Afleveringen
-
A Mérték Médiaelemző Műhely tartalomelemzéses kutatással vizsgálta meg 8 nagy elérésű médium több mint 2500 hírét. RTL és TV2, Népszava és Magyar Nemzet, Origo és 24.hu, közmédia - melyik mennyire elfogult?
Mennyire elfogultak a kormánypárti, és mennyire elfogultak a kormánnyal szemben kritikus médiumok? És ezt az olvasói megérzésen túl milyen tudományos, kutatói módszerekkel lehet kimutatni?
A Mérték Médiaelemző Műhely nemrég egy 100 oldalas tartalomelemzést publikált erről a témáról, amelyben 8 médium híreit vizsgálta meg, a következő csoportosításban:
magánkézben lévő kormánypárti médiumok (Magyar Nemzet, TV2 Tények, Origo), magánkézben lévő kormánykritikus médiumok (Népszava, RTL Híradó, 24.hu), közszolgálat (M1/Duna Híradó, Kossuth Rádió Déli Krónika).A tartalomelemzést kétszer négyhetes időszakban végezték el, 2023 tavaszán és 2024 tavaszán. Utóbbi választási kampányidőszakra esett. A tanulmány egyik szerzője, Horváth Kata foglalja össze a legfontosabb eredményeket.
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Milyen üzenetek terjedtek leginkább a választási időszakban a nyilvános Facebook-csoportokban? Kik írják az ismétlődő kommenteket, álprofilok vagy lelkes aktivisták? A Political Capital legújabb kutatásairól beszélgettünk Molnár Csabával és Demény Richárddal.
A tanulmányok szövegei az alábbi linkeken érhetők el:
A kormánytól független narratívák tarolnak a nyilvános Facebook-csoportokban - https://politicalcapital.hu/konyvtar.php?article_read=1&article_id=3387 Hódító békeharc – A magyar kormányzati üzenetek uralják a szlovákiai magyar Facebook-csoportokat - https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=3423 Ezt terjesszétek kommentben, légyszi! - https://politicalcapital.hu/hireink.php?article_read=1&article_id=3427See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
Bár a kormány az elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, más a kép, ha mélyebbre ásunk: a Political Capital kutatása szerint egy olyan politika rajzolódik ki, amely a kérdéskört igyekszik szisztematikusan háttérbe szorítani, és a klímaváltozás tényét relativizálni. A legfontosabb eredményekről a szerzőkkel, Surányi Ráchellel és Krekó Péterrel beszélgettünk.
A Political Capital teljes tanulmánya itt elérhető: https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/HDMO_WP4_PC_Tanulmany4_20240308.pdf
Ajánlunk a témával kapcsolatos korábbi cikkeinket:
Klímabohócozástól a megbízhatatlan szélerőművekig: így működik a klímadezinformáció Itt a hőség, itt a klímadezinformáció: ezentúl nem ehetünk marhahúst és sajtot, New Yorkban pedig betiltják a pizzát? Trombitás Kristóf pár nap alatt két nyilvánvalóan manipulált videó terjesztésébe is beszálltSee omnystudio.com/listener for privacy information.
-
A választási kampányban több mint 2 milliárd forintot költött a kormányoldal közösségi médiás hirdetésekre. De milyen hatása volt mindennek? Felismerik-e egyáltalán az emberek, ha megafonos videót látnak? A Lakmusz podcastja Molnár Csabával és Polyák Gáborral.
A 2024-es választások előtt közel fél éven át követtük, elemeztük és ellenőriztük a közösségi médiában megjelenő politikai reklámokat. A kampány - és a hirdetésfigyelő projektünk - lezárulta után Molnár Csabával, a Political Capital kutatásvezetőjével és Polyák Gáborral, a Mérték Médialamező Műhely kutatójával beszélgetett Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője.
