Afleveringen
-
A kormányváltást követően a befektetők egyelőre optimistán tekintenek a magyar gazdaságra, mert látni vélik azt a pályát, amely mentén a költségvetés idővel stabilizálódhat. A forint erősödésében tetten érhető optimizmus már a kötvényhozamokon is jól érzékelhető, és várhatóan a nagy nemzetközi hitelminősítők is előbb-utóbb reagálni fognak. A piac részben a lengyel gazdasági sikertörténet párhuzamát látja Magyarországban, sőt egyes szereplők ennél is nagyobb lehetőséget áraznak előre. Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank vezető elemzőjével a költségvetésre leselkedő legnagyobb veszélyekről, a kormány adórendszert érintő átalakítási terveiről, az uniós pénzek egyenlegjavító hatásairól, és az euró bevezetésének lehetséges forgatókönyveiről beszélgettünk.
-
Az Európai Bizottsággal kötött megállapodást követően a magyar kormány hivatalosan is benyújtotta hazánk átdolgozott helyreállítási és ellenállósági tervét, amely a helyreállítási alapból járó 10 milliárd eurós keret lehívásának feltétele. Bár egyelőre a megállapodás és az átdolgozott terv részletei sem ismertek, a témával kapcsolatban adott kormányzati nyilatkozatok alapján feltételezhető, hogy az adórendszert érintő korábbi vállalások teljesítése vonatkozásában Magyarország egyes esetekben felmentést vagy haladékot kapott. Az adásban ezeket a vállalásokat vesszük sorra.
MEGJEGYZÉS: A kormány 2026. június 11-én fontos bejelentést tett a vagyonadó bevezetése kapcsán, aminek tartalma a felvétel rögzítésekor még nem volt ismert.
Az adás összes témája:
▶️ EU-források: mi maradt a korábbi adószakmai vállalásokból?
▶️ Májusban többlettel zárt a költségvetés, de mégsem lehetünk vidámak
▶️ Miért nehéz bevezetni a vagyonadót?
▶️ Nem sok részletet lehet tudni a KATA újbóli kiterjesztéséről
▶️ Új HIPA-elvonás: kivételezett nagyvárosok, növekvő teher a kisebb településeknek
▶️ Megszüntették a dísznövényadót
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
Vagyonadó Magyarországon? Áttekintettük a lehetséges forgatókönyveket. Az, hogy mindenképpen bevezetik, már eldőlt. Az igazi kérdés az, hogy milyen szabályokkal fogják ezt megtenni. Mire fog vonatkozni? Mi lesz az adóalap? Hogyan definiáljuk a vagyont? Csak bizonyos vagyonelemeket érint vagy a vagyon teljes egészét? Hogyan lehet felmérni, megbecsülni a vizsgált vagyonelemek mértékét? Európában kevés helyen láthatunk működő példát, ezek tapasztalatai talán utat mutathatnak a magyar jogalkotónak.
-
Az Európai Bíróság friss ítélete szerint ellentétes az európai joggal a magyar szén-dioxid-kvótaadó, a kiskeradó ügyében pedig szintén ebből az álláspontból kiindulva nyújtott be keresetet hazánk ellen az Európai Bizottság április végén. Előbbi százmilliárdos, utóbbi ezermilliárdos nagyságrendű lyukat üthet a magyar költségvetésen, ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, ami alapján évekre visszamenően kell visszafizetni a jogtalanul beszedett adót.
Még lehet tippelni ingyenes AdóTotó játékunkon, amelynek főnyereménye egy Apple MacBook Neo! A totószelvény itt érhető el.
Kitöltési határidő: május 8. éjfél!
-
Folytatjuk az esélylatolgatást, vagyis kísérletünket arra, hogy a kampányígéretekből és a költségvetési realitásokból kiindulva megjósoljuk, milyen adórendszert érintő változásokra számíthatunk rövid és hosszú távon. Milyen szerepe lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalnak az adórendszerben? Hogyan érdemes hozzányúlni a helyi iparűzési adó szabályaihoz? Mi lesz a szolidaritási hozzájárulással? Mikor lesz új adóegyezmény az Egyesült Államok és Magyarország között? Az Alkotmánybíróság visszakapja-e felülvizsgálati jogát az adótörvények kapcsán? Kétrészes adásunk második felében alapvetően ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat, a végén pedig mi is kitöltöttük adótótó nyereményjátékunk szelvényét.
