Afleveringen
-
Virág Anita Anna természetfilmes fókuszú televíziós szerkesztő. Korábban a Duna televíziónál, most az MTVA berkein belül válogat a világ természetfilmes terméséből, hogy azok tv-s adásba kerülhessenek. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért Filmszerész a hamarosan mozikba kerülő Változó vadon – Az én Északom című film kapcsán többek között arról, hogyan változtak a természetfilmek az elmúlt évtizedekben, vagy hogy mennyire meghatározó téma a klímaváltozás ezekben az alkotásokban.
A Mozinet új bemutatójának alkotója és szereplője is Török Zoltán, a nagy sikerű Vadlovak – Hortobágyi mese és a Vad Magyarország készítője, aki évek óta Svédországban él párjával, két lányával és kutyájával. Rendszeres túráik során felfedezik az átalakulóban lévő vadon színes állatvilágát, és legizgalmasabb kirándulásaikhoz most a nézőket is útitársul hívják. A látványokban gazdag utazás közben lenyűgöző tájakra barangolunk, a tengertől a gleccserekig, a messzi észak vadállatainak társaságában.
„A nagy pénzek sohasem a természetfilmesekhez mennek, pedig azért ez is egy technikai sport részben. De van az a fajta magyar képesség, hogy kreativitással, ötletességgel pótolni tudják a pénz nélküliséget. Török Zoltán is Magyarországon kezdte a filmezését, el tudom képzelni, hogy ezzel a magyar jelleggel érvényesülhetett, hogy nagyon szívós és nagyon ötletes.”
Török Zoltán legújabb filmjét már Svédországban forgathatta, Virág szerint ez a tehetségén túl annak is köszönhető, hogy megvan benne a magyar (természet)filmesekre jellemző szívósság, ötletesség és kreativitás, ami segít a pénz hiányát kompenzálni.
„Az igazán komoly minőségű természetfilmeknél szinte azt lehet mondani, hogy minden egyes kép olyan, mint egy természetfotó.”
Virág szerint természetfilmből is van kiemelkedő és silány alkotás is, amiket egy egyszerű ötletre felhúzott blöffként határoz meg. Ezekkel ellentétben Török filmjeire egyszerre jellemző az, hogy vizuálisan lenyűgözőek, a fényképezés a természetfotókra emlékezet, a narráció pedig igényes, és elmesél egy kerek történetet.
„Húsz évvel ezelőtt még az egzotikus állatokat akartuk látni, hogy olyat mutasson meg, és úgy mutassa meg, amit egyébként mi hétköznapi halandók nem látunk. Most ott tart a történet, hogy a sertésekről, a birkákról, a tehenekről minden további nélkül lehet természetfilmet készíteni. Amikről 20 évvel ezelőtt fel nem merült volna, hogy főszereplője legyen egy természetfilmnek. És végtelenül érdekesek ezek a filmek.”
Virág elmondja, amióta elkezdte a szakmát, nagyot változott a természetfilmek fókusza. Míg 20 éve mindenkit csak az egzotikus állatok és tájak érdekeltek, most már tehenekről, sertésekről, birkákról készülnek filmek, és ezek a hétköznapi állatok is rendkívül érdekes témát tudnak szolgáltatni. A másik megkerülhetetlen téma a klímaváltozás, mert ma gyakorlatilag lehetetlen a természetről beszélni anélkül, hogy a globális felmelegedés hatásairól beszélnénk.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mit tud Török Zoltán, amit más természetfilmes nem?
- Mitől jó vagy rossz egy természetfilm?
- Hogyan fejlődött a természetfilm az elmúlt évtizedekben?
- Hogyan jelenik meg a klímaváltozás a természetfilmekben?
A Változó vadon – Az én Északom november 14-étől a mozikban!
FEJEZETEK:
00:00 Bevezetés
00:33 Virág Anita Anna, az MTVA természetfilm-felelőse
03:11 Mit tud Török Zoltán, amit más természetfilmes nem?
04:31 Mitől jó vagy rossz egy természetfilm?
08:33 A természetfilm fejlődése az elmúlt évtizedekben
13:47 Mitől lesz természetfilm moziba való?
16:14 Klímaváltozás a természetfilmekben
19:07 Több természetfilm készül ma, mint régen?
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
A beszélgetés SPOILEREKET tartalmaz!
A Pánik és a Tiszta szívvel után, eddigi legszemélyesebb filmjével tér vissza a mozikba Till Attila. Az És mi van Tomival? gyógyulóban lévő alkoholbeteg hősei Budapest utcáit járják, hogy megtalálják az eltűnt társukat.
Veiszer Alinda a 14. Mozinet Filmnapok premier előtti vetítése után, alkoholhoz fűződő viszonyukról, a témáról való egyre nyíltabb párbeszédről és az egymást segítő anonim közösségek fontosságáról beszélgetett Till Attila rendezővel, Thuróczy Szabolcs és Tóth Zsófia színművészekkel, valamint Gáborral, aki „régi motoros”, sok éve az AA-csoportok rendszeres látogatója.
A rendező nyolc éve mondott le az alkoholról, az utóbbi években, és most az És mi van Tomival? kapcsán is nyíltan mesél a problémás időszakról, ami végül az absztinencia irányába terelte őt.
„Az alkohol és én jóban vagyunk, de ez nem igaz, mert borzalmas a viszonyunk. Valójában nem gyűlölöm, sőt egy nagyon jó dolognak tartom, miközben nyolc éve egyáltalán nem iszom. Nagyon mélyre el van rakva, de azt nem gondolom, hogy ki kéne irtani a világból. Kénytelen vagyok szembesülni azzal, hogy van aki ihat, de az történetesen nem én vagyok. Az ivásnak annyi árnyalata, univerzuma van.
- mondta Tilla
Sanyi (Thuróczy Szabolcs) bábművész és alkoholbeteg. Pali (Polgár Tamás) liftszerelő és alkoholbeteg. Együtt keresik a haverjukat, Tomit, aki már több anonim alkoholista gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, ami nem könnyű egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat. Sanyit öt éve a függősége miatt hagyta el a felesége és a lánya, azóta új életet kezdett és nem iszik, Palinak viszont elég egy kis lökés, hogy újra igyon. Tominak valószínűleg már ennyi se kell. A két barát Budapest utcáin versenyt fut az idővel, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.
Előzetes: https://youtu.be/d6rJ_Q8HyM4
És mi van Tomival?
Már a mozikban!
A film hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/esmivantomivalInstagram: https://www.instagram.com/esmivantomival/A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
Palya Tamás a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanított matekot és kémiát, mielőtt elbocsátották volna 2022-ben. A kirúgásának oka az volt, hogy részt vett a pedagógusok jogaiért és a közoktatás minőségéért folytatott tüntetéseken, amelyek keretében több tanár polgári engedetlenség formájában tiltakozott az oktatási rendszer állapota ellen. Palya és társai elbocsátása nagy felháborodást váltott ki mind a tanárok, mind a szülők és diákok körében. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Veiszer Alinda a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, hogyan élte meg Palya a kirúgást, vagy hogy milyen valós történettel járult hozzá Szimler Bálint filmjének a történetéhez.
„Én sosem bántam meg a tiltakozást. Ugyanakkor meg azt látom, hogy megtörtént pénteken a kirúgásunk, és ha utána hétfőn az összes iskola bezár, akkor már rég nem itt tartanánk.”
Palya elmondja, a tiltakozást a későbbi kirúgás fényében sem bánta meg, sőt, úgy gondolja, hogy sokkal erőteljesebben és szélesebb körben kellett volna kiállnia a pedagógusoknak az őket érintő ügyekben, és ezzel komolyabb változásokat is elérhettek volna. Ehhez képest mostanra beállt egy új status quo, amit szépen lassan mindenki elfogadott.
„Most anyagilag sokkal jobban élek, ami olyan szempontból nagyon elszomorító, hogy most abból élek, hogy a magyar oktatási rendszer ilyen.”
Magántanárként helyezkedett el, ami elmondása szerint stabilabb anyagi bázist jelent, ami egyúttal szomorú látlelet is arról, amilyen állapotban az oktatási rendszerünk van. Elit iskolákból is fogad diákokat, akikről gyakran az benyomása, hogy az iskolában nem kapnak megfelelő oktatást.
„Kiesett egy ablaktábla, mire a tankerület úgy reagált, hogy adtak pénzt gittre, és ez nem vicc. Az az ablaktábla egy gyereket megölhetett volna, vagy egy felnőttet, ha ráesik. De hát ez volt a reakció, hogy akkor adnak pénzt gittre. És végül egy szülő ajánlott fel pénzt a rendes javításra.”
