Afleveringen
-
Folytattuk Pál Andrással az űrszemét tematikát: ahogy egyre több műholdat állítunk Föld körüli pályára, bekövetkezhet-e olyan ütközéslavina, aminek hatására tönkremegy egy csomó műhold, és elzáródik számunkra a világűrbe vezető út? Ilyen és hasonló kérdéseket tárgyaltunk meg, és persze röviden megemlékeztünk Farkas Bertalan 45 évvel ezelőtti startjáról is.
-
A több mint fél évszázad után a Föld légkörébe visszatérő és a hétvégén az Indiai-óceánba zuhant pórul járt Vénusz-szonda kapcsán Pál Andrással beszélgettünk a szovjet Venyera-programról, a Vénusz bolygó furcsaságairól, na és arról, hogy miért és hogyan "esnek le" a műholdak.. Elmélkedünk arról, hogy milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyi idő alatt pottyan le egy grapefruit-szputnyik, űrállomás, lézervisszaverő üveggolyó, vagy épp eltévedt Vénusz-szonda a Föld körüli pályáról.
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
Témánk ezúttal a K2-18b exobolygó, és azok a friss eredmények, amelyek szerint potenciálisan életre utaló molekulákat mutattak ki a James Webb Űrtávcsővel annak légkörében. Valóban ott van-e a dimetil-szulfid, s ha igen, abból követhezik-e egyértelműen az élő szervezetek jelenléte? Végül Rakétafüst kollégát, kilencéves asztrobiológia-szakértőnket is megszólaltattuk arról, hogy szerinte milyen életformák létezhetnek az Univerzumban.
-
Témánk az amerikai űrhajózás jövője: Trump csillagos-sávos lobogót akar a Marson látni, de közben Jared Isaacman, a NASA következő igazgatója a Holdat sem hanyagolná. Az űrügynökség költségvetése viszont jelentősen csökkenni fog, s ennek a tudomány láthatja kárát. Teljesen elkészült űrteleszkóp maradhat a Földön és a Marson évek alatt összeválogatott kőzetgyűjtemény hazahozása is tovább csúszhat, miközben persze a kínaiak sem tétlenkednek. Mit lehet kiolvasni a tealevelekből?
-
Két héttel elébe menve a kerek, 55. évfordulónak, témánk az Apollo-13 legendás küldetése. Mi történt, hogyan történt 1970-ben, miért hiúsult meg az emberiség harmadik Holdra szállása? Milyen malőrök és figyelmetlenségek láncolata vezetett az űrhajó felrobbanásához és milyen tanulságokat lehetett levonni az űrhajózás történetének talán legizgalmasabb hetéből?
-
Vendégünk Székely Anna Krisztina, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkárhelyettese, témánk pedig a középiskolások számára meghirdetett CanSat "madjnem-műhold" építőverseny jelenlegi állása, és várható eseményei. Továbbá más, a tizenéveseket célzó "űrös" projektek is szóba kerülnek az űrpályázattól az űrtáborig, s miközben a nagy kérdést boncolgatjuk, hogy miért megy még mindig túl kevés lány természettudományos pályára, megemlítjük Illés Erzsébet, az első magyar űrkutató nő munkásságát és példáját, illetve a róla szóló könyvünk terveit.
-
A Firefly Aerospace magáncég Blue Ghost űrszondája sikeresen leszállt a Holdra, a Válságok tengere nevezetű bazaltsíkságra. Ennek apropóján állandó szakértőnkkel, Pál Andrással (illetve a fórumozó és betelefonáló közönséggel) azon merengtünk el, hogy miért is indult mostanában ilyen sok űreszköz a Hold fellé, mikor jár ott újra ember, és miért "vesztegetjük az időnket" égi kísérőnkön, ha egyszer a Mars a távlati cél?
-
Közkívánatra a fekete lyukak kerültek terítékre. Mik azok, léteznek-e a valóságban, vagy csak az elméleti fizikusok képzeletében, s hogyan jöntnének egyáltalán létre? Miért "áll meg az idő" az eseményhorizonton, és átjuthatunk-e a túloldalra anélkül, hogy spagettizálódnánk? Van-e meztelen szingularitás? Ilyen kérdéseknek eredtünk nyomába.
