Afleveringen
-
Testodüsszeia. Magyary Ágnessel Szegő János beszélget az esszékötetről.
Mivel jár egy betegség, ha nem tudjuk megnevezni, ha évtizedekig fogalmunk sincs, hogyan fog változni, ha évtizedekig kell várni a diagnózisra? Ha mindezek okán nincs elképzelés és tudás a gyógymódról, ha ötletek és próbálkozások mentén nő fel egy ember, miközben egyre nehezebbé válik számára minden fizikai tevékenység, és fiatalon kerekesszékben köt ki? Vajon hogyan épül bele az ismeretlen betegség és velejárói az identitásba? Mivel jár a küzdelem fizikai és lelki síkon?
A Testodüsszeia vallomásos esszé, betegségkönyv: Magyary Ágnes, aki gyerekkora óta izombetegséggel küzd, kíváncsian, nagy erővel, sok humorral, szép, szomorú és vicces emlékek mentén halad, megidézve Susan Sontag, Esterházy Péter vagy Roberto Bolaño gondolatait éppúgy, mint az ókori írókat.
A Testodüsszeia intellektuális kalandtúra, könyv a gyengeségről és az erőről.
A felvétel 2025. április 2-án készült a Magvető Caféban.
-
Hogyan jött létre 1955-ben a Magvető Kiadó? Mi jellemezte az ötvenes évek kiadói rendszerét? Miképpen működött ez a szisztéma a rendszerváltásig? És mi történt a rendszerváltáskor? Hogyan kerültek vissza a szabadpiaci világba a nagyobb kiadók 1990 után?
Ezekről beszélget László Ferenc történésszel és Szabó Tibor Benjámin könyvkiadói szakemberrel a sorozat házigazdája, Szegő János.
A beszélgetés a Magvető 70 - egy kiadós történet című, a kiadó hét évtizedét bemutató sorozat része.
A felvétel március 18-án készült a Magvető Caféban.
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
Márciusban, a szerző 95. születésnapjára jelent meg Sándor Iván Cirkusz, mozi, ringlispíl című regénye.
Sándor Ivánnal, Deczki Sarolta és Bazsányi Sándor irodalomkritikusokkal Szegő János beszélget a Cirkusz, mozi, ringlispíl című regényről.
A felvétel március 11-én készült a Magvető Caféban.
A felbolydult, napról napra változó világhelyzet Sándor Iván regényének színtere. Alakjainak sorsa, története felidézi a sötét múltat és a bizonytalan jövőt is. Ezt játszatja el a Raktár Teátrum Igazgató-Rendezője kis színpadán. Erről ad hírt a másik főszereplő, a Lex-ikon.hu portál Tudósítója. Körülöttük színészek, szerkesztők, levéltárosok, festők, a hatalom emberei és kiszolgálóik, élők, holtak körtánca.
Sándor Iván sűrített-tömörített regénypoétikájával minderről képek, álmok, emlékek, ősi relikviák összhangzásában szól.
-
Egy fiatal lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Mese ez, vagy valóság? Erdős Virág történetében mindkét lehetőség egyszerre adott. Abszurd, groteszk, vicces és szívszorító jelenetek során követhetjük végig Lili felnőtt életét, aki csak szeretne végre otthon lenni valahol.
Erdős Virággal és Néder Panni rendezővel Turi Tímea beszélget a Kalocsa című könyvről.
A felvétel 2025. február 25-én készült a Magvető Caféban.
-
Szécsi Noémi Jókai és a nők című könyve az író születésének 200. évfordulójára jelent meg.
Jókai Mór az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője volt, aki a férfiírók között (talán azóta is) példátlan érdeklődéssel fordult a nők felé. A ma róla élő képet nagyrészt a nőrokonai emlékezéseiből sarjadt legendák alakították ki. Anyja, első és második felesége, unokahúgai és nevelt lányai úgy formálták az író életét, hogy közben ki is voltak szolgáltatva neki. Ennek a könyvnek ezek a nők a főszereplői, s Jókaival is a hozzájuk kötődő szerepeiben – Pulay Mária fiaként, Laborfalvi Róza és Nagy Bella férjeként, Jókay Jolán és Jókai Róza nevelőapjaként, Váli Mari nagybátyjaként – találkozunk, miközben bepillantást kapunk abba is, hogy ezek a nőalakok miként hatottak Jókai írói világára. Mit írt meg százszor, és miről nem akart tudomást venni az a férfi, aki egykor milliók tudatát formálta a műveivel? S hogyan akartak megjelenni életének főszereplői a nagy író legendájában?
Szécsi Noémi az író iránti rajongással, de legendaoszlató tárgyilagossággal, nőtörténeti szempontból írta meg ezt a „Jókai-regényt”.
A könyvről Turi Tímea kérdezi Szécsi Noémit.
A felvétel 2025. február 18-án készült a Magvető Caféban.
-
Galló Olga Tíz hónap Babilon című könyvéről beszélget Fullajtár Andrea színművész, Mitrovits Miklós történész, polonista és Szegő János, a Magvető szerkesztője. A felvétel 2025. február 4-én készült a Magvető Caféban.
Galló Olgát, a Népszava tárcaíróját 1944-ben deportálták. Auschwitzból egy ezerfős női transzporttal Hochweilerbe vitték, majd néhány hónap után halálmenetben továbbhajtották. Útközben Breslauban (a mai Wrocławban) külföldi kényszermunkások segítségével elrejtőzött, hogy 1945 februárja és májusa között a szovjet hadsereg által körülzárva élje át és örökítse meg írásban az ostromlott erődváros 84 napos agóniáját. Több mint két évtizeddel később, 1966-ban vette elő ceruzacsonkokkal írt lágernaplóját, amely először rövidítve, átszerkesztve jelent meg magánkiadásban 1978-ban.
A Tények és Tanúk sorozatban megjelent kötetben az eredeti napló teljes gépiratának szövege jelent meg Galló Olga unokája, Fullajtár Andrea ajánlásával, a kiadástörténet néhol krimibe, másutt kabaréba illő évtizedes útját feltáró előszóval, valamint eddig még nem látott fényképekkel és dokumentumokkal.
