĂŒl az irodalomterĂĄpia cĂ©ljĂĄra, mĂłdszerĂ©re, majd bemutatĂĄsra kerĂŒl egy alternatĂ­v mƱvelƑdĂ©si központban nemrĂ©g indult foglalkozĂĄs-sorozat, ahol az irodalomterĂĄpiĂĄn vesznek rĂ©szt a jelentkezƑk. GĂ©p Kati, a szĂ©ria hĂĄzigazdĂĄja bemutatja, hogy mi alapjĂĄn vĂĄlasztjĂĄk ki azt az irodalmi szöveget a foglalkozĂĄsra, melynek nyomĂĄn elindul egy önismereti Ă©s empatikus folyamat. SzĂł esik arrĂłl is, hogy a vilĂĄgi Ă©s egyhĂĄzi lelkigyakorlatok, lelki trĂ©ningek is „Ăștba esnek” az ilyen önismereti terĂĄpiĂĄkkal, Ă­gy aki szĂĄmĂĄra az irodalom „tĂșl magas” lenne, annak a mĂĄs hasonlĂłval összevetve mĂ©gis rokonszenvessĂ© vĂĄlhat ez a vĂĄltozat is. Az adĂĄs mĂĄsodik felĂ©ben a kĂ©t beszĂ©lgetƑ valamelyest elmĂ©lyed a Kiss NoĂ©mi Ă­rĂł ĂĄltal megjelenĂ­tett Duna parti zsĂĄkfalu szimbolikus vilĂĄgĂĄban, ahol minden egyes novella fƑhƑse, fƑhƑsei valahogy mindannyian traumatizĂĄltak, sĂ©rĂŒlĂ©kenyek. A pĂĄrbeszĂ©dbƑl kivilĂĄglik, hogy a szerzƑ egy zĂĄrt mikrotĂĄrsadalmat ĂĄbrĂĄzol novellĂĄiban, melyek tulajdonkĂ©ppen nagyon is egybefĂŒggƑ törtĂ©netet adnak ki. SzintĂ©n szĂł esik egy Ășj magyar kortĂĄrs irodalmi folyamatrĂłl, melyben a nƑk jelenĂ­tik meg a drĂĄmai tartalmĂș mƱveket, ahol Ƒk mutatnak mƱveikkel Ășj utakat, s ahol a regĂ©nyekben, novellĂĄkban, versekben mĂĄr nincsenek hƑsök, pozitĂ­v vagy negatĂ­v szereplƑk, csak ĂĄldozatok Ă©s tĂșlĂ©lƑk.

  • A 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai cĂ­mƱ könyves podcast ezen adĂĄsĂĄban Nelhiebel GĂĄbor hangszergyƱjtƑ Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn ĂșjsĂĄgĂ­rĂł Stanislaw Lem KiberiĂĄda cĂ­mƱ könyve alapjĂĄn jĂĄr utĂĄna szĂĄmos tudomĂĄnnyal Ă©s fantasztikummal kapcsolatos dolognak. A mƱsorban többek között szĂł esik a lengyel szerzƑ rekordokat döntögetƑ könyveirƑl, Ă©letmƱvĂ©rƑl, illetve arrĂłl, hogy eredetileg nem is Ă­rĂłnak kĂ©szĂŒlt. A KiberiĂĄda kapcsĂĄn termĂ©szetesen a robotok, a szĂĄmĂ­tĂłgĂ©p Ă©s a mestersĂ©ges intelligencia ĂĄll leginkĂĄbb a közĂ©ppontban, egĂ©szen pontosan az a fesztĂŒltsĂ©g, ellentmondĂĄs, mely a gĂ©pek az az azokat lĂ©trehozĂł ember között ĂĄllnak fenn. Az adĂĄsban emlĂ­tĂ©sre kerĂŒlnek a sci-fi irodalom nagysĂĄgai, Ă­gy Verne Gyula, Arthru C. Clarke, Frank Herbert Ă©s Huxley is, mely sorba tökĂ©letesen beleilleszkedett az 1921-es szĂŒletĂ©sƱ lengyel Ă­rĂł. Ugyancsak tĂ©ma volt a podcastben Lem Solaris Ă©s Pirx kapitĂĄny kalandjai cĂ­mƱ törtĂ©neteinek filmes feldolgozĂĄsa, tovĂĄbbĂĄ az, hogy – Ă©s ez Nelhiebel GĂĄbor gondolata volt – Stanislaw Lem valĂłjĂĄban nem is sci-fi Ă­rĂł, hanem inkĂĄbb filozĂłfiai mƱvek alkotĂłja. A beszĂ©lgetĂ©sbƑl az is kiderĂŒl, hogy mivĂ©gre Ă©pĂ­ti az ember a gondolkodĂł gĂ©peket, milyen veszĂ©lyekkel, nem vĂĄrt fordulatokkal jĂĄrhat a robotok vilĂĄga Ă©s alapvetƑen hogyan is gondolkodik egy lelketlen masina. A mƱsor kĂ©t beszĂ©lƑje abban is megegyezik, hogy Lem valahol nagyon is prĂłfĂ©tikus, elƑremutatĂł mesekönyvet Ă­rt, melyet persze mindenki – de fƑleg rajongĂłi – a tudomĂĄnyos-fantasztikus mƱfajba sorolnak.