A Fekete pont egyik ikonikus jelenetében magától kizuhan az iskola egyik ablaka az udvarra. Palya elbüszkélkedik, hogy ezt az ötletet ő adta Szimler Bálint rendezőnek, amikor egy beszélgetésük során elmesélte neki, hogy a Kölcseyben is történt egy nagyon hasonló eset, amit végül csal szülői hozzájárulással tudtak megoldani.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mi történt Palyával a kirúgása óta?
- Megérte tiltakozni?
- Mit gondol a mobiltelefonok tiltásáról az iskolákban?
- Merre tart és merre kéne tartania az oktatásnak?
A Fekete pont már a mozikban!
A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
00:20 A kirúgás évfordulója
03:46 Megérte kiállni?
05:07 Mobiltelefon az iskolában
06:10 Hírnév és talpra állás a kirúgás után
08:09 Tanárhiány és pedagógiai módszerek a Fekete pontban
14:07 Az igazgató, mint politikai végrehajtó
18:52 Hogyan élte meg Palya Tamás a kirúgást?
22:49 A kieső ablak igaz története
24:10 Merre tart és merre kéne tartania az oktatásnak?
-
Dr. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus és addiktológus szakértő, szenvedélybetegekkel terápiás ellátásban és kutatói szinten is foglalkozik, illetve interaktív prevenciós programokat is szervez fiataloknak, ilyen például a Tudat-törő szabadulószoba. Számos publikáció és könyv szerzője a függőség témájában, köztük a Függőben - Az alkoholizmus lélektana és az Ezerarcú függőség című kötetek. Vele beszélgetett a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda az október 31-én mozikba kerülő És mi van Tomival? című film kapcsán.
A Mozinet új, Till Attila rendezésében készült bemutatójában Sanyi (Thuróczy Szabolcs) az alkoholbeteg bábművész és Pali (Polgár Tamás) az alkoholbeteg liftszerelő együtt keresik a haverjukat, Tomit, aki már több anonim alkoholista gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, ami nem könnyű egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat. Sanyit öt éve a függősége miatt hagyta el a felesége és a lánya, azóta új életet kezdett és nem iszik, Palinak viszont elég egy kis lökés, hogy újra igyon. Tominak valószínűleg már ennyi se kell. A két barát Budapest utcáin versenyt fut az idővel, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.
Kapitány-Fövény az És mi van Tomival? egyik forgatókönyvírója volt. Az írás folyamatáról elmondja, fontos volt neki egy megtartó közeg bemutatása, és a pozitív végkifejlet. Elmondása szerint a függők 90%-a nem kér segítséget, mert megbélyegzettnek érzi magát a problémája miatt. Szerinte a film alkalmas lesz arra, hogy motiválja az érintetteket a segítségkérésre.
Kapitány-Fövény nagyon káros társadalmi jelenségnek tartja azt, hogy míg az alkoholfogyasztás nagyon is bátorított tevékenység, az alkoholbetegség ezzel ellenben megbélyegzéssel jár. Ki van kövezve az út az ember előtt, hogy függővé váljon, ám amint ez megtörténik, és csökken a társadalmi az egyén haszna, a társadalom egésze hátat fordít neki és kitaszítja.
„Magyarországon is, Oroszországban is, egyébként a skandináv országokban is nagyon sok érték társul az aloholfogyasztáshoz. Mondjuk az, hogy ki férfias. Az a férfias, aki bírja a piát. Ilyen típusú összekapcsolás azért nincs minden országban. És például pont a kamasz fiúknak - akik az élbolyba tartoznak sajnos az elfogyasztott mennyiséget tekintve - egy beavatási rítussá is válik a piálás.”
Magyarország Kapitány-Fövény szerint azok közé az országok közé tartozik, ahol az alkoholfogyasztáshoz rengeteg érték társul, míg az alkoholbetegség tabu, így nincs róla megfelelő társadalmi diskurzus. Míg például a mediterrán országokban is sok alkohol fogy, de az nem egyszerre, inkább vacsora mellé egy-két pohár bor formájában, míg a teljes lerészegedés kevésbé támogatott, de tabusításról és tiltásról nincsen szó.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan vett részt Kapitány-Fövény Máté a forgatókönyv megírásában?
- Mik a visszaesés kiváltó okai?
- Milyen lehet az alkoholbetegek családi élete?
- Hasznos, ha közszereplők nyilvánosan vállalják függőségüket?
- Miért fontos a preventív szemlélet?
- Mire jó a száraz november?
Az És mi van Tomival? október 31-től a mozikban!
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
00:29 Hogyan vett részt Kapitány-Fövény Máté a forgatókönyv megírásában?
06:01 A visszaesés kiváltó okai
07:01 Alkoholfüggők családi élete
09:54 Az Anonim Alkoholisták közössége és a spiritualitás
14:23 Hasznos, ha közszereplők nyilvánosan vállalják függőségüket?
16:39 Alkoholfüggő nemzetek különböző jellemzői
20:44 Preventív szemlélet
23:29 A fogyasztói kultúra és a függőség viszonya
26:58 Száraz november
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Gyöngyösi Lilla újságíró, filmkritikus, a filmtekercs.hu főszerkesztője. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a Kristen Stewart főszereplésével készült Kivérző szerelem kapcsán többek között arról, hogyan lett Stewartból LMBTQ ikon.
A film már elérhető a Cinegón, itt: https://cinego.hu/filmek/kiverzo-szerelem-18A Mozinet új, morbid humorú erotikus thrillerében a visszahúzódó konditeremvezető Lou (Kristen Stewart) első látásra beleszeret Jackiebe (Katy O’Brian), a Vegasba tartó ambiciózus testépítő nőbe. A két lány szenvedélyes viszonya veszélybe kerül, amikor maguk ellen fordítják a város erőszakos kiskirályát, Lou apját (Ed Harris).
„Ez biztos, hogy egy folyamat egy színésznő számára, hogy egy adott korszakban mit engedhet meg magának, vagy mennyire távolodhat el egy stúdió által előírt nőideáltól. És Christine Stewart pedig ebben ment a legtovább a megjelenését, vagy azt a szereptípust képviselve, amit ezelőtt kevesen vállaltak fel.”
Azzal kapcsolatban, hogyan vált Kristen Stewart LMBTQ ikonná, Gyöngyösi Lilla elmondja, a coming outja óta a szerepvállalásaival folyton ráerősít a biszexuális identitására, és ezt önazonosan, következetesen teszi, nem csak a vásznon, hanem a való életben is. És ezzel a hiteles kiállással a fiatalabb generáció könnyen tud azonosulni.
„Nekem egyébként Katherine Hepburn jutott eszembe ilyen klasszikus színésznők közül. Ő is játszott egy ilyen nagyon furcsa transzszerű karaktert még a harmincas években Sylvia Scarlett című filmben, ahol férfivá kell maszkíroznia magát, hogy elrejtőzzön, és aztán idővel elkezd azonosulni ezzel a férfi szereppel.”
Kristen Stewart nem egy klasszikus nőideált képvisel kinézetét, szerepválasztásait és társadalmi kiállását tekintve sem, de Hollywood számára nem idegen dolog az aktivizmus és a queer identitás vászonra vitele sem, ilyen volt például Brigitte Bardot és Jane Fonda poltikai aktivizmusa és Katherine Hepburn egyik queer karaktere is.
„Talán még mindig kevesen tudják ezt úgy csinálni, hogy önazonosnak tűnjön, és ne provokációnak, vagy egy felvett szerepnek. És pont emiatt különleges a Kristen Stewart, mert úgy tűnik, hogy neki belülről jön minden ilyen gesztusa.”Fejezetek:00:00 Bevezetés01:16 Hogyan lesz valakiből ikon?03:33 Kristen Stewart és a klasszikus nőideálok09:23 Társadalmi szerepvállalás – Stewart mint LMBTQ ikon18:54 Meddig maradhat a csúcson Kristen Stewart?
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Gőgös Zsuzsanna zoológus, különböző ismeretterjesztő előadásokkal járul hozzá a természetvédelem oktatásához, elsősorban élő állatok bemutatásával. Célja a környezettudatosságnak és a természet szeretetének az előmozdítása. Az Állati jó bemutató néven futó interaktív előadásokon óvodás és iskoláskorú gyerekek találkozhatnak testközelből különböző állatokkal, így - a tankönyvekkel szemben - valóban közelebb kerülhetnek a természethez. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda az október 17-én mozikba kerülő Rókus és Rézi megmenti az erdőt című mesefilm kapcsán többek között arról, honnan származhatnak az állatok mesei karakterei és miért szeretünk vagy iszonyodunk bizonyos állatoktól.