-
Ezúttal a múltba tekintettünk, hatvan évvel ezelőttre. 1965 sorsfordító éve volt az űrhajózásnak: lényegében ebben az évben tanult meg az Emberiség igazán űrhajózni. Ma már felfoghatatlan, mennyi elsőség fért bele abba a tizenkét hónapba az első űrsétáktól az első űrrandevúkig, a Mars felszínének első közeli lefényképezéséig, a műholdas távközlés forradalmáig és "majdnem sikeres" automata Holdra szállásokig és Vénusz-landolásokig. Hogyan történhetett meg mindez szinte egyszerre, s mi ebből a tanulság 2025-re nézve?
Tracklista:
01. Patrick Lynen - Einführung zum luziden Träumen & Wichtige Fakten zum luziden Träumen.1 - Luzides Träumen: Träume, was du träumen willst (kezdődött: 00:01:38)
02. Sematic4 - Stasis (kezdődött: 01:01:00)
-
A téma ezúttal a földi eredetű értelmes élet nagyon hosszú távú lehetséges sorsa volt. Elborult elmélkedés a többgenerációs telepes-űrhajókról, hibernálásról, replikálódó Neumann-szondákról és hasonló távoli, de a természeti törvényekkel összeegyeztethető lehetőségekről, amelyekre egyszer talán majd hagyatkozhatunk, "ha meghal a Nap". A Sokolébresztő első adása a vadonatúj stúdióból, fűszerezve néhány apróbb technikai gikszerrel.
Tracklista:01. The Rolling Stones - Little Red Rooster (kezdődött: 00:55:10)
-
A NASA Kennedy Űrközpontjában dolgozó Bartha Bencével beszélgettünk arról, hogy milyen sérüléseket találtak az Artemis-1 tesztrepülés után az Orion űrhajó hőpajzsán és hogy miért csúszik emiatt 2026-ra az amerikai űrhajósok visszatérése a Hold térségébe. Pál Andrással pedig végignéztük, hogy mi várható a 2025-ös év során az űrben, ami azért holdutazás nélkül is elég izgalmas lesz. Ha embereket nem is, de guruló és szökdécselő eszközöket szép számmal láthatunk majd a Holdon, új nagyrakéták röppennek majd fel, és remélhetőleg az első űrbéli rakéta-tankolásnak is tanúi lehetünk idén.
-
A Sokolébresztő. 200. (karácsonyi) adásunk vendége Orha Zoltán volt, fő témája pedig a betlehemi csillag: lehet-e csillagászati magyarázatot találni a bibliai égi jelenségre a bolygómozgások vagy akár a korabeli egyéb feljegyzések alapján, s mi köze mindehhez Ponori Thewrewk Aurélnak (1921-2014), a legendás magyar csillagász-polihisztornak és ismeretterjesztőnek? Hogyan lehetett a negyvenes években doktorizni a Biblia csillagászati vonatkozásaiból, miként állította meg Józsué a Napot az égen, és mit kereshetett a Krisztus születésének megtörténtéről tudosító égi jelenség "Kr.isztus előtt" 7-ben?
-
Szinte jubileumi, 199. adásunkban - hallgatói kérésre - kedvenc űrös-kozmikus-tudományos, "sci", "fi", és "sci-fi" könyveinket szakértettük meg állandó, de régen hallott szakértőnkkel, Werner Norberttel. Bár az adásidő nem kegyelmezett, a NASA várható közeljövőjének megszakértése után azért szóba került Carl Sagan feledhetetlen Kapcsolatától Cixin Liu Háromtest trilógiáján át Fred Hoyle, Isaac Asimov és Arthur C. Clarke egy-két könyvéig sok kedvenc. Nem mulasztottuk el megemlíteni Stephen Baxtert és Andy Weirt. S persze méltattuk a "non fiction" kategóriában például Avi Loeb Földnkívülijét, Oriana Fallaci legendás Apollós riportregényét (Ha meghal a Nap), Gene Kranz Houston, baj van című alapművét, illetve Tom Wolfe-tól Az igazakat. De mindezzel még csak a felszínt kapargattuk, így például A gyermekkor vége, A galaxis útikalauz vagy épp Az idő rövid története szóba se került, pedig igény az lett volna rá.
