Afleveringen
-
Legutóbb a filozófusok és költők honának popkulturális csúcsteljesítményeit listáztuk: német előadók felejthetetlen slágereit Nenától Nanáig.
Ezúttal kihagytuk a Modern Talkingot, mert a "Brother Louie" nagyságát már méltattuk a '80-as évek emblematikus külföldi slágereit listázva, amikor a "Milli Vanilli" botrányát is felidéztük:
https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/Top-10-A-80-as-vek-emblematikus-klfldi-slgerei-e198hv5
Valamint a eurodance olyan nagyágyúi is kimaradtak, mint a Captain Jack és a Mr. President, mert róluk a '90-es évek emblematikus külföldi slágereit sorakoztatva értekeztünk:
https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/A-90-es-vek-emblematikus-klfldi-slgerei-e1790m0A beszélgetés résztvevői:
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/
-
Donald Trump táncra perdülhetett a YMCA ütemére a legfrissebb közvélemény-kutatások láttán, mert ismét neki áll a zászló az amerikai elnökválasztáson, így a valódi, "korrupt és befolyásos" Biff Tannen bukott ex-elnökként visszatérhet a Fehér Házba - megismételve Grover Cleveland 19. század végi bravúrját. USA-szakértőinkkel, Berg Dániellel és Sebők Miklóssal elemeztük, a demokraták miképp hozták össze, hogy fenyegetővé vált a disztópia: kaszinót rendeznek be a Legfelsőbb Bíróság épületében.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Berg Dániel
Csunderlik Péter
Laska Pál
Sebők Miklós
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
Kevés ma is aktív filmrendező van olyan régóta a szakmában, mint a legendás Francis Ford Coppola. Rendezőként 1963-ban debütált, jelenleg pedig a negyven éve húzódó projektje, a saját maga által finanszírozott „Megalopolisz” fut a mozikban.
Hat évtizedes pályafutása során a rendezések mellett forgatókönyvíróként és producerként is termékeny, ez utóbbit az American Zoetrope filmgyártó cég tulajdonosaként jegyzi. Ijesztő végigtekinteni a teljes munkásságát, hiszen nemcsak méretes, de minőségét tekintve is széles amplitúdót járt be. Coppola legtöbb filmje legalább jó, és némelyik könnyedén sorolható minden idők legjobbjai közé, de filmes karrierje nem nélkülözte az óriási bukásokat sem.
Munkái szeizmikus hatásai a Szent András-törésvonalnál is jobban hatottak Hollywoodra. A vadul ambiciózus, impulzív alkotó (a „Megalopolisz” messze nem Coppola első rapszodikus fogadtatású alkotása), noha rendezőként leginkább az amerikai klasszikusairól ismert, az első két „Keresztapa”-filmről, amelyek máig meghatározzák a maffiafilm műfaját. Pedig szívében, éa sok fősodorbeli bérmunka ellenére, Coppola kísérletező, egyfajta filmes kívülálló, aki furcsa, ambiciózus ötletekkel játszik, amelyek, ha jól kivitelezik őket, magasra törőek és ha nem, beleállnak a földbe.
Az ő megalkuvásmentessége vezetett a Hollywoodban is erős hetvenes évekből kiemelkedő filmjeihez; máskor ez az ambíció olyan híres bukást eredményez, minta „Szívbéli”, vagy olyan kudarcot, mint a „Koravén ifjúság”. Coppola sokat szidott filmjei közül néhányat revideáltak később, többeket pedig…nem. És mégis, ez teszi Coppolát olyan lenyűgöző rendezővé: életműve olyan filmek keveréke, amelyek egyetemesnek tűnnek, és olyanoké, amelyek alapvetően senkinek sem készültek, csak magának Coppolának.