„Egy pici gyereknek a bagoly bölcs, és nem véletlenül mondják ezt. Ennek sokkal magasabb szintű jelentése van, amit egy gyerek szerintem sokkal jobban ért. Tehát a bagoly azért bölcs, mert átlát a sötétségen. A sötétség a butaság szimbóluma, és aki ezen átlát, az bölcs. A mesék tök jól megmutatják a lényeget, de más szinten beszélnek hozzánk.”
Gőgös Zsuzsanna az állatok mesékben megjelenő karaktereivel kapcsolatban elmondta, az előadásai során ő nem érzi feladatának, hogy ezeket lebontsa a gyerekek fejében, éppen ellenkezőleg. Szerinte ezek a mesei karakterek egy másik szinten beszélnek hozzánk az adott állatról, és arról, mi hogyan viszonyulunk hozzájuk.
„Sok esetben pont a gyerek az, aki közelebb hozza a szülőt. Volt olyan, hogy simogatták a siklót, amit azért az anyuka messziről nézett, de a végén csak odajött és megérintette, tehát ő is átlépte a határait. Én azt gondolom sokszor, hogy nem is a gyerekeket kellene nevelni, hanem őket figyelve inkább magunkat.”
Gőgös szerint a gyerekek sokkal közelebb állnak ahhoz a teljességhez, amit a természet jelent, és ezt érdemes tőlük megtanulni. Az előadásokon gyakran a szülők azok, akik iszonyodnak bizonyos állatoktól, és a gyerekek segítenek nekik közelebb kerülni hozzájuk.
„Alapvetően egy pici gyereknek, születéstől 7-8 éves koráig azt kellene megtapasztalnia, hogy hátát süti a nap, és kergeti a bogarat a fűben. Tehát az összes érzékszervén keresztül kellene azt a mindenséget megtapasztalni, ami körülötte van. De ehhez képest mi történik egy gyerekkel? Három éves korától már gyakorlatilag neonfényben ül és műanyag padlón játszik.”
A természet közelségének megtapasztalása Gőgös szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy környezettudatos felnőtteket neveljünk belőlük. Nem lehet úgy, tantermekben tanítani őket a természetről, hogy az érzékszerveiken keresztüli kapcsolódást aligha élték át.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Honnan származhatnak az állatok mesei karakterei?
- Át tudják adni a szülők az állatfóbiájukat a gyerekeknek?
- Hogyan lehet oktatni a természet szeretetét?
- Miben más a környezetvédelem mint a természet szeretete?
A Rókus és Rézi megmenti az erdőt október 17-től a mozikban!
Fejezetek
00:36 Állatok mesei karakterei és valós tulajdonságai
06:57 Gyerekek nevelése valódi állatokkal
09:51 Állat-sztereotípiák - miért szeretünk és utálunk bizonyos állatokat?
12:57 Átadjuk a fóbiáinkat a gyerekeinknek?
14:26 Lehet oktatni a természet szeretetét?
17:54 A gyerekek figyelme és az állatok
22:01 A természet szeretete vagy környezetvédelem?
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
2024. szeptember 21-én a Mozinet szervezésében létrejött egy különleges Fekete pont vetítés a Dr. Mező Ferenc Általános Iskolában, a forgatás eredeti helyszínén, a tornateremben felállított mozivásznon. A vetítés utáni közönségtalálkozón Veiszer Alinda kérdezte Szimler Bálintot, a film rendezőjét és Gyurkó Szilviát, a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi szakértőjét és aktivistát, többek között arról, mennyire hitelesek a filmben látott helyzetek.
Gyurkó Szilvia: „A film pontosan ábrázolja azt, ahogy elcsúsznak igények, szükségletek, figyelmek, hogy milyen könnyű kipörögni ebből a rendszerből, ahogyan nem szolidárisak egymással ennek az ökoszisztémának a szereplői. De hogy mégis úgy tudja nézni az ember, hogy nem az jut eszébe a végén, hogy az egészet föl kéne robbantani és behinteni sóval, hanem az, hogy ha ez tényleg így van, akkor csináljunk valamit.”
Gyurkó Szilvia azt méltatta a Fekete pontban, hogy nagyon pontosan fogalmaz, és rámutat a közoktatás azon problémás pontjaira, amikkel mindenképpen foglalkozni kellene. Ilyen például az iskolai abúzus kérdése: Gyurkó kiemelte, hogy a statisztikák szerint az általános iskolába járó gyerekek 70%-a, és a középiskolába járók 40%-a él át valamifajta bántalmazást vagy abúzust az iskolában. Az iskolákban nem csak a fizikai, de a lelki bántalmazást sem vizsgálják ki rendesen, ami azt jelenti, hogy az ún. fekete pedagógiával kapcsolatban továbbra sem vagyunk elég éberek.
Szimler Bálint: „Kilenc évesen jöttem haza Amerikából, harmadikos koromig kint éltem, úgyhogy egy elég erős alapot hoztam haza magammal, magabiztosság vagy legalábbis egészséges önértékelés terén, és tulajdonképpen ez adott lehetőséget nekem arra, hogy kívülről lássam, hogy mennyire abszurd dolgok történnek. Én a lázadás irányába menekültem. Talán pont emiatt a hazahozott magabiztosság miatt tudtam kiállni magamért, és visszapofázni, szemtelennek lenni.”
Szimler az amerikai közoktatásból érkezett haza egy magyar általános iskolába, ahol a filmbeli Palkóhoz hasonlóan valamelyest külső szemmel tudta megfigyelni a filmhez hasonló abszurd helyzeteket. Sok év után a középiskolában tapasztalta itthon először, hogy egy tanár megkérdezte tőle, hogy mit gondol, kíváncsi volt rá, emberként kezelte.
„A lényeg az volt, hogy a film valamilyen módon tükröt mutasson nekünk, és ne a film szereplőitől várjuk el azt, hogy ők megoldják ezeket a helyzeteket, és aztán könnyebben menjünk ki a moziból. Hanem a valóságban a saját, egyéni felelősségünket keressük benne. Ha az öncenzúra megszűnne, már az egy nagy előrelépés lenne.”
A film célja Szimler szerint nem az volt, hogy megoldásokat kínáljon, hanem az, hogy elindítson az emberekben egy önvizsgálatot a látottakkal kapcsolatban. Ezért a filmben bemutatott tehetetlenséget kifejezetten idegesítőnek szánta, hogy gondolkodásra sarkallja a nézőit arról a csendkultúráról, amit az iskolában betanítanak nekünk.
A beszélgetésen szóba került még:
- Létezik még fizikai bántalmazás az iskolában?
- Mi az a fekete pedagógia?
- Miért hiányzik a szolidaritás a közoktatás rendszeréből?
- Miért nem feltétlenül célravezető a hatékonyság a pedagógiában?
- Hogyan vezette Szimler az amatőr színészeit?
- Mennyiben feladata a művészetnek kritikát megfogalmazni?
A Fekete pont már a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük!
A film hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/fekete.pont.mozifilmInstagram: https://www.instagram.com/fekete_pont_film/
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet -
"Azon nevetünk, hogy rossz nekünk"Rainer-Micsinyei Nóra színésznő, humorista és stand-up előadó, számos filmben és színházi előadásban szerepelt. Az ironikus humorú online közéleti szkeccsműsor, a Magyarország Kedvenc Műsora egyik szereplője. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda a már mozikban futó Fekete pont kapcsán a humor szorongásoldó vagy éppen problémafelvető hatásáról.A Mozinet új bemutatójában a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait: ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón, finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmester-kultúrában megragadt intézményi rendszernek. Szimler Bálint helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő nagyjátékfilmje számos hazai producer együttműködésében, független alkotásként valósult meg.„Szerintem azért is nagyon jó ez a film, mert bárki nézi meg, közben az első képtől azonnal elindul a saját mozija, a saját élményei, jönnek a különböző érzések gyomortájon.”A film nézése közben átélt érzéseivel kapcsolatban Rainer-Micsinyei elmondta, számára a trauamatikus gyerekkori élményeken való nevetés felszabadítóan hatott. Maga is hasonlóan használja a humort, olyan dolgokat mond ki a segítségével, amik sok esetben tabunak számítanak.„Nagyon a vérünkben van szerintem, hogy van, amiről nem szabad beszélni, mert veszélyes lehet, hogy mi lesz a következménye, de a humor ezeket kimondja, kimondhatja és feloldhatja.”A humorhoz fűződő viszonyával kapcsolatban Rainer-Micsinyei kiemeli, hogy ha egy problémában csak a keserűséget látja, azt mérgezőnek tartja, előadóként ezért is él sokszor az ironikus humor eszközével. Szerinte, ha valamit ilyen keretek között mondunk ki, annak a társadalomban felgyülemlett szorongást feloldó hatása is lehet.„A magyar társadalomban szeretünk azon nevetni, hogy nekünk rossz.”Rainer-Micsinyei szerint a jellegzetes magyar humor kifejlődésének történelmi okai is vannak, szerinte nagy gyakorlatot szereztünk abban, hogy bántalmazó kapcsolatban éljünk együtt az aktuális hatalommal, az ezzel való megbirkózás egyik eszközévé pedig a keserédes humor vált.A Fekete pont már a mozikban!A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.Fejezetek:
00:42 Tanári túlkapások 30 éve és ma
03:36 Meghatározó pedagógusok
05:56 Szorongató iskolai élmények
07:45 Nevetés a traumákon
09:01 A sírva vigadás társadalma
16:24 Feketelisták - A közéleti humor kockázata
20:40 Célt ér a humor ma Magyarországon?