A nyereményjáték részletei honlapunkon olvashatók: https://nyugtaval.hu/2026/04/24/merre-tovabb-magyar-adorendszer-2-resz/
-
A kormányváltást megelőzően kísérletet teszünk arra, hogy a jövőbe lássunk. A kampányígéretekből és a költségvetési realitásokból kiindulva megpróbáljuk megjósolni, milyen adórendszerbeli változásokra, eltolódásokra számíthatunk rövid és hosszú távon. Maradnak-e az alacsony jövedelemadók? Lesz-e áfakulcs csökkentés? Milyen formában vezetik be a vagyonadót? Újra kiterjesztik-e a KATA adózást? Mi lesz az SZJA-kedvezményekkel? Kétrészes adásunk első felében alapvetően ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat, egyben egy adótótó nyereményjátékra invitáljuk hallgatóinkat.
A játék részletei hivatalos honlapunkon, az adás bejegyzésébe olvashatók:
https://nyugtaval.hu/2026/04/19/merre-tovabb-magyar-adorendszer-1-resz/
Nyeremények:
helyezett: 1 db Apple MacBook Neo laptophelyezett: 1 db 100 ezer forintos üdülési utalványhelyezett: 1 db 50 ezer forintos üdülési utalvány -
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint február végéig 2106 milliárd forintra emelkedett az államháztartási hiány, ami az éves hiánycél közel fele. Riasztó adat, hogy az áfabevételek alig nőttek, a tranzakciós illetékből származó bevétel pedig csökkent is tavalyhoz képest, ami a gazdaság lassulására utal. Nagy valószínűséggel egy újraírt költségvetéssel és nagyobb hiánycéllal fogjuk zárni az évet.
Az adás összes témája:
Januárban még pluszban zárt, februárban már borult a büdzséVálasztás előtt nincs adócsökkentés: nehéz helyzetben a kis benzinkutakKésedelmes számlák, nem elveszett áfalevonás: iránymutató EUB-ítélet közösségi beszerzéseknélBefektetői per rázza meg az auditpiacot: a BDO ítélet új korszakot nyithatMeta „location fee”: felár, ami megdrágítja a kampányokat -
A védett ár bevezetése mellett a kormány a benzin és a gázolaj jövedéki adóját is az uniós minimumszintre csökkentette, hogy megfelelő árrést biztosítson a nagykereskedők és a kiskereskedők számára. De mi az oka annak, hogy a nemzetközi olajárrobbanás ellenére az üzemanyagok áfatartalma továbbra is változatlan? Milyen mozgásteret ad Magyarországnak az uniós szabályozás e tekintetben?
Az adás összes témája:
A kormány az EU-s minimumszintre vitte le az üzemanyagok jövedéki adójátPublikus a NAV 2026-os ellenőrzési terveMegálljt parancsolt a Trump importvámjainak az amerikai Legfelsőbb BíróságNemzetközi vagyonadó körképA KPMG 14%-os AI‑árkedvezményt kényszerített ki saját auditorától -
Az EU által elfogadott ViDA-csomag pár éven belül földrengésszerű változásokat fog generálni a vállalkozások életében. A benne foglalt intézkedések teljesen átalakítják a számlázást és a kapcsolódó adatszolgáltatást, emellett a cégek számlabefogadási- és feldolgozási folyamatait is új alapokra helyezik. Jön a kötelező e-számla és az XML-alapú számlázás, ugyanakkor búcsúzunk a hibrid számláktól. Különadásunkban Czöndör Szabolccsal, a NAV Központi Irányítás főosztályvezetőjével (Adószakmai Innovációs Főosztály) beszélgettünk a ViDA magyarországi implementációjáról és annak fontosabb mérföldköveiről.
-
A társasági adó alapú magyar sporttámogatás története 2010-ben, a program meghirdetésével indult. Az elmúlt 15 évben több száz milliárd forint áramlott a TAO-rendszeren keresztül a magyar sportba. A másfél évtizeddel ezelőtt elindult folyamatnak köszönhetően számos sportegyesület és sportági szövetség kerülhette el a biztos anyagi csődöt. A korábbi időszakhoz képest jelentősnek mondható pluszfinanszírozást egyes sportágaknál a nemzetközi eredmények és teljesítmények is visszaigazolták. A rendszernek ugyanakkor megvannak a maga árnyoldalai, működési alapproblémái. A vele szemben megfogalmazott kritikák elsősorban a támogatási pénzek felhasználásának hatékonyságát kérdőjelezik meg.
Milyen változásokat hoztak a TAO-pénzek a különböző sportágakban? Léteznek-e olyan mutatószámok, amelyek alapján objektív értékelést lehet adni a rendszer másfél évtizedes működéséről, eredményességéről? Hogyan lenne érdemes ezt másképp csinálni?
Meghívott vendégeink, Halász Zoltán és Nemcsik Balázs segítségével alapvetően ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Mindketten erős sportkötődéssel rendelkeznek.
Zoltán volt a főszerkesztője a 2007-ben indult Jégkorongblognak, a sportág talán legnépszerűbb hírportáljának. Ebben a minőségében régóta és nagyon behatóan foglalkozott a magyar jégkorong szinte minden vetületével, így természetesen a támogatási, finanszírozási kérdésekkel is.