Talán Mario Puzo romantikus, epikus bűnügyi drámájának „A Keresztapa” című filmnek a megvalósításáról ismert leginkább. Ez máig minden idők egyik legnagyobb hatású drámája, és nem kevesebb, mint történelmi jelentőségű. Coppola azonban mindig is bizonyította, hogy rendkívüli ízléssel és közönségismerettel büszkélkedhet. Kisebb, furcsa filmjeitől kezdve a klasszikus blockbusterekig és a szakmánymelóig mindegyik műve stílusos és magával ragadó. Van szerzői kézjegye, és megközelítése egyéni nézőpontról tanúskodik. Minden törekvésnél egyértelmű, hogy Coppola mindig olyan projektekbe fektet, amelyekkiérdemlik az őszinte lelkesedését. Szerencsére hasonlóan ambiciózus alkotókkal és színészekkel veszi körül magát, aminek eredményeképpen számtalan ikonikus alkotásszületett. Legutóbbi adásunkban Francis Ford Coppola életművéről beszélgettünk.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
Michael Douglas valódi hollywoodi legenda. Noha az ikonikus sztár, Kirk Douglas fiaként nem volt egyszerű elérnie, hovatovább túl is szárnyalni apja sikereit, de Michael Douglas több mint öt évtizeden át Oscar-díjas színészként és producerként is uralta a filmvásznat és tévéképernyőt egyaránt. Látszólag nincs olyan, amit Douglas ne tudna megvalósítani színészként. Játszott romantikus főszerepeket, akcióhősöket, elnököket, kiégett egzisztenciákat, apákat és fiúkat. Akár olyan műfajmeghatározó filmekben játszik, mint az „Elemi ösztön”, olyan kasszasiker-franchise-okban, mint a Marvel „A Hangyá”-ja, vagy olyan történelmi életrajzi filmekben, mint a „Franklin”. A „Smaragd románcá”-val sztár lett, "A mohóság: jó" – monológ Oscar-díjat hozott neki a „Tőzsdecápákban”, kedvenc szerepe az „Összeomlás” átlagembere. Producerként műfajtól függetlenül vágott bele a „Száll a kakukk fészkére” drámájától a „Dupla dinamit” és az „Ál/Arc” akcióorgiáján át az „Egyenesen át” pszichokrimijéig. A „San Francisco utcái" kemény, de tapasztalatlan zsarujától „A Kominsky-módszer” blazírt színésztanáráig kis képernyőn is érződik a fölényes mesterségbeli tudás. Persze ez nem azt jelenti, hogy Douglas csak jobbnál jobb filmekben játszott. Aki több mint ötven éves színészi tapasztalattal rendelkezik, az dolgozott néha kevésbé csodálatos filmeken (az önéletrajzi „Túl nagy család”-ban vagy az „Excsajok szelleme” romantikus vígjátékban), de Michael Douglas még legrosszabb filmjeiben is meglepő tehetséggel és bájjal tűnik ki, és legyünk őszinték: bármilyen alkotásban szívesen nézzük. A 80 éves Michael Douglas pályájáról beszélgettünk.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
Joe Biden és kormánya szinte már egy új "New Deal" ígéretével lépett hivatalba 2021 januárjában: a "Build Back Better" programjával, amely Franklin D. Roosevelt elnöksége (de minimum Truman "Fair Deal"-je) óta nem látott szövetségi infrastrukturális beruházásokat jelentett be, hiszen a "Ghost" című film óta csak romlott a New York-i metró állapota, szóval van mit reparálni. A koronavírus-járvány miatt leállt gazdaságba öntött pénz azonban nem csak történelmi léptékű munkahelyteremtéshez, hanem évtizedek óta nem látott inflációhoz is vezetett, és a tűzre csak olajat locsolt az energiaárak elszabadulása az orosz-ukrán háború 2022-es kitörésével.
Régen kellett amerikai elnöknek egyszerre annyi kihívással szembenéznie, mint az aggastyán, egyre többet felejtő és bakizó Joe Bidennek, a talán utolsó 20. századi, még a "hidegháborúból" ittmaradt politikusnak, rutinos vén rókának, aki azonban az egyre romló népszerűségi mutatói ellenére annyira büszke volt a kormánya teljesítményére, hogy a gazdaságpolitikáját elnevezte "Bidenomicsnak", és senki se tudta lebeszélni arról, hogy 81 évesen belevágjon az újraválasztási hadjáratába. Hitte ugyanis, hogy csak ő tudja megvédeni az amerikai demokráciát az egyszer már legyőzött Trumptól - a többi már történelem.