21:51 Szamizdat alkotások A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Pápai Zsolt filmesztéta, az ELTE oktatója, fő érdeklődési területe a hatvanas-hetvenes évek hollywoodi reneszánsz időszaka, aminek kiemelkedő alakja volt Francis Ford Coppola. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög új adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Megalopolisz kapcsán többek között arról, miért tekinthető önvallomásnak és búcsúfilmnek is Coppola legújabb alkotása. A keresztapa-trilógia és az Apokalipszis most rendezője négy évtizeden át hiába győzködte a hollywoodi stúdiókat, hogy finanszírozzák grandiózus tervét. Végül személyes vagyonának jelentős részét feláldozva valósította meg karrierjének legnagyszabásúbb filmjét.
A Mozinet új bemutatójának, a Megalopolisznak a jövőképében Új Róma városának fényűző, hatalmas felhőkarcolói között komoly ellentétek feszülnek. Az ambiciózus és vizionárius építész, Cesar Catilina (a kétszeres Oscar-jelölt Adam Driver) progresszív gondolkodásával szemben áll Franklyn Cicero polgármester (Giancarlo Esposito) hatalmi beágyazottsága és kapzsiságtól hajtott játszmái. A kettejük közötti konfliktust tovább hevíti Cesar kapcsolata a polgármester lányával, aki számára a tét nemcsak a város jövője, hanem szerelme és családja is.
„Teljesen mindegy, hogy egy film miről szól, hogy hol és mennyi pénzből készül. Egyetlen döntő szempont van, amitől egy film jó vagy rossz: jó a ritmusa, vagy nem jó a ritmusa. Ebben az értelemben a Sátántangónak, ami hét és fél órás, ugyanolyan perfekt a ritmusa, mint a Légy című filmnek, ami meg két perces.”
A Coppola-életmű Pápai szerint nagyon egyenetlen, a filmek minőségét tekintve. Két tökéletes mestermű, A keresztapa és az Apokalipszis most után soha nem tudott nagy filmeket létrehozni, cserébe annál több átlagon aluli munkát adott ki a kezei közül.
„Én valami hasonlót látok a Megalopolisz vállalása és az Apokalipszis most vállalása között. Csak az Apokalipszis most úgy készült, hogy még ott volt az a korszak, amelyben lehetett művészfilmes gondolkozással filmet készíteni. Amikor a Megalopoliszt elkészíti a Coppola, akkor már nincsen. A hollywoodi reneszánszon már 45 évvel túl vagyunk. A napjaink filmkultúrájában egy filozofikus és művészfilmes igényű látványfilmet elkészíteni egy nagyon kockázatos vállalkozás.”
Pápai szerint Coppola a Megalapolisszal gyakorlatilag ugyanazt akarja megcsinálni, mint 45 évvel ezelőtt az Apokalipszis mosttal. Mindkettő egy filozofikus és művészfilmes igényű látványfilm, csak a mai mainstream filmkultúra nem teszi lehetővé egy ilyen film létrejöttét.
„Az Adam Driver alakította Cesar Catilina nevű főszereplő a film közepén nagyon delírált állapotban folyamatosan ugyanazt a mondatot hajtogatja, ami a következőképpen szól: „Amikor az ismeretlenbe ugrik az ember, azzal bizonyítja a szabadságát.” És nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ez a mondat gyakorlatilag Coppolának az önvallomása.”
A Megalopolisz főszereplője, Cesar Catilina Pápai szerint egyértelműen Coppola alterego-hőse. Az idézett mondata tükrözi Coppola rendezői hitvallását, aki azért ugrott fejest ebbe a közel lehetetlen vállalkozásba, mert ezzel is demonstrálni akarja az alkotói függetlenségét és szabadságát.
00:00 Bevezetés01:18 Coppola életművének magasságai és mélységei06:35 A keresztapa a világ egyik legjobb filmje09:44 Filmtörténeti klímaváltozás – az Apokalipszis mosttól a Megalopoliszig15:08 A Megalopolisz, mint önvallomás és önironikus búcsúfilm
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Az augusztus elején startolt crowdfunding gyűjtés egy nap alatt elérte a kiírt összeget, így elkészülhetett Szimler Bálint nagyjátékfilmjének, a Fekete pontnak 35 mm-es kópiája, hála a közösség összefogásának. Szeptember 4-én premier előtt láthatták a támogatók a kópia első vetítését, utána pedig Ács Dániel, a 444 újságírója beszélgetett Szimler Bálint rendezővel, Osváth Gábor producerrel, Mészöly Anna színésznővel és Fátyol Hermina casting directorral.
A Mozinet új bemutatójában a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait: ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón, finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmester-kultúrában megragadt intézményi rendszernek. Szimler Bálint helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő nagyjátékfilmje számos hazai producer együttműködésében, független alkotásként valósult meg.
A beszélgetésen Szimler elmondta, nem gondolta, hogy egy rendszerkritikus film ma átmehet a Nemzeti Filmintézet szűrőjén, és nem is akart pályázni, ezért már eleve úgy állt neki a forgatókönyv megírásának, hogy erre nagyon limitált büdzsé fog csak rendelkezésre állni.
Osváth Gábor: „A finanszírozás egy fél éven át tartó riadólánc volt igazából. A gond az, hogy amikor kitaláltuk és megegyeztünk, hogy mennyi pénzből forgatjuk le, az mondjuk az egyötöde volt annak, mint amibe végül került a film.”
Osváth a finanszírozással kapcsolatban elmesélte, hogy ritkaságszámba menő produceri összefogásra volt szükség, hogy a film létrejöhessen, és így sem úszta meg pánikhelyzetek nélkül, mert a film a forgatás előrehaladtával fokozatosan egyre drágult, különösképpen, amikor képbe került a 16 mm-es analóg nyersanyag.
Szimler Bálint: „Nem akartuk a gyerekeket körbevenni eszközökkel, lámpákkal, statívokkal, és tulajdonképpen a 16-osnak a formátuma és a textúrája rögtön ad egy képi világot vagy egy vizualitást ennek az egésznek, így meg tudtunk teremteni egy olyan szituációt, ami természetes tudott maradni.”
Szimler szerint a nyersanyag vizualitása tette lehetővé, hogy nem volt szükség lámpákra, ami a gyerekszereplőknek is jól jött, mert nem statívok között kellett természetesnek maradniuk.
Fátyol Hermina: „Igazából az volt a szempont, hogy hiteles és új arcok legyenek, tehát ne azok a színészek, akiket folyamatosan látunk minden magyar filmben. Nem az volt az elsődleges szempont, hogy profi, vagy nem profi.”
Fátyol szerint nem az volt a legfőbb szempont, hogy valakinek van-e már színészi tapasztalata, vagy nem. Fontosabb volt az, hogy hitelesen tudja képviselni a karakterét, és nem egy sokszor, sok filmben megfordult, felismerhető arc. Ezért minden gyerek külön casting folyamaton esett át, ami több száz gyerekszereplő esetén komoly kihívás volt.
Mészöly Anna: „Hát, volt egy forgatókönyv, a forgatás előtti héten mutatta meg nekem a Bálint, de nem használtuk, nem igazán. Improvizáltunk.”
Mészöly a színészvezetéssel kapcsolatban elmondta, Szimler mutatott neki egy forgatókönyvet ugyan, de az csak sorvezető volt, a dialógusokat leginkább improvizáltak. Szimler kiemelte, hogy pont emiatt volt nagy segítség számára Mészöly színészi hozzáállása, mert a jelenetek során ő is segített gesztusokkal terelni a gyerekek játékát a jelenetnek megfelelő irányba.