  • Van-e Ă©let Stig Larsson utĂĄn?, kĂ©rdezhetnĂ© a skandinĂĄv krimik rajongĂłja Ă©s immĂĄr tudjuk a vĂĄlaszt: van Ă©let Ă©s Jo NesbĂž miatt. A norvĂ©g szerzƑ 13 könyvĂ©vel MagyarorszĂĄgon is sok rajongĂłt tudhat magĂĄĂ©nak, a 180 fok – A kultĂșra ellenpontja könyves podcast mostani adĂĄsĂĄban pedig ezĂșttal kĂ©t NesbĂž-fan, HorvĂĄth ZoltĂĄn jĂĄtĂ©kmester, kulturĂĄlis szervezƑ Ă©s SinkĂł Gyula ĂșjsĂĄgĂ­rĂł beszĂ©lget Pöltl Oxi ZoltĂĄn ĂĄllandĂł podcasterrel.

    A mƱsorban e hĂĄrmas arra tesz kĂ­sĂ©rletet, hogy NesbĂž sorrendben tizenharmadik regĂ©nye a VĂ©rhold cĂ­mƱ krimibƑl kiindulva mutassa be a bestseller Ă­rĂł munkĂĄssĂĄgĂĄt, illetve az ĂĄltala megteremtett Harry Hole nevƱ nyomozĂłt Ă©s az Ƒt segĂ­tƑ, meglehetƑsen fura tĂĄrsasĂĄgot. HorvĂĄth ZoltĂĄn Ă©s SinkĂł Gyula arrĂłl is vallanak az adĂĄsban, hogy mikĂ©nt ejtette Ƒket rabul a norvĂ©g krimiszerzƑ munkĂĄssĂĄga, Ă­rĂłi stĂ­lusa, illetve elmondjĂĄk, hogy az Ă­rĂł milyen dramaturgiai elemekkel teszi egyedivĂ© regĂ©nyeit. SzĂł esik mĂ©g az adĂĄsban az is, hogy Jo NesbĂž törtĂ©neteiben milyen sĂșllyal szerepel a horror, mint mƱfajjelleg, illetve fĂłkuszba kerĂŒl a fƑhƑs Harry Hole szemĂ©lyisĂ©ge, valamint az Ƒt segĂ­tƑ team minden egyes tagjĂĄnak profilja is. A