A Biden-elnökséget és a "Bidenomicsot" értékeltük Andor László közgazdásszal, a Foundation for European Progressive Studies (FEPS) főtitkárával és az "Amerika évszázada" (2002) című remek könyv szerzőjével, valamint visszatérő USA-szakértőnkkel, Berg Dániellel.
Korábban Andor László szakértett nekünk Franklin D. Rooseveltről és a "New Dealről":
https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/Franklin-D--Roosevelt-s-a-New-Deal---Beszlgets-Andor-Lszlval-e1qlneo
Valamint a "New Dealt" lebontó Ronald Reagan szociális katasztrófát hozó gazdaságpolitikájáról, a "Reaganomicsról":
https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/Ronald-Reagan-s-a-Reaganomics-legendja---Beszlgets-Andor-Lszlval-e1nb1hkA beszélgetés résztvevői:
Andor László
Balázsy István
Berg Dániel
Csunderlik Péter
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/
-
A már biztosnak tűnő Biden-Trump-visszavágó elmaradt Joe Biden megfázása miatt, ami miatt az idős elnök olyan rosszul szerepelt az itt-ott "A szomszéd nője mindig zöldebb" című komédiára emlékeztető elnökjelölti vitán, hogy az amúgy is gyengélkedő kampánya végleg kifulladt, és az elnök visszalépni kényszerült. Közben az elítélt (és a tárgyalásán elszundító) Donald Trump túlélt egy merényletet, és úgy tűnt, hogy már senki sem menthet meg minket Biff Tannen visszatérésétől a Fehér Házba, és hogy kaszinó legyen a Legfelsőbb Bíróság épületéből, ám az új demokrata jelöltnek kiválasztott Kamala Harris alelnök mögé egységesen felsorakozott a Demokrata Párt, amelynek szavazói Obama 2008-as kampánya óta nem lelkesedtek ennyire, mint az elmúlt hetekben. Gyorsan fordítottak is a demokraták a közvéleménykutatásokban, amit egyelőre Donald Trump nem igazán tűr méltósággal - hiszen épp azért választotta ki alelnökjelöltjének (és utódjának) a nála is radikálisabb hangokat hallató, opportunista trumpistát, J.D. Vance-t, mert annyira biztos volt a diadalában. Mintha csak Aaron Sorkin írta volna eddig a 2024-es amerikai elnökválasztás forgatókönyvét.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Berg Dániel
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
Vannak olyan művészek, akik úgy képviselik a férfiasságot – legalábbis a heteronormatív, fehér, amerikai férfiasságot –, hogy úgy érezzük, elpusztíthatatlanok, gránitból faragták őket és állandóan kék farmert hordanak. Bruce Springsteen mellett Kevin Costner az, aki évtizedek óta stabil, bár kissé darabos személyiséget sugároz. Ő a jóarcú átlagember. Ő az a csávó, akivel szívesen meginnál egy sört, sőt még a slusszkulcsod is kint mered hagyni az asztalon, ha elmész a mosdóba. És egy rövid ideig tényleg ő volt „Hollywood hercege”.
Costner filmes karrierjének csúcsa viszonylag rövid intervallum volt – az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig –, de ezalatt két Oscar-díjat és egy sor százmilliós bevételű filmet hozott össze. Aztán a „Waterworld-Vízivilág” (1995) erős ütést vitt be, majd a „The Postman-A jövő hírnöke” (1997) teljesen kiütötte a szupersztárok sorából. Azóta is szorgalmasan dolgozik, változnak a karakterszerepei és a járművei, de a nagy pillanat elmúlt. Később is mindig megtalálta a módját, hogy visszatérjen, és színészként folyamatosan releváns és népszerű maradjon (néha csak a DVD-polcok, vagy hangsúlyosan az európai nézők számára) és rendezői karrierje idén folytatódott a „Horizont: Egy amerikai eposz” című film révén.