A beszélgetésen szóba került még:
Milyen személyes élményekből táplálkozik a film? Honnan sikerült összeszedni a rengeteg amatőr szereplőt? Milyen lehetőségei vannak egy független film elkészítésének? Mennyire értelmezhető a Fekete pont küldöfldön? Mi a színdarab-jelenet jelentősége Szimler szerint? Milyen véletlennek köszönhető a film utolsó jelenete?A Fekete pont már a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
-
Gyenge Zsolt filmteoretikus és kritikus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója. Fő kutatási területei közé tartozik az avantgárd, valamint a film fenomenológiai elemzése, ami a néző érzékszervi és testi élményeit vizsgálja a filmek befogadása során. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, hogyan mutatja be az egyén és a rendszer viszonyát, és hogy mik a tabuk és valóság ábrázolásának hagyományai a magyar filmben.A Mozinet új bemutatójában a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait: ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón, finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmester-kultúrában megragadt intézményi rendszernek. Szimler Bálint helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő nagyjátékfilmje számos hazai producer együttműködésében, független alkotásként valósult meg.„Azt szokás mondani, hogy míg a diktatúrákban karhatalmi kényszer van, a kapitalizmusban pénzügyi kényszer. Adott esetben nem engedem létrejönni a filmet azáltal, hogy nem adok rá finanszírozást. Aztán ha mégis össze tudod kaparni, akkor ám legyen, de tízszer már nem fogod tudni összekaparni.”Gyenge szerint a Fekete pont nem annyira ellenzéki, mint inkább rendszerkritikus film, amilyenek jóformán csak függetlenül készülhetnek el az utóbbi években. Ez egyfajta „tűrt” kategória, amibe azok a filmek tartoznak, amik dokumentarista ihletettséggel foglalkoznak kortárs problémákkal. „Tényleg az a kérdés, hogy a valóságunk a szürreális vagy a groteszk, vagy ez a film, ami ábrázolja azt?”A film sajátos, realisztikus, de mégis groteszk fogalmazásmódjáról Gyenge elmondja, szerinte az általános iskolai hétköznapok sűrített, pőre bemutatása hordozza magában az abszurd elemeltség lehetőségét. Azáltal, hogy a vásznon látod, amit magad is átéltél, rájössz, hogy egy abnormális valóságban élsz. „Ezek a gyerekek elmennek a forgatásra és másnap iskolába mennek. A saját életüket játsszák, még ha megrendezve is. És ez a legfiktívebb filmet is dokumentaristává teszi.”Az amatőr gyerekszereplők játékát a 70-es évek Budapesti Iskola filmes mozgalmához köti, ahol a színészek kvázi magukat alakítják, mert olyan helyzeteket játszanak el, amik velük is nap mint nap megtörténnek. Többek között ez adja Gyenge szerint a Fekete pont hitelességét.A Fekete pont már a mozikban!A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.00:00 Bevezetés02:02 Tabuk és valóságábrázolás a magyar filmben06:42 Ellenzékiség vagy rendszerkritika? – A hatalom és a film viszonya09:59 Egyén és rendszer viszonya a Fekete pontban14:11 Hitelesség kérdése - Amatőr szereplők a Fekete pontban20:08 A valóságunk groteszk vagy a film? – A Fekete pont szatirikus stílusa24:14 Mit jelent a Fekete pont az országhatáron túl?
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Zacher Gábor toxikológusként vált országszerte ismertté, évtizedek óta foglalkozik a függőségek, különösen a kábítószerrel kapcsolatos esetek kezelésével és megelőzésével. Gyakran megszólal a médiában egészségügyi, társadalmi és prevenciós témákban. Közérthetően és szókimondó stílusa miatt népszerű szakértővé vált a nyilvánosság előtt. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus az október 31-én mozikba kerülő És mi van Tomival? című film kapcsán többek között arról, mennyire mutatja be a film hitelesen az alkoholbetegséggel kapcsolatos problémás helyzeteket.
A Mozinet új, Till Attila rendezésében készült bemutatójában Sanyi (Thuróczy Szabolcs) az alkoholbeteg bábművész és Pali (Polgár Tamás) az alkoholbeteg liftszerelő együtt keresik a haverjukat, Tomit, aki már több anonim alkoholista gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, ami nem könnyű egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat. Sanyit öt éve a függősége miatt hagyta el a felesége és a lánya, azóta új életet kezdett és nem iszik, Palinak viszont elég egy kis lökés, hogy újra igyon. Tominak valószínűleg már ennyi se kell. A két barát Budapest utcáin versenyt fut az idővel, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.
A beszélgetés elején Zacher elmondja, kezdetben szkeptikus volt a film kapcsán, de amikor megtudta, hogy Kapitány-Fövény Máté, is részt vett íróként az alkotásban, megbizonyosodott róla, hogy a téma autentikusan kerül feldolgozásra. A film szerinte hitelesen mutatja be az alkoholbetegek gyakran négy fal között kibontakozó tragikus sorsát, ami legtöbbször láthatatlan marad a külvilág számára.
„A film másik nagy erőssége, hogy bemutat nekünk egy olyan közösséget, amiről mindenki hallott már: az Anonim Alkoholistákat. Ami egy olyan hihetetlenül komoly önsegélyező csoport, ahol nem ül bent szakember. Itt egymás példáján okulva, egymás életét próbálják támogatni.”
Zacher nagyra tartja az Anonim Alkoholisták közösségét, többek között azért, mert szakember jelenléte nélkül, a legkülönbözőbb társadalmi háttérből érkező alkoholbetegek egymást segítik át a leszokáshoz vezető úton.
„Egy biztos, hogy abban a pillanatban, ha kimondjuk azt a mágikus mondatot, hogy bármikor abba tudom hagyni, az egyet jelent azzal, hogy függő vagyok.”
Zacher kihangsúlyozza, hogy bár a függőségre való hajlam örökölhető, korántsem csak a genetika által meghatározott, hanem számos tényező befolyásolja. Szerinte az, hogy valaki az alkoholizmust a családi háttérre hárítja, kifogás, ha pedig valaki azt mondja, bármikor abba tudja hagyni, gyakorlatilag egyet jelent azzal, hogy függő.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan működik az Anonim Alkoholisták közössége?
- Milyen formái lehetnek a leszokásnak?
- Hogyan reagál az alkoholbetegek családja és szociális hálója?
- Mennyiben örökölhető a hajlam?
- Kik azok a „betépett álmodozók”?
Az És mi van Tomival? október 31-től a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=d6rJ_Q8HyM4&ab_channel=Mozinet
Fejezetek
00:00 Bevezetés
00:25 Mennyire hiteles film az És mi van Tomival?
05:32 Az Anonim Alkoholisták közössége
06:38 Az alkoholról való lejövés különböző formái
09:27 A környezet reakciója az alkoholbetegekre és a leszokásra
14:11 „Bármikor abba tudom hagyni” – a függők mantrája
17:55 Az alkoholbetegek családi és szociális hálója
20:15 Az örökölt hajlam és az önfelmentés
23:50 Az alkoholreklámok
25:06 A filmek és a popkultúra prevenciós jellege
28:43 A betépett álmodozók
33:01 Tiltás és közösségi nyomás
A film hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/esmivantomivalInstagram: https://www.instagram.com/esmivantomival/
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Salát Gergely sinológus, műfordító, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat, főbb szakterülete a kínai kultúra és társadalom. Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legfrissebb adásában, többek között arról, hogyan jött létre a feketék által sűrűn lakott, úgynevezett “Csokoládéváros” Kanton egyik negyedében, vagy hogy mi a teakultúra szerepe a mai Kínában. A beszélgetés apropója a már mozikban futó A tea illata című film.
A Mozinet új bemutatójában a harmincas évei elején járó elefántcsontparti nő, Aya megbotránkoztatja környezetét, amikor az esküvőjén nemet mond a vőlegényének. Kínában kezd új életet, egy teaüzletben talál munkát. Főnöke, a 45 éves Caj tea iránti szenvedélye lenyűgözi Ayát. A lány a tanítványává válik, és miközben megismerkedik az ősi szertartásokkal és a tea művészetével, kapcsolatuk gyengéd szerelemmé érik. A tea illata kontinenseken és kultúrákon átívelő, a képzelet és valóság határán lebegő szerelmes történet.
„Kínában ez a fajta rituális teázás, magasabb társadalmi körökben nagyon hasonlít a borkultúrához: nem mindegy, hogy milyen fajta, milyen évjárat, hogy melyik hegynek melyik dűlőjéről szedték stb.”
Salát Gergely a beszélgetés során elmondja, a hagyományos, rituális teázás egyszer már kiveszett Kínában, de újraélesztették. Ma a magasabb társadalmi körökben divatos, és a borkultúrához hasonlóan nagyon aprólékos szabályai vannak.