A közösségimédia-hirdetések versenyét elsöprő fölénnyel nyerte a kormányoldal: közel négyszer annyit költött (2,136 milliárd), mint az összes, egymással is versengő ellenzéki kihívója együttvéve (544 millió). Ebből több mint egymilliárd forintot költöttek ellenségképző narratívák hirdetésére, és közel 500 millió forintot hamis vagy félrevzető állítások reklámozására. A kormányoldal a választás legfontosabb témájává tette a háborút, azzal a hamis keretezéssel, miszerint az idei választáson (is) a háború és a béke között kellett választani. A másik kiemelt ellenségképző narratíva célpontja Magyar Péter volt, akinek lejáratása – egy rövid időszakot leszámítva – a teljes kampány domináns eleme maradtDe mindennek milyen hatása volt? Mennyire hitték el a választók a milliárdokért reklámozott üzeneteket? Felismeri-e az emberek többsége, ha megafonos videót lát? A projekt keretében ezekre a kérdésekre is kerestünk válaszokat.
A választási projetkünk záró riportja itt olvasható.
A választási dezinformációt vizsgáló projekt megvalósítására a Political Capital által vezetett, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Műhely részvételével működő konzorcium 143 ezer eurós támogatást nyerta European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF) nyílt pályázatán. Az EMIF által támogatott bármely tartalomért kizárólag a szerző(k) felelősek, és az nem feltétlenül tükrözi az EMIF, valamint az Alap partnerei, a Calouste Gulbenkian Foundation és a European University Institute álláspontját.
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Nemrég indult a választási hirdetésfigyelő projektünk, az első eredményekről beszélgetünk a Lakmusz podcastjában. Ellenségképző narratívák, pénzért hirdetett dezinformáció - és a Megafon által két hónap alatt eltapsolt több mint 100 millió forint.
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Nincsenek tények, csak vélemények vannak, és egyébként is: mindenki hazudik. Hogy tudunk mégis közös alapot találni egy beszélgetéshez - akár a karácsonyi asztalnál? Krekó Péter és Molnár Csaba, a Political Capital elemzői beszéltek friss kutatásukról a Lakmusz podcastjában.
Négyből három magyar erősen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tényszerű tudásra tehet szert a mai információs környezetben - derült ki a Political Capital nemrég publikált kutatásából.
Podcastunkban a valóság és a tények megismerhetőségéről, az összeesküvés-elméletek ellentmondásairól, a posztmodern politikai propaganda hatásairól és kínai spindoctorokról is beszélgettünk vendégeinkkel.
Mennyire elterjedtek azok a nézetek a hazai közvéleményben, amelyek szerint tények egyáltalán nem léteznek, vagy a jelenlegi helyzetben nem megismerhetők? Kik azok, akik hajlamosabbak erre a kételyre? Hogyan függ össze a tényrelativizmus, a hírek és tények megismerhetőségével kapcsolatos szkepszis, az összeesküvés-elméletekben, álhírekben való hittel? Végül pedig pár tipp, hogy hogyan beszélgessünk a karácsonyi vacsoránál azokkal a rokonokkal, akik nem hisznek a tények megismerhetőségében.***
A podcastban több tanulmányra és érdekes olvasnivalóra hivatkoznak a résztvevők, akiknek felkeltette az érdeklődését a téma, ezeket a tartalmakat ajánljuk:
A kutatás teljes szövege itt érhető el:
https://politicalcapital.hu/pc-admin/source/documents/hdmo_pc_tanulmany_2_tenyrelativizmus_kozvelemeny_20231130.pdf
A számunkra legérdekesebbnek tűnő megállapításokat pedig ebben a cikkünkben emeltük ki:
https://www.lakmusz.hu/a-magyarok-kozel-60-szazaleka-gondolja-hogy-objektiv-valosag-valojaban-nem-letezik-csak-kulonbozo-velemenyek-vannak/
Krekó Péter Alan Sokallal készített interjúját – amelyben többek között a Sokal-afférról, a kemény tudományokról és a posztmodern ideológiákról is szó esik – a Qubit.hu-n tudjátok elolvasni:
https://qubit.hu/2022/06/22/alan-sokal-ki-kell-jelenteni-hogy-igenis-letezik-objektiv-igazsag
A Mérték Médiaelemző Műhely tanulmányát a pártpreferenciák és a hírfogyasztási szokások összefüggéseiről ezen a linken érhetitek el: https://mertek.eu/wp-content/uploads/2023/07/Mertek-fuzetek_29.pdf
A tényrelativizmus kifejezést megalkotó Åsa Wikforss magyarul megjelent műveit pedig itt:
https://www.typotex.hu/author/1436/wikforss___sa
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Több kutatás is rámutatott már, hogy a pártállás nagy szerepet játszik abban, hogy milyen híreket fogyasztunk. Egy friss reprezentatív felmérés azonban feltárta, hogy az információs buborékok egyáltalán nem olyan elszigeteltek egymástól, mint ahogy gondoljuk:
az emberek többsége a saját buborékján kívül is fogyaszt híreket, olyanokat is, amiket egyáltalán nem tart hitelesnek.