    beszĂ©lgetĂ©sben azt is kitĂĄrgyaljĂĄk, hogy NesbĂž nemcsak krimiket Ă­r, hanem gyerekeknek Ă©s ifjĂșsĂĄgnak szĂĄnt mƱveket, illetve arrĂłl is rĂ©szletek hangzanak el, hogy Ă­rĂłi munkĂĄssĂĄga mellett korĂĄbban focista Ă©s muzsikus is volt. NesbĂž törtĂ©neteirƑl kimondatik, hogy azokban a duplacsavaros cselekmĂ©ny, a tĂĄrsadalmi problĂ©mĂĄk szerepeltetĂ©se Ă©s az összetertt karakterek jelentik a regĂ©nyek naftĂĄjĂĄt. Az 1960-as szĂŒletĂ©sƱ szerzƑrƑl vĂ©gĂŒl megtudhatĂł az is, hogy mƱveinek hosszĂș sora valĂłban egyfajta folytatĂĄsa a Millenium-sorozatot jegyzƑ Stig Larsson regĂ©nyeinek, ahonnan az eladĂĄsi szĂĄmok Ă©s a nĂ©pszerƱsĂ©gi mutatĂłk alapjĂĄn is kifogta a szelet abbĂłl a bizonyos sikervitorlĂĄbĂłl.

  • A dĂ©l-koreai szĂĄrmazĂĄsĂș, de mĂĄr rĂ©gĂłta Berlinben Ă©lƑ sztĂĄrfilozĂłfus, Byung-Chul Han esszĂ©kötete kerĂŒlt ezĂșttal a 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai könyves podcast asztalĂĄra. A szĂ©p megmentĂ©se cĂ­mƱ kötetrƑl ezĂșttal Schmöltz Margit Ă­rĂł Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn ĂșjsĂĄgĂ­rĂł beszĂ©lget.

    A diskurzus több ponton is Ășjabb verbĂĄlis lĂĄbjegyzeteket kĂ­vĂĄn, hiszen Han kötete nem Ă©ppen lĂĄnyregĂ©ny, bĂĄr kĂ©tsĂ©gkĂ­vĂŒl azzal is összefĂŒgg valamelyest. Az adĂĄsban szĂłba kerĂŒlnek az eddig 16 könyvet produkĂĄlĂł szerzƑ tanulmĂĄnyainak, majd kĂ©sƑbbi oktatĂłi, professzori stĂĄtuszĂĄnak fƑbb szakmai terĂŒletei, Ă­gy a modernkori filozĂłfia, az etika, a tĂĄrsadalomfilozĂłfia, a fenomenolĂłgia, a kultĂșraelmĂ©let, az esztĂ©tika, a vallĂĄs, a mĂ©diaelmĂ©let Ă©s az interkulturĂĄlis filozĂłfia is. A podcast kĂ©t mƱsorvezetƑje megprĂłbĂĄlja szĂ©tszĂĄlazni, hogy Han mikĂ©nt Ă©rtelmezi a szĂ©p, a fensĂ©ges Ƒsi idƑktƑl fogva ismert tartalmĂĄt, Ă©s azt, ahogy szerinte ez a digitĂĄlis forradalomnak köszönhetƑen lĂ©nyegesen Ă©s gyökeresen megvĂĄltozott.

    A beszĂ©lgetĂ©s egy-egy pontjĂĄn – Schmöltz Margit tolmĂĄcsolĂĄsĂĄban – maga a sztĂĄrfilozĂłfus is megszĂłlal, hogy voltakĂ©ppen lineĂĄris logikai okfejtĂ©se megtĂĄmasztĂĄsra kerĂŒljön. Az adĂĄsbĂłl az is kiderĂŒl, hogy mit Ă©rt az Ă­rĂł az a pozitivizmus diktatĂșrĂĄja alatt Ă©s, hogy mire Ă©rti Han a sexyness kifejezĂ©st a digitĂĄlis vilĂĄgban. Elhangzanak tovĂĄbbĂĄ Byung-Chul HantĂłl szĂĄrmazĂł, e kötetben olvashatĂł olyan magvas mondatok is, mint, hogy „A dataizmus digitĂĄlis dadaizmus” vagy „A Facebook a jellemnĂ©lkĂŒlisĂ©g vĂĄsĂĄra”, illetve egy kritikai szemlĂ©zĂ©sbƑl ez a rĂ©sz: „Han szerint az esztĂ©tikai Ă©lmĂ©ny, a szĂ©psĂ©g megtapasztalĂĄsa mĂĄr nĂ©lkĂŒlöz minden egyebet a lĂĄjkon kĂ­vĂŒl: nincs benne semmi megrendĂ­tƑ vagy fĂĄjdalmas, ami tĂșlmutatna az azonnali tetszĂ©sen. Az tetszik, ami rögtön tetszik, a piac pedig engedelmeskedik: az erotikusbĂłl pornogrĂĄf lesz, az ĂĄrnyaltbĂłl direkt, a fensĂ©gesbƑl giccs.”