„Kína egy nagyon torlódó társadalom, tehát itt olyan változások mentek végbe az elmúlt negyven évben, nagyon rövid idő alatt, amik máshol több száz év alatt.”
Kínában az elmúlt 40 évben olyan gyors változások történtek, hogy a generációk közötti kommunikáció nehézkes lett. A nyelvi és kulturális különbségek miatt a hagyományos családi hierarchiák is kezdenek szétesni, vannak családok, ahol például a nagyszülő és az unoka már nem értik meg egymást. A nők helyzete is óriásit változott. 1950-ben iktatták törvénybe például a többnejűség tilalmát, és azt, hogy a nőnek is bele kell egyezni a házasságkötésbe.
„Volt egy ilyen politikája Kínának, hogy az afrikaiakkal jóban kell lenni, ezért vonzzuk be a lehető legtöbb diákot. És hát a diákok, meg akik az ő nyomukban jöttek, abban a negyedben telepedtek le, ahol voltak már kínai kisebbségi muszlimok, úgyhogy ez lett az egyik ilyen afrikai negyed Kantonban.”
Kína korábban baráti politikát folytatott Afrikával, így sok afrikai diák vándorolt többek között Kantonba is. Ezek az afrikai diákok, és később barátaik, hozzátartozóik kisebb közösségeket alakítottak ki Kantonban, így jött létre az úgynevezett „Csokoládváros”. Ezt a negyedet több politikai hullámvölgy is érte, sokszor rasszizmussal, diszkriminációval szembesültek.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Rasszizmus és kulturalizmus a kínai társadalomban
- Mennyire hierarchikus a kínai társadalom?
- Ki volt a kínai Rambo?
- Milyen ellentét feszül a társadalmi fejlődés és a hierarchikus hagyományok között?
- Nagvvárosi szinglik és a házassági piac - Mennyit változott a nők szerepe Kínában?
- Mi a teakultúra szerepe Kínában ma?
A tea illata már a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=k7Ugel-wg7Y&t=32s&ab_channel=Mozinet
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
01:39 Csokoládéváros Kantonban
05:49 Rasszizmus és kulturalizmus a kínaitársadalomban
16:18 Hierarchia a kínai kultúrában
18:14 A kínai Rambo
19:08 A társadalmi fejlődés és a családihierarchia ellentéte
21:25 Nagvvárosi szinglik és a házassági piac- Mennyit változott a nők szerepe Kínában?
28:25 A kínai teakultúra szerepe ma
-
Pető Andrea magyar történész, genderkutató, és a CEU professzora. Kutatási területei közé tartozik többek között a társadalmi nemek története, a feminizmus, valamint a posztkommunista országokban tapasztalható társadalmi változások. Számos könyvet és tanulmányt publikált ezekben a témákban. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda a már mozikban futó Kivérző szerelem kapcsán többek között arról, mik a tipikus és atipikus hollywoodi női szerepek, vagy hogy hogyan jelenik meg a gender a filmben.
A Mozinet ú,j morbid humorú erotikus thrillerében a visszahúzódó konditeremvezető Lou (Kristen Stewart) első látásra beleszeret Jackiebe (Katy O’Brian), a Vegasba tartó ambiciózus testépítő nőbe. A két lány szenvedélyes viszonya veszélybe kerül, amikor maguk ellen fordítják a város erőszakos kiskirályát, Lou apját (Ed Harris).
„Nem lehet egyszerre megfelelni a heteroszexuális mátrixnak, és valahogy kilépni és befogadóvá válni, mert ez a kettő nem összeegyeztethető. Ezért érdekes a film, merthogy megpróbálja a különböző ellenállási formákat bemutatni, ami a heteroszexuális elvárásokkal és a patriarchátussal, a férfiuralommal szemben jelenik meg.”
Pető Andrea szerint a Kivérző szerelemnek gender szempontból több lehetséges értelmezése is van, és több lehetséges ellenállási formát is bemutat a patriarchátussal szemben. Így többek között azokat az összeegyeztethetetlenségeket is bemutatja, amik a konzervatív női modellre jellemzők.
„Az illiberális női modell azt mondja, hogy család, munka és otthonlét összeegyeztethető lehet. Ez az összeegyeztethetőség azzal a feltétellel történik meg, hogy az adott nő nem kérdőjelezi meg azt a politikai helyzetet, azt a heteroszexuális mátrixot, amiben saját maga számára egy kis területet ki tud hasítani, ahol jól el tud lenni.”
Az uralkodó illiberális modell a nőket a hagyományos, gondoskodó szerepekbe szorítja vissza, miközben nem teszi lehetővé számukra a politikai helyzet vagy a heteronormatív mátrix megkérdőjelezését. Az ilyen nők nem léphetnek ki ezekből a keretekből anélkül, hogy ne ütköznének ellenállásba a társadalmi elvárások miatt.
„Ez a film azért is érdekes, mert folyamatosan párbeszédben van és reflektál ezekre a különböző hollywoodi mintákra. A nézők bizonyára felismerik, hogy ez a Thelma és Louisnak egy nagyon furcsa remake-je, de Tarantino meg Rodriguez filmeknek is a különböző képeire, párbeszédeire, karaktereire reflektál gender szempontból.”
A Kivérző szerelem azzal, hogy reflektál a filmtörténet különböző alkotóira és alkotásaira, egyúttal meg is kérdőjelezi azokat, és az olyan, tipikusnak tekinthető női szerepeket az amerikai filmben, mint a naíva, a díva, a femme fatale, stb.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mik a tipikus és az atipikus hollywoodi női szerepek
- Milyen szerepeket kínál a hatalom a nőknek?
- Vannak tudományos érvek a nem-bináris karakterekkel szemben?
- Mi az a queer utópia?
A Kivérző szerelem már a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=-8PWXNujlno&t=5s
Fejezetek
00:00 Bevezetés
00:24 Tipikus és atipikus hollywoodi női szerepek
01:52 Milyen szerepeket kínál a hatalom a nőknek?
08:17 Kivérző szerelem - Milyen hatása lehet egy nem heteronormatív filmnek?
14:24 A queer utópia a filmben
18:16 A ’gender’ szó jelentése és illiberális félreértelmezése
24:52 Vannak tudományos érvek a nem-bináris karakterekkel szemben?
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Tóth Csaba újságíró, a VOX Mozimagazin munkatársa és az NLC „hivatásos filmőrültje”. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a szeptember 12-én mozikba kerülő Örökké című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában a huszonéves klímakutató fiú, Elias beleszeret egy feltörekvő énekesnőbe, Anitába, ám később inkább a karriert választja. Másfél évtized múlva Elias sorsdöntő expedícióra készül, ám ekkor újra találkozik Anitával, és felszínre törnek elfojtott érzései.„Dicaprio a klímaaktivizmus emblematikus, de közben azért elég megosztó alakja is. Mégiscsak van egy ilyen furcsa mellékíze annak, hogy valaki papol egy témában, de közben hatalmas jachtokon csapatja a tengeren, vagy magángéppel járja körbe a földet, ami jó sok embernek a karbonlábnyoma egy évben.”Tóth Csaba szerint a filmipar viszonya a klímaváltozáshoz ellentmondásos. Leonardo DiCaprio például kiemelkedő alakja a klímaaktivizmusnak, nem csak beszél róla, hanem dokumentumfilmeket finanszíroz, és jelentős adományokkal is támogatja az ügyet. Azonban életmódja – mint például magánrepülőgép és luxusjachtok használata – képmutató, és felveti az álságosság kérdését.„Egész Hollywoodra levetítve azért ez egy ellentmondásos helyzet, hiszen egy olyan iparágról beszélünk, amely próbálja hangsúlyozni, hogy ökotudatosan működik, de mégiscsak rendkívül pénzigényes, és környezetszennyező.”Hollywood egészét nézve is ambivalens a helyzet: bár az iparág mostanában ökotudatos működésre törekszik, legalábbis igyekszik ezt kommunikálni magáról, de a stábok, még ha kifejezetten körültekintőek is, mindenképpen károsítják a környezetet a forgatások során. Gyakran például nagy létszámú csoportokat visznek természetes helyszínekre.„Láttunk már cunami filmet, láttunk már áradásokat, láttunk már földrengést, láttunk már filmet tornádókról, viharokról, elsivatagosodó területekről. Igazából szerintem az a kérdés, hogy az emberekre hogyan hat ez az egész. Egyre fontosabbá válnak majd azok a karakterek, akiknek az életében ez egy nagyon fontos tényező. És próbálnak együtt élni vele, vagy küzdeni ellene.”Az Örökké című filmmel kapcsolatban Tóth Csaba elmondja, a klímaváltozás témája gyakran megjelenik a filmekben is, ezek a filmek azonban általában inkább a látványra és az akcióra koncentrálnak, semmint a mélyebb emberi drámákra. Ugyanakkor egyre több olyan film készül, ahol a klímaváltozás már nem csak háttérként szolgál, hanem fontos tényezővé válik a karakterek életében. Az Örökké szeptember 12-től a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=jc5J41F9qz8&t=19s
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Fejezetek:00:00 Bevezetés01:45 Mióta téma a klímaválság a filmekben?06:46 Mennyire megosztó téma a klímaválság?09:37 Álságos Hollywood és Leonardo DiCaprio aktivizmusa?13:37 A klímaválság a kortárs amerikai szuperprodukciókban és az európai filmekben20:24 Környezetvédelem a kortárs filmben24:00 Hogyan fog a film foglalkozni a klímaváltozással a jövőben?A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Kránicz Bence filmkritikus és egyetemi oktató, sokat foglalkozik filmes műfajelmélettel és animációval is. Vele beszélget Kovács Gellért a Mozinet Nagylátószög új adásában a Cinegón már elérhető A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! című animációs film kapcsán. A kis Nicolas-ban a világ egyik legismertebb francia gyerekkönyv-sorozatának címszereplője, a csínyekre állandóan kapható francia kisfiú az egész családot lenyűgöző animációs filmben elevenedik meg. A film hűen visszaadja az eredeti könyvek hangulatát, miközben mind a történelmi, mind az alkotók személyes élményei alapján ismerjük meg a művek keletkezését.