Ő már soha többé nem fogja megragadni a zeitgeistot; már sosem fog úgy hatni a közönség érzelmeire úgy, ahogy a „Baseball bikákban” (1988) vagy a „Baseball álmokban” (1989), de valószínűleg a legtöbb nézőnek még mindig pozitív véleménye van a színész-rendezőről. Talán azért is, mert igazából nehéz nem kedvelni Kevin Costnert. Jó arcnak tűnik. Az elmúlt években a legnagyobb sikert a „Yellowstone” (2018) című Taylor Sheridan-sorozattal érte el, amely célcsoportja az az idősebb demográfiai csoport, amely a „Farkasokkal táncoló” (1990) óta támogatja őt.
Costner fénykorának színészi eszköztárában a mély hit mellett olyan sebezhetőséget fogalmazott meg, ami miatt a férfiak szemébe is könnyek gyűlhetnek. Tisztesség, idealizmus, józan ész, alkotó szellem: Costner ezeket a tulajdonságokat változó lendülettel testesítette meg. Szerencsére nem vonzotta a politikai pálya, ritka nehéz dolga lett volna az ellenjelöltnek, ha valaha is fontolóra vette volna, hogy állami tisztségért induljon. Ha karrierje mérföldköveit nézzük, kiderül, hogy több gyöngyszemmel találkozunk, mint amennyire elsőre emlékeztünk. Hiba lenne alábecsülni egy ilyen eltökélt alkotót! Hollywood utolsó farmernadrágos "amerikai hőse", Kevin Costner legjobb filmjeiről beszélgettünk.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
Mi dühít jobban egy futballstadionban? A focisták kényszeres köpködése vagy a VIP-páholyban proseccót lögybölő selyemzsebkendős paprikajancsik? A mindig más mezben parádző divatszurkoló vagy a szezononként más csapat címerét csókolgató játékos? A táncikáló, totyorgó, megtorpanó és hibázó büntetőrúgó, vagy a saját játékosait visszafogó, beszari "sikeredző"? A becenevek mezre íratása, vagy ha egy európai élcsapat szponzoraként egy olajdiktatúra tűnik fel? Ezekre a kérdésekre adtunk választ barátunkkal és csapattársunkkal, "A futball soha nem érhet véget" (2024) című könyv szerzőjével, Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével.
A beszélgetés résztvevői:
Csunderlik Péter
Dékány László
Pető Péter
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
Még 2017-ben beszélgettünk Pető Péterrel a "Leshatár" című szociografikus regénye kapcsán a Heves és BAZ megyei "vadkeletről", a játékvezetőket Chivas Regallal vesztegetni akaró építési vállalkozókról, a vasárnaponként stoplist húzó kubikusokról, a 40 évesen az életük gólját lövő és sírva térdre eső pocakos hátvédekről, a győztes meccs után az egész csapatot vendégül látó, fanatikusan rajongó pizzériatulajdonosokról, és azt is megtudhatjuk, hogy még játékvezetőként Pető Péter hogyan adott egy néma játékosnak reklamálásért sárga lapot.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Pető PéterA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/ -
Míg a klasszikus western az amerikai imperializmus propagandáját szolgálta, a hidegháború idején a szocialista országok sorra készítették lényegében vadnyugatra helyezett partizántörténetekként az indiánfilmeket, amelyek egyik hőse, az ellenálló Osceola (természetesen Gojko Mitic alakításában), a "proletár internacionalizmus" mellett is kiállt, amikor befogadta a szökött fekete rabszolgákat. Hollywood a vietnami háború idején fedezte fel magának az addig kizárólag fenyegetően, empátia nélkül ábrázolt indiánokat, és a "Kis nagy ember" című 1970-es szatirikus filmben, az indiánfilmek Forrest Gumpjában először láthattuk, ahogy az amerikai hadsereg katonái népirtást követnek el egy felégetett indiántáborban, egyértelmű utalással az 1968-as My Lai-i vérengzésre. A nagy bocsátkérésre végül 1990-ben került sor, Kevin Costner "Farkasokkal táncoló" című eposzával. A tolldíszben a tévé elé ülő kisgyerekek persze csalódtak, hiszen izgalomra, csatákra és vadászatokra vártak, nem egy lírikus melodrámára, de az Amerikai Filmakadémia hét Oscar-díjjal jutalmazta. Legutóbbi adásunkban legendás indiánfilmekről beszélgettünk vendégünkkel, Paár Ádám politológus-történésszel.