  • A 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai podcast ezĂșttal egy egyszerre könnyed Ă©s hĂșzĂłs tĂ©mĂĄt jĂĄr körĂŒl a Stay brutal cĂ­mƱ könyv kapcsĂĄn.

    A Cserna-SzabĂł AndrĂĄs ĂĄltal szerkesztett kötetben 21 metal dalrĂłl Ă­rnak magyar szerzƑk – ĂșjsĂĄgĂ­rĂłk, esszĂ©istĂĄk, publicistĂĄk, Ă­rĂłk – kĂŒlönfĂ©le mƱfajĂș Ă©s hangulatĂș cikkeket. A kinyomtatott gondolatcsokorrĂłl a kĂ©t mƱsorvezetƑnek – Turai Zsoltnak Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄnnak – bƑsĂ©gesen akad vĂ©lemĂ©nyeznivalĂłja, lĂ©vĂ©n, hogy mindketten a mƱfaj rajongĂłi, igaz ebben a hozzĂĄĂĄllĂĄsban, Turai Zsolt az avatottabb, hiszen hovatovĂĄbb mĂĄr 35 Ă©ve jĂĄr rock Ă©s metal koncertekre, gyƱjt megszĂĄllottan lemezeket, Ă©s persze a zenekarok ĂĄltal kiadott merchandise-termĂ©keket.

    Az adĂĄs elsƑ felĂ©ben tulajdonkĂ©ppen a kĂ©t mƱsorvezetƑ a kötet szerkesztƑjĂ©nek elƑszava alapjĂĄn beszĂ©lget a metal mƱfaj ellenpontjairĂłl, kontrasztjairĂłl, köztĂŒk azokrĂłl a vĂ©lt vagy valĂłs esemĂ©nyekrƑl, ĂĄllĂ­tĂĄsokrĂłl, melyek szerint a metal egy sötĂ©t, gonosz, sĂĄtĂĄnista, gyilkolĂĄsra buzdĂ­tĂł mƱfaj. SzĂłba kerĂŒl Cserna-SzabĂł azon megĂĄllapĂ­tĂĄsa is, hogy metal rajongĂłk igencsak bĂ©kĂ©s emberek, de a mƱsorvezetƑk erre ellenpĂ©ldĂĄkat is hoznak, Ă­gy többek között a black metal alĂĄgazat korai Ă©veiben törtĂ©nt gyilkossĂĄgokat Ă©s templom felgyĂșjtĂĄsokat is. Emellett olyan sztorik is elƑkerĂŒlnek, mint többek között Jimmy Page (Led Zeppelin gitĂĄros) vonzĂłdĂĄsa az okkultizmushoz, Ozzy Osbourne (Black Sabbath Ă©nekes) rendszeres dĂ©monikus felĂŒtĂ©sƱ megnyilvĂĄnulĂĄsai, elƑszĂłlĂĄsai, de terĂ­tĂ©kre kerĂŒlt az idĂ©n nyĂĄron Budapesten fellĂ©pƑ Alice Cooper (mint a Hollywood Vampires Ă©nekese) is, akirƑl Szikora RĂłbert nemrĂ©g azt ĂĄllĂ­totta, hogy keresztĂ©nyellenes, holott Cooper hitvallĂł keresztĂ©ny, igaz zenĂ©jĂ©ben mĂĄst ĂŒzen.