Balázs, aki nem először jár stúdiónkban, korábban több hazai sportági szövetségnél töltött be vezető tisztséget. A Magyar Kézilabda Szövetség volt főtitkáraként, a Magyar Vízilabda Szövetség volt főtitkáraként és ügyvezetőjeként, valamint a Magyar Röplabda Szövetség ügyvezetőjeként meglehetősen nagy rálátása volt a TAO-program működésére.
-
4,5 százalékos plusztételt számol fel a magyar vásárlóknak a kínai e-kereskedelmi óriás. A pótdíj mértéke pontosan megegyezik a kiskereskedelmi különadó felső kulcsával. Az Alibaba egy állítólagos magyar kormánnyal kötött megállapodásra hivatkozik, az NGM azonban cáfolja ennek meglétét, és megtévesztőnek tartja a gyakorlatot.
-
Adócsökkentéseket, bérkedvezményeket és kedvezményes hitelt is tartalmaz az a nemrég bejelentett intézkedéscsomag, amellyel a kormány javítani igyekszik a vendéglátóhelyek túlélési esélyeit. A kérdés az, hogy ezek a könnyítések és lépések valódi megoldást jelentenek azokra a problémákra, amelyekkel a szektor hosszú évek óta küzd?
A podcast 107. adásának összes témája:
Nagy bejelentést tett Nagy MártonUniós jogsértés lett a magyar kiegészítő bányajáradékbólCsúcsot döntött az ausztriai magyar munkavállalásRekordot döntöttek a beérkező kis értékű csomagokKína adóreformokkal és toborzással küzd a növekvő költségvetési rés ellen -
A nemzetközi viszonylatban egyedülállóan alacsony, 9%-os TAO kulcs célja, hogy növelje Magyarország tőkevonzó képességét, ugyanakkor pont ezt a tőkét érinti a globális minimumadó, aminek 15% a mértéke. Mennyi nemzetgazdasági hasznot hajtott eddig az alacsony adókulcs a 2017-es bevezetés óta? Milyen érvek szólnak még amellett, hogy továbbra is 9%-on tartsuk?
Az adás témái ezen kívül:
▶️ Görögországban izgalmas módon nyúltak hozzá az áfához
▶️ Egyre ellentmondásosabbá válik az Unió klímavédelmi rendszere
▶️ Megállapodás született a kínai elektromos autók uniós árképzéséről
▶️ Miért vált vitatottá az EU–Mercosur megállapodás az európai agráriumban?
▶️ Milyen következményei lesznek a dráguló magyar útdíjnak?
-
A mesterséges intelligencia látványos térnyerése nemcsak technológiai, hanem munkaerőpiaci és adópolitikai kérdéseket is felszínre hoz. Ha az automatizáció egyes területeken részben vagy egészben valóban kiváltja az élőmunkát, az bizonyosan hatással lesz az adóbevételekre és azok szerkezetére. Kibontakozóban van egy szakmai vita arról, hogy kell-e és lehet-e adóztatni az AI-t, és ha igen, milyen módon?
Az adás témái ezen kívül:
▶️ Már csak egy év van hátra az ÁNYK pályafutásából
▶️ Küszöbön az új transzferár-rendelet megjelenése
▶️ Hamarosan minden temus csomagunk után 1200 forint vámot fogunk fizetni
▶️ Kivás és katás vállalkozások, figyelem!
▶️ Nyugtamegszakítások miatt vizsgált cégeket a NAV
▶️ Milliárdos számlagyár bukott le: így működött az adócsaló hálózat
-
A minimálbér 11, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal nő 2026-tól, a nyár óta lebegtetett alacsonyabb szocho azonban végül lekerült a napirendről. Bár a munkáltatók és a szakszervezetek is számítottak az 1 százalékos csökkentésre, a kormány szerint a költségvetésben jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő forrás, ami ellensúlyozná az így kieső 200 milliárd forintot. A vállalkozásoknak egyelőre be kell érniük a nemrég bejelentett 11 pontos gazdaságélénkítő csomaggal.
Az adás témái ezen kívül:
▶️ Nagy Márton szerint 2026-ban már tényleg jön a repülőrajt
▶️ Megjelent a 2026-os EPR-díjrendelet
▶️ Jön az ebadó Szigethalmon
▶️ Már hideg élelmiszer is vásárolható SZÉP-kártyával
▶️ A NAV megkezdte a karácsonyi ellenőrzéseket
-
Az Európai Bizottság javaslata szerint 2028 márciusától 2 eurós fix díjjal terhelnék meg az unión kívülről érkező csomagokat, amelyet a csomagküldő platformok fizetnének. Az EU területén belül található raktárakba érkező szállítmányokat alacsonyabb, 0,50 eurós díjjal terhelnék. Ezzel párhuzamosan megszűnne a 150 eurónál kisebb értékű küldemények vámmentessége is.