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Paár Ádám
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
Andrej Tarkovszkij „Sztalker” című 1979-es saras, rozsdás, földelt sci-fije valószínűleg a kultúra egyik legfontosabb alkotása, gyomorfekélyes szovjet művészek válasza a „Star Wars"-ra, ewok-macik helyett kóbor kutyákkal és jedik helyett a vodkát vizespohárból ivó félrecsúszott emberekkel. Amolyan kelet-európai higítós, amely után napokig csak folynak gondolatok. Tarkovszkij "Sztalkere" mellett négy másik államszocialista sci-fi-klasszikusról beszélgettünk az 1924-es szovjet "Aelita" némafilmtől az 1984-es lengyel "Szexmisszióig", vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Tóta W. Árpád
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
Úgy tűnt, hogy a 2010-ben hivatalba lépő David Cameron miniszterelnök személyében a konzervatívok megtalálták a "tory Blairt", azt a népszerű, fiatal, ambiciózus és lendületes "leadert", aki három cikluson át vezetheti Nagy-Britanniát és modernizálhatja a brit jobboldalt. Ezt ő is elhitte, ezért a modern politikatörténet legkockázatosabb húzásával 2016-ban népszavazást írt ki Nagy-Britannia EU-ban maradásáról, remélve, hogy az EU-párti szavazatok többségével végzetes csapást mér az uralmát szélsőjobbról fenyegető, erősődő "Brexit-párti" ellenzékére, egyszer és mindenkorra levéve a brit politikai napirendről az EU elhagyását.
Cameron azonban vesztett a politikai oroszruletten: azóta válságról válságra bukdácsol Nagy-Britannia, a most júliusra előrehozott választáson pedig az 1997-esnél is nagyobb diadalt arathat a visszatérő Munkáspárt. David Cameronról és utódairól vendégünkkel, Tóth Csabával, a Mérce újságírójával beszélgettünk.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Tóth Csaba
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
George Lucas minden idők egyik legfontosabb filmes figurája, mint író-rendező-producer valódi "auteur", noha e szót hallva Han Solo menten a lézerpisztolyához kapna. Rendezői munkásságát gyakran keverték össze az általa írt és gyártott projektekkel, például az "Indiana Jones"-franchise-zal és a "Star Wars"-univerzum tagjaival. Megosztó figura, sokan inkább ötletembernek, háttérmunkásnak tartják, de tagadhatatlan, hogy rendezői teljesítménye figyelemre méltó. Hatfilmes filmográfiája mindegyik eleme érdekes a maga módján, de színvonaluk meglehetősen egyenetlen.
Új filmkészítési módszereket talált olyan mozifilmek elkészítéséhez, amelyek örökre megváltoztatták Hollywoodot és vele együtt az egész moziipart. Lucas úttörő volt a digitális képrögzítési technikák és a számítógéppel generált hátterek használatával; ezek nélkülözhetetlenek egy modern kasszasiker elkészítéséhez. A CGI iránti megszállottságát azonban komoly viták kísérték: a „Csillagok háborúja” különkiadásait éppúgy kritizálták, mint az eredeti trilógián végrehajtott változtatásait, amik miatt a vizuális effektusok frissebbnek tűnnek, de többnyire zavaróak.