    Az sem maradhatott ki a viszonylag nagyobb hƑfokon Ă©gƑ diskurzusbĂłl, hogy a kĂ©t mƱsorvezetƑ tinĂ©dzser Ă©s kĂ©sƑbbi ifjĂșsĂĄgĂĄban milyen szerepet kapott a fĂ©mzene, Ă©s hosszan szĂ©tszĂĄllazott beszĂ©lgetĂ©srĂ©szt foglal el a metal szĂĄmok valĂłban durva szövegĂ©nek, illetve a zenekaroknak hitelessĂ©ge, marketingje is. Az adĂĄs mĂĄsodik rĂ©szĂ©ben elemzi ki a kĂ©t mƱsorvezetƑ, hogy a kötetben talĂĄlhatĂł Ă­rĂĄsok mikĂ©nt adjĂĄk vissza, akĂĄr visszaemlĂ©kezĂ©sek, akĂĄr ĂșjraĂ©rtelmezĂ©sek formĂĄjĂĄban a legbrutĂĄlisabbnak mondhatĂł könnyƱzenei ĂĄgazat dalszövegeit, illetve azok hangulatĂĄt. A tĂ©ma hallhatĂłan komolyan triggereli a kĂ©t mƱsorvezetƑt, amikor a mƱfaj ellentmondĂĄsos elemeirƑl Ă©rtekeznek, s az adĂĄs ezen pontjain mĂĄr-mĂĄr elharapĂłdzik egy sötĂ©t erƑktƑl vezĂ©relt indulatcunami


  • Ngoc Thuan Nguyen vietnĂĄmi Ă­rĂłnak mĂ©g a nevĂ©t is nehĂ©z kiejteni, bĂĄr a 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai aktuĂĄlis mƱsorvezetƑi, Schmöltz Margit Ă­rĂł Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn ĂșjsĂĄgĂ­rĂł a Google-fordĂ­tĂł audioszekciĂłja segĂ­tsĂ©gĂ©vel mĂ©gis megprĂłbĂĄlja.

    A szerzƑ Csukott szemmel nyiss ablakot cĂ­mƱ regĂ©nye kĂŒlföldön Ă©s itthon is egyarĂĄnt nagy siker, Ă­gy a podcast alkotĂłi Ășgy lĂĄttĂĄk, itt az ideje beszĂ©lni rĂłla. A vidĂ©ki VietnĂĄm egy egyszerƱ telepĂŒlĂ©sĂ©n Ă©li Ă©letĂ©t a fƑhƑs kisfiĂș, aki a puritĂĄn, szikĂĄr körĂŒlmĂ©nyek ellenĂ©re voltakĂ©ppen mindent elmesĂ©l nekĂŒnk olvasĂłknak, amit tudni Ă©rdemes az Ă©letrƑl, annak örömeirƑl Ă©s sötĂ©t oldalĂĄrĂłl, halĂĄlrĂłl, kĂŒzdelemrƑl, szeretetrƑl, fĂĄjdalomrĂłl. A beszĂ©lgetĂ©sben szĂł esik az egyhuzamban elolvasott könyvekrƑl, HĂĄy JĂĄnos fordĂ­tĂł tolmĂĄcsolĂĄsĂĄrĂłl, a Csukott szemmel nyiss ablakot a Kis herceg cĂ­mƱ (felnƑtteknek szĂłlĂł) mesĂ©vel valĂł összehasonlĂ­tĂĄsĂĄrĂłl is. Emellett, Schmöltz Margit Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn kĂŒlön kivesĂ©zi, hogy mit jelentettek pĂĄr Ă©vtizeddel ezelƑtt a mesĂ©k Ă©s mit jelentenek a gyerekeknek Ă©s felnƑtteknek most.