A javaslat nyilvánosságra kerülése után több uniós ország is bejelentette, hogy a csomagkezelési díjat a megadott határidő előtt bevezetnék. Belgium és Hollandia például azt tervezi, hogy már 2026-tól, vagyis a tervezett uniós határidőnél jóval korábban alkalmazni fogja a 2 eurós díjtételt.
Az EuroCommerce, az európai kereskedelmi szövetség főigazgatója, Christel Delberghe szerint ezek a döntések problémát okozhatnak, széttagoltsághoz vezethetnek és torzíthatják a versenyt. A szervezet elengedhetetlennek tartja, hogy az uniós intézmények közösen lépjenek fel, és megakadályozzák, hogy az egyes tagállami szabályozások ettől eltérjenek, aláásva ezzel az egységes piac működését.
Az Európai Bizottság statisztikái szerint az unióba irányuló e-kereskedelmi áruforgalom közel 90 százaléka Kínából érkezik, míg a volumen 60-70 százaléka esetében merül fel a vám- és adóelkerülés gyanúja. Két jellemző módszere van ennek: (1) a valóságosnál alacsonyabb vámértékkel vallják be az áruk értékét a vámárunyilatkozaton, (2) kisebb tételekre bontják a teljes csomagot, hogy beférjenek a vámmentes értékhatár alá.
-
A magyar zöldség- és gyümölcstermelők versenyképességét alapvetően befolyásolja az ágazatban alkalmazott áfarendszer. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi, 27 százalékos általános forgalmi adó mellett a feketekereskedelem és az áfacsalások aránya kiemelkedően magas, ami jelentős hátrányt jelent a tisztességesen működő hazai termelők számára. A zöldség-gyümölcs szektorban a fordított áfa bevezetése lenne a leghatékonyabb eszköz az áfacsalások visszaszorítására és az ágazat további fehéredésének előmozdítására. Ezek a főbb megállapításai a 450 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ által összeállított szakmai anyagnak.
A Nyugtával dicsérd a NAV-ot podcast új formátuma (MINI), amelyben egy-egy adózási témát dolgozunk fel röviden.
-
Rendhagyó módon két adócsomagról is egyszerre szavazott a Parlament a hét elején, a másodikról ráadásul úgy, hogy azt csak aznap jelentették be. A 11 pontos vállalkozás-ösztönző program intézkedései között vannak olyanok, amelyeket előre lehetett sejteni, de akad olyan is, a szocho csökkentése, amelyet bár előre belengettek, most mégis kimaradt ebből a körből. A jelek szerint van némi esély arra, hogy idén még érkezik egy harmadik adócsomag is. A bankadó emelés költségvetési pluszbevétele kellő mozgásteret nyújthat ehhez.
-
5 millió forintos, az ország legmagasabb betelepülési hozzájárulását tervezi bevezetni Törökbálint, mert infrastruktúrája elérte kapacitásának határait. Az önkormányzatokat sújtó központi elvonások miatt egyre több település tekint pluszbevételi forrásként erre a lehetőségre, amelyet a nyáron elfogadott önazonossági törvény nyújt. Ezek az intézkedések ugyanakkor több alkotmányossági kérdést is felvetnek és egyértelműen korlátozzák a társadalmi mobilitást.
A podcast 102. adásában ezen felül az ÁNYK megszűnéséről, a magyar adórés növekedéséről, az elektronikus aláírásokkal kapcsolatos anomáliákról, a magyar szén-dioxid-kvóta-adó eltörlésének lehetőségéről, az EU erdőírtás elleni rendeletének kálváriájáról és Trump vámintézkedéseiről is beszélgettünk.
-
A 2026-os budapesti Bajnokok Ligája-döntő nemcsak sporttörténeti jelentőségű esemény, hanem adózási szempontból is különleges helyzetet teremt. Egy friss kormányrendelet jelentős adókedvezményt biztosít a szervezésben közreműködőknek, amire sokan felkapták a fejüket. Itt most azonban nem baráti cégek megsegítéséről van szó: a háttérben jól átgondolt, nemzetközi példákon alapuló szabályozás húzódik meg. Podcast 101. adásában egyebek mellett szó esik még az első őszi adócsomagról, a tranzakciós illeték kikerülésének legális trükkjéről és egy különös fordulatról az EPR-díjemelés kapcsán.
Fontos! LinkedIn oldalunkon indítottunk egy miniszavazást a magyar adórendszerről. Ha van véleményed, kérjük, te is add le szavazatodat! Köszönjük!
- Laat meer zien