Miért van ez? Segítheti-e ez a tudatos hírfogyasztást, vagy inkább csak a reggeli kávé helyett idegeskedünk egyet?
Urbán Ágnes médiaszakértő a Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián közös kutatásáról mesélt a Lakmusznak.
A kutatás teljes szövege itt érhető el: https://mertek.eu/wp-content/uploads/2023/07/Mertek-fuzetek_29.pdf
A számunkra legérdekesebbnek tűnő megállapításokat pedig ebben a cikkünkben emeltük ki: https://www.lakmusz.hu/a-hirfogyasztok-kozel-fele-tajekozodik-olyan-forrasokbol-amiket-nem-tart-hitelesnek/
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Hogyan (nem) írtak az LMBTQI-közösségről a rendszerváltás előtt, amikor még szavak sem voltak igazán a másságra - és milyen hatással van ma a cancel culture az irodalomra, ha egyes szavakat utólag cenzúráznak? Podcastunkban többek közt Hanzli Péterrel, a Háttér Archívum vezetőjével és Krusovszky Dénes íróval beszélgettünk.
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Petőfit 170 éve minden politikai kor és ideológia igyekszik a saját céljainak megfelelően használni. Lakner Zoltán politológust, a Jelen főszerkesztőjét és Haszán Zoltánt, a 444 felelős szerkesztőjét Orbán március 15-i beszéde kapcsán kérdeztük, Mink András történésszel pedig a Blinken OSA Archívum Petőfi-kiállításáról beszélgettünk.
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
A háború elindulásának évfordulója alkalmából beszélgettünk az orosz dezinformációs gépezet működéséről és a magyar kormány kettős kommunikációjának hatásairól Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával és Rácz András biztonságpolitikai szakértővel.
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Hann Endrét, a Medián ügyvezető igazgatóját és Székely Ivánt, a Blinken OSA Archívum kutatóprofesszorát kérdeztük arról, milyen módszerekkel szondázzák/szondázták a lakosság véleményét.
A műsor elkészítéséhez rengeteg segítséget kaptunk a Blinken OSA Archívumától, Zsámboki Miklóstól, Hegedűs Judittól és Tóka Gábortól is, a podcast technikai megvalósulása pedig Botos Tamásnak köszönhető. Címlapkép: Fortepan / Urbán Tamás
A podcast és a cikk a Science+ támogatásával készült. A Science+ nemzetközi hálózat célja, hogy erősítse a dezinformációnak ellenálló újságírást Közép- és Kelet-Európában.
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Mi a közszolgálatiság, mennyire fér ebbe bele a hamis hírek "leleplezése" - avagy mennyire (lenne) feladata a közmédiának, hogy ilyen tevékenységet is folytasson?Mit látunk ma ezzel szemben a közmédiában? És hogy változott ez az elmúlt években?
Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel, Urbán Ágnessel, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatójával, és Rostoványi Andrással, a Népszava külpolitikai újságírójával, aki egykor belülről is megtapasztalta a közmédia működését.
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Évek óta hallunk a deepfake technológiáról. Sőt, biztosan találkoztunk is már vele. De hol, és hogyan ismerhetjük fel? Mennyire van jelen Magyarországon? És kiket céloz? Vannak-e pozitív felhasználási módjai a technológiának, vagy csak "káros" tartalmakkal találkozhatunk? És ha már itt tartunk: amikor már a szemünknek sem hihetünk, mi lesz a sajtóba vetett bizalommal? Ezekre a kérdésekre (is) keressük a választ Dr. Veszelszki Ágnessel, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének egyetemi docensével.
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Hogyan lehet "komoly" témákkal foglalkozni egy olyan platformon, ami alig pár másodperc alatt ragadja meg vagy veszti el a felhasználók figyelmét? Mi érdekli a felhasználókat, mire mennek rá az influencerek? Hol végződik a szórakoztatás és hol kezdődik a közszolgálat? Mennyire pörögnek a hamis hírek a TikTokon és más, vizuális tartalmakra fókuszáló platformokon, kiket érnek el, hogyan hatnak, és hogyan lehet küzdeni ellenük?
Többek közt ezekre a kérdésekre keressük a választ legújabb beszélgetésünkben, amelynek meghívott vendégei:
A Lakmusz műsorának vendégei Guld Ádám médiakutató, kinek nemrég jelent meg legújabb kötete A Z generáció médiahasználata - Jelenségek, hatások, kockázatok címmel, és Seres Samu tartalomgyártó, akinek TikTok-csatornája itt érhető el.See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Kik és miért fogékonyabbak egyes áltudományos elméletekre? Lehet-e velük vitatkozni, meg lehet-e győzni őket arról, hogy téves információk alapján félretájékoztatták őket bizonyos témákban? Érdemes-e egyáltalán ilyen vitákba belemenni az online térben? Mennyiben változtatta meg a közösségi média az áltudományos diskurzusok terjedését?
Többek közt ezekre a kérdésekre keressük a választ meghívott vendégeinkkel, Falyuna Nóra nyelvésszel, tudománykommunikációs szakértővel és Német Szilvi médiakutatóval, a Lakmusz újságírójával. Műsorvezető: Diószegi-Horváth Nóra
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Az országgyűlési választásokkal kapcsolatban mind az ellenzéki, mind a kormányoldalon többen beszéltek arról, hogy történtek csalások.
Mik voltak a Tiszta szavazás kampány tapasztalatai? Ki és hogyan követhetett el csalást? Lesz-e ennek következménye? Tényleg ezen múlhatott a kétharmad?A Lakmusz podcastjában Bálint Mónikával, a Civil Kollégium Alapítvány ügyvezetőjével, a Tiszta szavazás kampány szervezőjével és Sanyó Ádám adatelemzővel, a taktikaiszavazas.hu egyik szerkesztőjével beszélgettünk.
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
Több lett-e a választási kampányokban a hazugság az elmúlt években?
Hol végződik a szólásszabadság, és hol kezdődik a rágalmazás?
Hogyan hatnak ezek a legkülönfélébb (néha egészen vad) hamis hírek a választópolgárokra?
Többek közt ezekre a kérdésekre keressük a műsorban: a Lakmusz tényellenőrző hírportál újságírója, Diószegi-Horváth Nóra beszélgetett Fazekas Tamás jogásszal és Bene Mártonnal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával.
See omnystudio.com/listener for privacy information.
-
A Lakmusz beszélgetése Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával és Rácz Andrással, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársával. Műsorvezető: Diószegi-Horváth Nóra.
See omnystudio.com/listener for privacy information.