Filmjein érződik élete lenyomata: az ötvenes évek kisvárosi életformája, apja írószerboltja, autóversenyek, a Kaliforniai Egyetemen megnézett olasz és francia művészfilmek. Diplomamunkája, az „Electronic Labyrinth: THX 1138 4EB” díjat nyert az Országos Diákfilmfesztiválon. Ez hívta fel rá a szintén kezdő Steven Spielberg figyelmét, aki utóbb Lucasszal dolgozott együtt az "Indiana Jones"-filmeken.
Az 1970-es évek elején Lucas két játékfilmet rendezett: a francia újhullámos rendezők, Godard és Truffaut sci-fi-filmjei hatása alatt készült disztópiát, a „THX 1138”-at (1971), valamint az ’50-es évek-nosztalgiáért, ekképp a „Grease”-ért és a Hungária együttesért egyaránt felelős „American Graffiti”-t (1973), hogy aztán elkészítse filmtörténeti eposzát, a "Star Wars"-trilógiát. Majd a '90-es évekig inkább íróként és producerként dolgozott, nem rendezett újabb filmet, amíg több mint 20 évvel később dolgozni nem kezdett a "Star Wars" előzménytrilógiáján.
Saját filmjein kívül több filmkészítési ágat is megújított: a Pixar animációs óriás megalapításától az Industrial Light&Magic (ILM) vizuális effektcégen át a Skywalker Sound atmoszférateremtő hangszőnyegeiig sok elemen rajta hagyta a keze nyomát. George Lucas hatása a filmkészítés egészére a mai napig érződik, ezúttal a 80 éves mester életművéről beszélgettünk vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Tóta W. Árpád
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/
-
"San Marcos exportcikke a vérhas" - hangzik el Woody Allen "Banánköztársaság" című, Fidel Castrót is parodizáló filmjében. Orbán Viktor láthatóan az kíván lenni az illiberalizmusnak, mint Fidel Castro a szocializmusnak: egy emblémává vált, pólókról visszaköszönő erős ember, aki egy kicsi és szegény ország erejét meghaladóan kavarja a matériát a nemzetközi politikában. Pénzekkel tömi más országok "lázadóit", exportálja az ideológiát, tanácsadókat küld a szövetségesek segítésére, katonákat parancsol Afrikába és nemzetközi rendezvényeket szervez, csak míg Havannában "antiimperialista" Világifjúsági Találkozót rendeztek, Budapesten trumpista CPAC-et. Legutóbb Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával és Berg Dániellel, visszatérő USA-szakértőnkkel beszélgettünk arról, hogy Orbán Viktor miképp igyekszik a magyar adófizetők pénzen minél nagyobb befolyást szerezni a nemzetközi politikában, többek között arról is, hogy miképp próbálja bevásárolni magát a Republikánus Pártba.
A beszélgetés résztvevői:
Berg Dániel
Csunderlik Péter
Krekó Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
"A középkor végén a lepra eltűnik a nyugati világból." Ezzel a mondattal kezdődik Michel Foucault-nak az őrület történetéről írt munkája, "A bolondság története a klasszicizmus korában", amely 1961-ben új korszakot nyitott a történettudományos vizsgálatokban. Foucault ezzel a művével intellektuális szupersztár lett a '60-as évek Franciaországában. Szupersztári státuszát tovább növelte olyan munkáival, mint a módszertanát kifejtő "A szavak és a dolgok", és az 1975-ös "Felügyelet és büntetés". "A szexualitás történetét" már nem fejezhette be, mert elvitte az AIDS. Még 2014-ben beszélgettünk a 20. század második felének egyik legeredetibb gondolkodójáról, Michel Foucault-ról.
A beszélgetés résztvevői:
Baranyi Márton
Benkő Krisztián
Csunderlik Péter
Édes Balázs
Szilágyi András
Urbán BálintA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
Johnny Depp hosszú és változatos karrierjét óriási sikerek és bukások fémjelzik, változatos karakterekkel, filmek közötti hosszabb szünetekkel, hogy aztán a mozikban egyszerre jelenjen meg például kíváncsi könyvkereskedőként, visszatérő űrhajósként és viktoriánus nyomozóként egyaránt. A Kentucky államban, 1963-ban született, Floridában felnőtt rockzenész hollywoodi pályafutását tinimacsóként kezdte olyan filmekben, mint a „Rémálom az Elm utcában” című 1984-es horrorklasszikus és a „21 Jump Street” című republikánus, utóbb általa lefasisztázott rendőrsorozat.