    Schmöltz Margit röviden de spoilermentesen elmondja, hogy mirƑl szĂłl Ngoc Thuan Nguyen sikerkönyve, illetve arrĂłl is beszĂ©l, hogy mitƑl lett ez a regĂ©ny vilĂĄgsiker, melynek köszönhetƑen szĂĄmos nyelvre lefordĂ­tottĂĄk, illetve – ahogy olvashatĂł a kiadĂłi ajĂĄnlĂłban – mĂĄr a huszadik kiadĂĄsĂĄt is megĂ©rte VietnĂĄmban. A mƱsorban kiderĂŒl, hogy milyen jellegƱ a PĂĄn PĂ©ter-dĂ­j, melyet a vietnĂĄmi alkotĂł fenti mƱvĂ©Ă©rt kapott. Az adĂĄsban vĂ©gĂŒl a regĂ©ny kapcsĂĄn olvasĂĄsi szokĂĄsok, trendek is szĂłba kerĂŒlnek, valamint az is, hogy a mesĂ©k erkölcsi, etikai, szociolĂłgiai, tĂĄrsadalmi mondanivalĂłja mit jelent a ma embere szĂĄmĂĄra.

  • Az olasz Ă­rĂł, esszĂ©ista, szemiotika professzor öt Ă­rĂĄsĂĄt tette egy kötetbe az EurĂłpa KiadĂł. A 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai podcast mƱsorvezetƑpĂĄrosa ezĂșttal ezt a Kapszula KönyvtĂĄr-sorozat rĂ©szekĂ©nt megjelent kiadvĂĄnyt, s azon belĂŒl is annak cĂ­madĂł tanulmĂĄnyĂĄt, Az Ƒsfasizmus szaga cĂ­mƱt boncolgatja. Turai Zsolt Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn Eco 1995-ben egy amerikai egyetem diĂĄksĂĄga elƑtt tartandĂł elƑadĂĄsa anyagĂĄt, illetve annak kĂ©sƑbb valamelyest ĂĄtĂ­rt vĂĄltozatĂĄt vegyelemezte. Eco ezen rövid mƱve – melyben 14 pontba szedte a fasizmus jellemzƑit, ismerĂ©veit – az eurĂłpai baloldal amolyan bibliĂĄja, mely alapjĂĄt jelenti az elmĂșlt Ă©vtizedekben a jobboldallal valĂł szembenĂĄllĂĄs tĂ©ziseinek. A kĂ©rdĂ©s mĂ©gis ott lebeg az eco-i mƱ fölött: vajon Ă©rvĂ©nyesek-e mĂ©g a neves szerzƑ fasizmusrĂłl szĂłlĂł tĂ©zisei, illetve Eco tĂ©vedhetetlensĂ©gĂ©nek patinĂĄjĂĄrĂłl mĂ©giscsak pereg lefelĂ© a pĂșder? A podcast mƱsorvezetƑi nem ĂĄllĂ­tjĂĄk magukrĂłl, hogy konyĂ­tanĂĄnak a filozĂłfiĂĄhoz vagy a politikatudomĂĄnyok magassĂĄgaihoz, ugyanakkor a tanulmĂĄny(kötet) kielemzĂ©sekor sorra veszik az emlĂ­tett 14 tĂ©zispontot, s kĂ©tsĂ©geiket, illetve egyetĂ©rtĂ©sĂŒket illesztik a pontokhoz. Mint kiderĂŒl, Umberto Eco a Mussolini-fĂ©le klasszikusnak mondhatĂł fasizmus idejĂ©n volt kisgyermek, s ennek megfelelƑen eredezteti ehhez a politikai irĂĄnyzathoz a hozzĂĄĂĄllĂĄsĂĄt. ÉrvelĂ©se mentĂ©n ugyanakkor rendre megjelenik a kommunizmussal valĂł pĂĄrhuzam, melyrƑl az adĂĄsban megĂĄllapĂ­tĂĄst nyer, hogy Eco akĂĄr arrĂłl is Ă­rhatta volna ezen mƱvĂ©t, de BozsĂł Ă©s Oxi Orwell felƑl is magyarĂĄzza, Ă©rtelmezi az olvasottakat. Hogy ez valĂłban Ă­gy van-e, annak megĂ­tĂ©lĂ©sĂ©t a hallgatĂłra, illetve az olvasĂłra bĂ­zzuk.