„Szerintem egy francia nagyon megsértődne azon, hogy a képregény egy amerikai művészeti ág, mert az európai képregénykultúra az nagyon is eleven volt a harmincas évektől. És aztán pedig az az időszak, amiről A kis Nicolas is már szól, egy valóságos boomot hoztak a francia nyelvű képregénykultúrában. Az más kérdés, hogy kevésbé volt exportképes, mint az amerikai.”
A beszélgetés során Kránicz Bence kitér arra, mik is az amerikai, az európai és az ázsiai képregények sajátosságai. A francia képregények műfajilag legalább olyan színesek, mint az amerikai és a japán társaik, csak hosszú távon kevésbé váltak exportképesnek. Ezzel szemben az amerikai szuperhősképregények a rendszerváltás után szinte elárasztották a magyar piacot is.
„Nagy különbség a francia és az amerikai képregénykultúra között, hogy az amerikaiban a szuperhős műfaj vitte a prímet, és mind a mai napig is ez a legnépszerűbb műfaj. Franciaországban a science fiction, a különféle kalandműfajok, bűnügyi műfajok mindenből meg lehet találni nagyon magas színvonalú albumokat és nagyon népszerű albumokat is.”
A ma már leginkább film franchise-okból ismerhető amerikai szuperhősök teljesen letarolták a mainstream képregénypiacot. Kránicz szerint az adaptációk és a képregények között oda-visszahatás figyelhető meg, mert ezek a filmes feldolgozások teszik lehetővé, hogy bizonyos képregény sorozatok máig futhatnak. Az adaptációk nélkül ugyanis már vélhetőleg nem lennének elég széleskörben ismertek.
„Lehet, hogy a hardcore képregényrajongók most vitatkoznának velem, mert azt mondanák, hogy régen minden jobb volt, de én azt gondolom, hogy jobbak a szuperhős képregények, mint évtizedekkel ezelőtt, méghozzá éppen azért, mert hogy ha csökken az olvasóközönség, akkor el lehet kezdeni kísérletezni.”
Az elmúlt évtizedekben megfigyelhető ugyan egy erős visszaesés a képregények olvasottságában, de Kránicz szerint ez lehetőséget ad arra, hogy egyes sorozatok kísérletezőbbé válhassanak. Így volt ez az egyik Pókember sorozattal is, ahol egy afro-latino származású fiú, Miles Morales ölthette magára a szuperhős ruháját, ezzel reprezentálva az Egyesült Államok két legnagyobb kisebbségét egyszerre.Fejezetek00:00 Bevezetés02:16 Hogyan alakultak ki a mai képregényfilmes franchise-ok? 06:48 Európai, ázsiai és amerikai képregények – mi a különbség? 14:15 Miért a szuperhős képregények terjednek a legjobban? 17:24 Kísérletezőbbek a szuperhős képregények ma, mint régen? 19:56 A kis Nicolas és egyéb animációs adaptációk 21:48 Képregényre adaptált filmek 24:39 A képregényadaptációk megcsömörlése A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! már elérhető a Cinegón!
https://cinego.hu/filmek/a-kis-nicolasA Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
A jövőre 10 éves Filmvilág Podcast és a Mozinet közös eseményén, premier előtt volt látható Rose Glass rendezőnő Kivérző szerelem című filmje. A vetítés után élő podcastfelvétel készült a filmről Baski Sándor, Huber Zoltán, Pozsonyi Janka és Varga Dénes részvételével.
A visszahúzódó konditeremvezető Lou (Kristen Stewart) első látásra beleszeret Jackiebe (Katy O’Brian), a Vegasba tartó ambiciózus testépítőbe. A két lány szenvedélyes viszonya veszélybe kerül, amikor maguk ellen fordítják a város erőszakos kiskirályát, Lou apját (Ed Harris). A sokkoló, felkavaró és morbid humorú erotikus thrillert Quentin Tarantino és a Coen testvérek legjobb alkotásaihoz hasonlítják. A cselekményében a nyolcvanas évekbe visszarepítő, de ízig-vérig mai Kivérző szerelem korábban már felrázta a Sundance Filmfesztivál és a Berlinale közönségét.
A beszélgetésben szóba kerül:
Eleinte miről szólt volna a film és hol játszódott volna? Milyen műfajokat és filmeket idéz meg a Kivérző szerelem? A24-es minőség A filmben megjelenő frizurák Szerelem és egyébb függőségek 80-as évek vége Kristen Stewart Hasonló filmek (filmajánló)A Kivérző szerelem már a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=-8PWXNujlno&t=5s&ab_channel=Mozinet
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Bernát Bianca művészeti menedzser, a magyar operatőrök külföldre közvetítésével foglalkozó Pancake Talents alapítója. Vele beszélget Kovács Gellért filmkritikus a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában a Cinegón már elérhető Vaskarom, és Szimler Bálint, a Mozinet forgalmazásában a jövőben mozikba kerülő Feketepont című filmje kapcsán.
Az Erdély Mátyás által fényképezett Vaskaromban a valóságban is létező texasi Von Erich pankrátorcsaládot követjük. A világbajnok apa megszállottan dolgozik azon, hogy a fiai átvegyék majd tőle a birodalmat. De vajon sikerül-e a fiúknak megtörni a családot sújtó átkot? A Rév Marcell operatőri munkájával készült Feketepont pedig egy tanév történetét dolgozza fel egy tizen-egynéhány éves fiú és egy fiatal tanárnő szemszögéből. Olyan problémák jelennek majd meg benne, amik évtizedek óta jelen vannak az oktatásban.
„Az Illés papi alapította operatőri iskolában a mester-tanítvány viszony és a műtermi gyakorlatok nagyon fontosak voltak. És fontos volt az is, hogy értékközpontú legyen a tanterv, ő ezt '49-ben lefektette, és ez sok évtizeden keresztül öröklődött.”
Ahhoz, hogy megértsük, miért különleges a magyar operatőr képzés és miért kiemelkedően tehetségesek a magyar operatőrök, Bernát Bianca szerint a képzés történetét is szemügyre kell vennünk. 1949-ben Illés György, azaz „Papi” indította el az operatőr képzést a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, nagy hangsúlyt fektetve a világosításra, a műtermi gyakorlatokra, a hosszantartó mester-tanítvány viszony kialakítására és az értékközpontúságra. Ez a szemlélet öröklődött évtizedeken át a magyar operatőrök szemléletmódjában.
„Nagyjából egy út van: hogy egy olyan forgatókönyv betaláljon, egy olyan rendezővel, ami egyébként kikerül egy olyan fesztiválra, ahol egy olyan menedzser is meglátja, és nagyon sok szál jól klappol. De miért várjon erre egy operatőr? Miért ne legyen egy ügynökség, aki azon dolgozik, hogy ezeket a neveket megismertesse külföldön?”
Ahhoz, hogy külföldön is dolgozhassanak, Bernát Bianca szerint a magyar operatőröknek óriási szerencsére van szükségük, így keveseknek jön össze. Erre jó példa a fent említett két film operatőre, Erdély Mátyás és Rév Marcell, akik évek óta dolgoznak hollywoodi produkciókban. A hazai környezetben viszont gyorsan el lehet érni a lehetőségek végét, ezért alapította a Pancake Talents nevű operatőr ügynökséget, ami a kiemelkedően tehetséges hazai szakemberek külföldre közvetítésével foglalkozik.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan épül fel egy operatőr ügynökség?