A sikerek stabil alapot adtak, hogy főszereplőként is kipróbálja magát, ehhez Tim Burton rendező kellett, akivel később évtizedekig együtt dolgoztak, először az „Ollókezű Edward” című 1990-es, amerikai kertvárosba ültetett gótikus mesében. Burton faragta belőle a különc furcsaságok és mélyen átélt lelkiség különleges keverékét, ami a védjegyévé vált. Ha egy filmben számkivetetteket vagy a társadalom peremére szoruló embereket kellett alakítani, akik a saját útjukat járják, már hívták is Depp ügynökét.
Depp sokoldalú, de rejtélyes színész, aki eleinte független filmekben alakított, amelyek kereskedelmileg talán kevésbé lettek sikeresek, de ezen művek révén tett szert komolyabb ismertségre. A Keith Richards inspirálta Jack Sparrow kapitány figurájának világsikere mindent elmosott – néha még Depp korábbi filmjeinek árnyékát is. Négy évtizedes pályafutása alatt tíz Golden Globe- és három Oscar-jelölés a pályája mérlege, Sweeney Toddként meg is kapta az Aranyglóbuszt.
Sikere titka talán abba is rejlik, hogy mindenki tud azonosulni vele. A tinilányok szemében még éppen romlott rocker, akit még jó útra lehet téríteni, a nők szemében vagány, aki izgalmat hoz a mindennapokba, a férfiak bármikor meginnának vele egy sört.
Magánélete sokszor befolyásolta színészi karrierjét, legyen szó akár a „Wino forever” tetoválásáról, vagy egy francia kúriáról, amit akkori feleségével, Vanessa Paradis-val vásároltak, vagy akár Amber Heardtől történő, szappanoperai elemeket sem nélkülöző válásáig. Utóbbi miatt karrierje megfeneklett, mostanában kapaszkodik vissza. Rengeteg időt, pénzt, ajzószert elpazarolt, de talán ezért is szeretjük. Megérdemli a sikert, mert esendő, sápadt arcában izzó tekintete azt sejteti, hogy mármindent látott, de még többet akar az élettől. Legutóbbi adásunkban a 60 éves Johnny Depp emlékezetes alakításairól beszélgettünk.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
Brad Pitt klasszikus amerikai mozisztár: majdnem harmincöt éves pályafutása során a középnyugati újságíróhallgató a 21.századi hollywoodi filmipar ikonjává vált, vásott kölyökképével, szimpatikus kisugárzásával és azzal a képességével, hogy a gyanús és erőszakos bűnözőktől kezdve a laza vígjátéki karakterekig bárkit el tud játszani. A kilencvenes évek közepén jött a nagy áttörés, azóta bizonyította, hogy főszereplőként, főgonoszként és hatásos másodhegedűsként is a legkiválóbbak partnere tud lenni. Bejárta az útját a jóképű mellékszereplőtől a „Hetedik” (és különösen a „Harcosok klubja”) kultszínészségén át a „Mr. és Mrs. Smith” szupersztárjáig. Majd a „Becstelen brygantik” Aldo Raine hadnagyának kaján vigyorával az ajkán ki is lépett ebből, és azóta szinte bármilyen filmben találkozhatunk vele.