  • Erotika Ă©s romantika, mĂĄgikus realizmus Ă©s naturalizmus, latin-amerikai Ă©rzĂ©svilĂĄg Ă©s kikutathatatlan kulturĂĄlis labirintus kavarog Gabriel GarcĂ­a MĂĄrqeuz BĂĄnatos kurvĂĄim emlĂ©kezete cĂ­mƱ kisregĂ©nyĂ©ben. A 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai cĂ­mƱ podcast kĂ©t mƱsorvezetƑje – Turai Zsolt Ă©s Pöltl Oxi ZoltĂĄn – a Nobel-dĂ­jas kolumbiai szĂŒletĂ©sƱ klasszikus Ă­rĂł utolsĂł könyvĂ©rƑl beszĂ©lgetett. A diskurzusban persze nem maradhatott ki szĂĄmos fura tĂ©ma, köztĂŒk a vezetƑ, miszerint hogyan vĂ©lekedjĂŒnk egy 90 Ă©ves fĂ©rfi azon vĂĄgyĂĄrĂłl, hogy szĂŒletĂ©snapjĂĄn egy bordĂ©lyhĂĄzi madĂĄmtĂłl rendelt 14 Ă©ves szƱz lĂĄnnyal kĂ­vĂĄn hĂĄlni.

    MĂĄrquez persze nem hĂŒlyĂŒlt meg idƑs korĂĄra, de mindenesetre egy kĂ©nyes tĂ©mĂĄnak indulĂł törtĂ©nettel varrta fel Ă©letmƱve kabĂĄtjĂĄra a kĂŒlönösen csillogĂł zĂĄrĂłgombot. Az adĂĄsban nemcsak a fura szexuĂĄlis szokĂĄsairĂłl – narrĂĄciĂłban – mesĂ©lƑ fƑhƑs Ă©s a gyermekkorĂĄbĂłl Ă©pphogy kilĂ©pƑ lĂĄnyka bizarr kapcsolata kerĂŒl terĂ­tĂ©kre, de a latin temperamentum Ă©s a latin orszĂĄgok lakĂłinak hardcore katolicizmusa, tovĂĄbbĂĄ a mĂĄgikus realizmus, mint irodalmi mƱfaj megcsillanĂĄsa Ă©s az Ă­rĂł briliĂĄns stĂ­lusĂĄbĂłl fakadĂł zsenialitĂĄsa is. Akinek ez sem lenne elĂ©g, annak pedig ott van az agg fĂ©rfinĂĄl Ă©vtizedek Ăłta cselĂ©dkĂ©nt dolgozĂł rafinĂĄlt Ă©s nemkĂŒlönben perverz Damiana, aki alapvetƑ hĂĄzkörĂŒli feladatai mellett a szexuĂĄlisan nagyĂ©tvĂĄgyĂș munkaadĂłjĂĄt rendszeres testi örömhöz juttatja, igaz szĂŒzessĂ©gĂ©t vĂ©delmezendƑ, nem Ă©ppen a hagyomĂĄnyos mĂłdon.

    Azok, akik visszahƑkölnek MĂĄrquez ezen mƱvĂ©nek mĂĄr csak a cĂ­mĂ©tƑl is, elĂĄruljuk e helyen (de a podcastban is szĂł esik persze rĂłla), hogy a valeriĂĄnĂĄnak Ă©s a brĂłmnak köszönhetƑen az ĂĄgy szĂ©lĂ©n vlaĂł ĂŒcsörgĂ©sen kĂ­vĂŒl nemigen törtĂ©nik semmi abban a bizonyos bordĂ©lyhĂĄzi szobĂĄcskĂĄban. Az adĂĄsban szereplƑk vĂ©gtĂ©re Ășgy is lĂĄtjĂĄk, hogy, aki soha nem olvasta a latin-amerikai Nobel-dĂ­jas Ă­rĂł mƱveit, az ne ezzel a kisregĂ©nnyel kezdje, hanem akĂĄr az elismerĂ©sben rĂ©szesĂŒlt 100 Ă©v magĂĄnnyal vagy mĂĄsik GGM regĂ©nnyel.