- Mik a magyar operatőr képzés különlegességei?
- Hogyan vetették meg a lábukat a magyar operatőrök Hollywoodban egykor és most?
- Milyen operatőröket keresnek külföldön?
A Vaskarom már elérhető a Cinegón, a Feketepont a Mozinet forgalmazásában kerül majd mozikba.
A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
00:54 Egy operatőr ügynökség felépítése
04:55 A magyar operatőr képzés különlegességei - Értékközpontúság és a mester-tanítvány viszony
09:08 Magyar operatőrök Hollywoodban - egykor és most
12:53 Hogyan működik egy operatőr ügynökség?
A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, bába és pszichológus, neve országosan is ismert, mint az otthonszülés legfőbb hazai úttörője. Hosszú, majd két évtizedet felölelő munkától való eltiltása nemrég járt csak le. Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában a Cinegón már elérhető Smoke Sauna Sisterhood című film kapcsán.
A Smoke Sauna Sisterhood egy hipnotikus erejű dokumentumfilm, ami egy összetartó női közösség szemszögéből tárja fel a tradicionális észt szaunázás legintimebb pillanatait. Az erdőben felállított izzasztókamrában összegyűlő nők teljesen kitárulkozva beszélnek a legféltettebb titkaikról, vágyaikról, traumatikus emlékeikről, miközben a szemünk láttára mosódnak el a test és lélek határai.
„Egyszer egy dúlánk szült, és amikor már minden megvolt, akkor mondtam neki, hogy most el fogok menni egy másik szüléshez. Rám nézett a kisbabája mögül, és úgy kérdezte, hogy „te most el fogsz menni máshoz?” Mint egy hősszerelmes. És akkor ezen elgondolkoztam, hogy lehetséges, hogy ez a kapcsolódás igazából nem a személynek, hanem az életnek szól, a születésnek, a halálnak, és akkor nyugodtan el lehet menni máshoz.”
Geréb Ágnes az otthonszüléssel, és annak kísérésével kapcsolatban elmondta, ilyenkor egy nagyon belsőséges, intim kapcsolat alakul ki a bába és a szülő nő között. Annak ellenére, hogy ez a kapcsolat átmeneti, mégis nagyon intenzív, ilyenkor a szülést mindketten egy közös, kábítószeres utazáshoz hasonló élményként élik meg. Ebből kizökkenni, majd átmenni máshoz ugyanezt átélni szerinte azért lehetséges, mert ez a kapcsolódás nem is igazán a személyhez fűződik, hanem az élethez: a születéshez, a halálhoz és ennek körforgásához.
„Az eltiltás elején, amikor még nem hittem el, hogy ez hosszú idő lesz, akkor nagyon hiányzott. És aztán később, amikor már rájöttem, hogy ez hosszú, vagy örök, talán inkább az volt a védekezés, hogy nem hiányzott. De szó sem volt tudatosságról.”
A szülészi hivatástól való eltiltás időszakát traumaként élte meg, elmondása szerint a PTSD tüneteit is észlelte magán. A szülés levezetése számára függőséget jelentett, amiről nehéz leszokni. Amióta újra praktizálhat, még nem vállalt szülést, de szeretne még, úgy gondolja dolga van még bábaként.
„Néha kialakul barátság is, úgy tűnik, hogy engem sokan szeretnek. Erről azt gondolom, hogy engem nem ismernek, és amit szeretnek, az a saját szülésük, és ahhoz én kötődöm, és ez teljesen rendben van.”
Gyakran alakulnak ki hosszabb távú kapcsolatai azokkal, akiknek a szülését kísérte, volt olyan nő is, akivel évtizedekkel később ejtették meg a szülés utáni beszélgetést. Viszont általában úgy érzi, ez a szeretet nem a személyének szól, hanem a szülésnek, ez az élmény viszont hozzá kötődik.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Milyen közös abúzus történetek kerülnek szóba női csoportokban?
- Milyen az a bizalom, ami kialakul bába és szülő nő között?
- Mi történt az elmúlt 17 évben, azóta, hogy eltiltották a munkájától?
- Mi az a szülés utáni beszélgetés és miért fontos?
- Hogyan stoppolt fiatalon?
A Smoke Sauna Sisterhood már elérhető a Cinegón!
https://cinego.hu/filmek/smoke-sauna-sisterhood
Fejezetek
00:00 Bevezetés
01:11 Geréb Ágnes és a stoppolás
03:02 Abúzus történetek, és boszorkányság a női csoportokban
06:51 Közös utazás - Bizalom a bába és a szülő nő között
12:02 Szülés utáni beszélgetések
15:55 Tartós kapcsolatok a bába és a szülő nő között
18:32 17 év kálvária - Milyen volt megélni az eltiltás időszakát?
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
-
Minden mesetípus mást tesz hozzá a boldogságunkhoz / Boldizsár Ildikó & Gyárfás Dorka / A boldogság ügynöke közönségtalálkozó
Mesekutatóként és meseterapeutaként sokat foglalkozott már a történetek és a boldogság kapcsolatával. Boldizsár Ildikó a meséken keresztül közelíti az emberi lelket, és elmondása szerint rengeteget tanulhatunk belőlük magunkról is. Vele beszélgetett A boldogság ügynöke című dokumentumfilm vetítése után Gyárfás Dorka a Művész Moziban.
A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársaiként járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.
„A boldogságunk 50%-áról nem tehetünk. Ezt az 50 %-ot úgy hívják, hogy irányultságok, genetikai adottságok. Mindannyian egyfajta boldogság-termosztáttal születünk, és ez időnként kibillen fölfelé vagy lefelé, de általában beáll.”
Egyeseknek jó hír, másoknak nyugtalanító lehet, de a boldogságunknak maximum az 50%-áért tehetünk aktívan, de ez a szám is rendszerint inkább 35%. Ez Boldizsár Ildikó szerint azért van, mert a másik fele az genetikai adottságokhoz, irányultságokhoz kötött, és ezek nem változtathatóak.
„Az európai meserégióban attól lesz boldog a mesehős, hogy állandóan cselekszik: visszahozza a napot az égre, levágja a hétfejű sárkányt, megküzd az ördöggel, aztán el kell menni a Holdért, aztán föl kell menni az égig érő fára, de le kell menni még egy királykisasszonyért az alvilágba stb.”
Boldizsár Ildikó szerint nagyon beszédes az, hogy a különböző meserégiókban hogyan leli meg a hős a boldogságát. Az európai régióra egy “projektszemlélet” jellemző. A hős teljesíti a feladatokat, egyenként megküzd az elé gördített akadályokkal. Közben felnő, majd győz, megszerzi a királylányt és a fele királyságot, és boldogan él, amíg meg nem hal. Az európai ember boldogságkeresésére is ugyanez az aktív, cselekvő, célorientált szemlélet jellemző. De ha az ember keleti meséket is olvas, rájöhet, hogy a létezésben magában is megannyi boldogságfaktor van. Az óceáni mesékben pl. az jelenti a boldogságot a hősnek, hogy süt rá a nap, és tud beszélni a széllel.
„Az ember azért mesélte el a saját történetét annyiféle mesetípusban, mert mindegyik mesetípus mást tesz hozzá a boldogságunkhoz. Egy állatmesében például az a boldog, akit nem esznek meg, de a legendamesék hőse arról tesz tanúbizonyságot, hogy a láthatatlan világokkal milyen mély és erős kapcsolata van.”
Véges számú mesetípus van, és ezek a típusok más-más aspektusból közelítenek a boldogsághoz. A keleti novella mesetípusban nincsenek fantázialények és varázslat, ott attól lesz boldog a mese hőse, hogy jelen tud lenni a saját életében.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mi a boldogság evolúciós haszna?
- Mik azok az ellenőrzésünk alatt álló változók, és mi közük a boldogsághoz?
- Milyen boldogságra tanítanak a különböző kultúrák mesetípusai?
- Milyen pszichés hatása lehet annak, ha egy szegény legény megkapja a fele királyságot?
- Létrejöhetnek még új mesék?
- Mi a különbség a pillanatnyi és a tartós boldogság között?
A boldogság ügynöke már a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Előzetes: https://youtu.be/kyKy4hzon-s?si=TiPQIRskFhesu3wX
A film hivatalos felületei:
https://www.facebook.com/aboldogsagugynoke
https://www.instagram.com/a_boldogsag_ugynoke/
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
- Laat meer zien