Noha munkássága jelentős részét hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, karrierje során korunk legjelentősebb filmkészítőivel dolgozott együtt, hatalmas kasszasikerekben játszott, és két Oscar-díjat nyert (egyet színészi munkájáért, egyet pedig produceri tevékenységéért). Pitt filmográfiájában minden műfajt megtalálunk a felkavaró bűnügyi drámáktól kezdve a kiváló életrajzi filmeken, történelmi eposzokon át a klasszikusok feldolgozásaiig és ő mindegyikben meggyőzően alakítja szerepét. Szinte nincs is vásznon kívüli nyilvános személyisége, így elkerülhette a beskatulyázást vagy az ikonná merevülést. Mi lehet a titka? Legutóbbi adásunkban a 60 éves Brad Pitt pályáját tekintettük át.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
"Nekünk elég, ha csak egyszer szerencsénk van, de neked mindig szerencsésnek kell lenned" - ezt üzenték az Ír Köztársasági Hadsereg fegyveresei Margaret Thatchernek egy sikertelen bombamerénylet után. A "Vaslady" ellenforradalmár konzervatív miniszterelnökként még a szénbányászok szakszervezetét is szétverette, de az IRA-t nem tudta lenyomni, hiába határozta el, hogy bűnözőkként tekint a terrorista szabadságharcosokra, akiknek nincs kegyelem. Tóth Csabával, a "Mérce" újságírójával tekintettük át az IRA történetét az 1916-os húsvéti felkeléstől az Ír Szabad Állam, majd az Ír Köztársaság megalakításától a "véres vasárnapon" és az 1981-es IRA-éhségsztrájkon át addig, amíg "Az ördög maga" című 1997-es filmmel és Brad Pitt főszereplésével Hollywood legyártotta minden idők legszimpatikusabb terroristáját, aki "elátkozott angyalként" szinte bocsánatot kér az áldozataitól, mielőtt kényszerből lelövi őket.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Tóth Csaba
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
-
Még 2017-ben beszélgettünk minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjéről, Fábri Zoltánról (1917-1994), a "Körhinta", a "Dúvad", a "Két félidő a pokolban", a "Húsz óra", az "Utószezon", "Az ötödik pecsét" és más remek filmek alkotójáról, akinél erősebben senki se tudta ábrázolni, amikor megindul egy ingét feltépő paraszt, hogy "Ide lőj, rendőr!". Más rendezők egész életművében nincs annyi feszültség, mint Fábri TSZ-filmjeinek egy-egy jelenetében.
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/
-
A legendás brit miniszterelnökről, a konzervatív ellenforradalmárról, Margaret Thatcherről (1925-2013) beszélgettünk, akiről úgy tartották, hogy az egyetlen férfi a kormányában. A politikusi belépője az volt, hogy még oktatási miniszterként elvette a gyerekektől az iskolatejet, ekkor lett gúnyneve a "Milk Snatcher", és úgy tűnt, vége a karrierjének, mielőtt igazán elkezdődött volna. Mrs. Thatcher azonban brandet épített a kíméletlenségéből, miképp később a szovjetektől kapott gúnynevet, a "Vaslady"-t is büszkén vállalta. 1979 és 1990 közti miniszterelnöksége alatt leépítette a jóléti államot és szétverte a szakszervezeteket, a sztrájkoló bányászokat éppúgy ellenségnek tekintette, mint az argentin junta katonáit, akik 1982-ben lerohanták a brit koronához tartozó Falkland-szigeteket, mire Thatcher elvi kérdést csinált abból, hogy Nagy-Britanniával nem szórakozhatnak. Elküldte a büszke Royal Navyt a világ túlsó felére, noha a válaszcsapás árából két másik szigetcsoportot vásárolhattak volna. Persze amit a hadseregre költött a tory Thatcher-kabinet, azt megspórolta a szociális juttatásokon: a visszaadott birodalmi öntudat azonban a legtöbb britnek gyógyírt jelentett a társadalmi katasztrófára. Háromszor is miniszterelnöknek választották - no persze nem a sheffieldi szénbányászok. Vendégünk Tóth Csaba, a Mérce újságírója volt, akivel - a nagy marxista történésszel, Eric Hobsbawmmal szólva - "azt is próbáltuk megérteni, amit nem szívelünk".
A beszélgetés résztvevői:
Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Tóth Csaba
A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volthttps://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt
- Laat meer zien