  • Rögtön is vĂĄlaszolva a cĂ­mbĂ©li kĂ©rdĂ©sre: egyik sem, hiszen DĂĄniel AndrĂĄs Kuflik cĂ­mƱ mesekönyv sorozata a mĂĄsok ĂĄltal nagyontalĂĄlĂłan „bumfordian kedves, bĂĄjos, gĂŒgye figurĂĄk”-rĂłl szĂłl. A 180 fok – A kultĂșra ellenpontjai cĂ­mƱ könyves podcast mostani adĂĄsĂĄban Schmöltz Margit Ă©sPöltl Oxi ZoltĂĄn mƱsorvezetƑk a pĂĄr Ă©ve berobbant „kuflikultuszrĂłl”, illetve annak titkĂĄrĂłl, lĂ©nyegĂ©rƑl, milyensĂ©gĂ©rƑl beszĂ©lgetnek.

    Az adĂĄsban kiderĂŒl, hogy a Kuflik egy eddig több, mint tĂ­zrĂ©szes mesekönyv sorozat, melynek nemcsak az ötletes, vĂĄratlan, humoros törtĂ©netfordulatok adjĂĄk a vonzerejĂ©t, de az a grafikai, kĂ©pi vilĂĄg is, mely nem a mese illusztrĂĄciĂłja, hanem a szöveggel fele-fele arĂĄnyĂș hajtĂłmotorja. A Kuflik egy viszonylag Ășj meseszĂ©ria tehĂĄt, mely az adĂĄsban rĂ©sztvevƑk szerint egy kĂŒlönleges vilĂĄgban viszi el a gyerekeket Ă©s a felnƑtteket is.

    A törtĂ©netfƱzĂ©rnek mindig ugyanaz a hĂ©tfƑszereplƑje van – Zödön, Titusz, Fityirc, BĂ©labĂĄ, PofĂĄnka, ValĂ©r Ă©s Hilda -, akik a maguk lĂ©nyegretörƑ egyszerƱsĂ©gĂ©ben Ă©s belassult semmittevĂ©sĂ©ben epizĂłdonkĂ©nt csak szemben talĂĄljĂĄk magukat egy-egy problĂ©mĂĄval, melyet egyĂŒttesen kell megoldaniuk. A mƱsor az egyszerre pszichedelikus Ă©s profĂĄn vonatkozĂĄsĂș törtĂ©netek bemutatĂĄsa, elemzĂ©se mellett arra is kitĂ©r, hogy a Kuflik az elmĂșlt Ă©vekben egĂ©sz galaxissĂĄ növekedtek a magyar gyerekek körĂ©ben, köszönhetƑ a Kufli-rajzfilmvĂĄltozatoknak, a Kufli zenĂ©s szĂ­npadi elƑadĂĄsnak, a Kufli plĂŒssfigurĂĄknak, karĂĄcsonyfadĂ­szeknek, mörcstermĂ©keknek Ă©s persze a mindent beszippantĂł Kufli közössĂ©gi oldal(ak)nak köszönhetƑen.

    Az adĂĄsban az is elhangzik, hogy tĂșl BogyĂł Ă©s BabĂłcĂĄn, Disney-mesĂ©ken, Rick & Morty-n Ă©s South Parkon, hovatovĂĄbb – legalĂĄbbis hazĂĄnkban – immĂĄr kuflizmusrĂłl, kuflistĂĄkrĂłl, kufli-vilĂĄgrĂłl is beszĂ©lhetĂŒnk akĂĄr