-
Űrtörténeti jellegű adásunkban a nukleáris rakétahajtóművek története kerül terítékre. Már a negyvenes évek végén felmerült, hogy az űrutazás céljaira a maghasadáson alapuló hajtóművek lényegesen hatékonyabbak lehetnének, mint a "szokásos" kémiai reakciókon alapuló rakéták. Az ötvenes évektől a hetvenesekig meg is épült több földi tesztpéldány a NASA és az Atomenergia Bizottság közös NERVA-programjában, s csodálatos tervek születtek holdbázisokról és a hetvenes-nyolcvanas évekbeli emberes marsutazásról. Bár a földi tesztek végül teljes sikernek bizonyultak, a NERVA mégsem jutott el a világűrbe, s azóta sem járt ott nukleáris hajtómű.
-
Lajka kutya űrrepülésének hatvanhetedik évfordulója apropóján áttekintjük, hogy mi mindent köszönhet az űrkutatás az állatokkal a fedélzeten végrehajtott kísérleti űrküldetéseknek. Kiderül, hogy milyen állatok érték el először az űrt, mit kerestek teknősök a Hold térségében és laknak-e ott földi eredetű bacik vagy medveállatkák. Sőt, arra is fény derül, hogy milyen állatok élték túl a Columbia űrrepülőgép 2003-as felrobbanását, és hogy ennek mi köze lehet a marsi élethez?
-
Ebben az adásban vágatlanul meghallgathatjátok az idei HungaroConon megrendezett kerekasztalunkat a téridőről és a Star Trek fizikájáról, benne Kasza Magdolnával és Horváth Ádám Tamással. Hogyan lehet "megvárható idő alatt" akár több tízezer fényévet utazni? Ki lehet-e cselezni azt a törvényt, hogy nem haladhatunk a fénynél gyorsabban? Ezek megtárgyalása előtt esik néhány szó a SpaceX Starshipjének történelmi tesztrepüléséről is, amely hatalmas lépést jelentett minden idők legnagyobb űrrakétájának teljes újrafelhasználhatósága felé.
-
A szokatlanul fényesnek és látványosnak ígérkező, épp felénk járó C/2023 A3 Tsuchinshan-ATLAS "szabadszemes" üstökös apropóján Orha Zoltánnal beszélgettünk erről az égi vándorról, illetve a Naprendszer parányi piszkos hógolyóiról általában. Hogyan és hol lehet megfigyelni a jelenséget, s egyáltalán: milyen egy üstökös szerkezete, honnan jönnek, s a csillagászok és űrkutatók hogyan jöttek rá minderre? S természetesen az üstökösök kultúrtörténeti vonatkozásai sem maradhattak ki.
-
Témánk egyrészt a Föld új, ideiglenes "második holdja" a 2024PT5 jelű aszteroida, amit néhány hónapon át látunk vendégül. Hogyan került ide, és miért megy el a Föld közvetlen vonzáskörzetéből két hónapon belül? Utána pedig pedig Detre Örs Hunorral, azúttal mint a CanSatLab laborhálózat ötletgazdájával beszélgetünk, folytatva a két héttel ezelőtt megkezdett CanSat-tematikát - ezúttal az űreszköz-építő diákokat segítő önkéntes laborok szemszögéből.
-
Fő témánk a hamarosan induló 2025-ös CanSat verseny, amelyet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szervez, s amelynek keretében idén is kiderül majd, hogy középiskolás gyerekek megfelelő mentorálással saját fejlesztésű űreszközöket tudnak építeni. Erről beszélt Székely Anna Krisztina, a MANT főtitkár-helyettese, és állandó szakértő barátunk Pál Andris is, aki ezúttal mint CanSat-mentor szerepelt a műsorban. Emellett természetesen szó esett az elmúlt napok legfontosabb űreseményeiről is, különös tekintettel az első magánűrsétára és az első űr-Föld hegedűkoncertre.
-
A téma ezúttal a félbemaradt, de korát messze megelőző Dyna Soar-program, az amerikai légierő egyszemélyes katonai űrrepülőgépe, amelyet még az ötvenes években kezdtek kifejleszteni. A csupaszárny űrsikló a tervek szerint képes lett volna ellenséges műholdakat ártalmatlanítani, barátiakat szervízelni, sőt, talán még földi célpontokat bombázni is. Igaz, végül sohasem repült, de a projekt tanulságaira máig építenek a szárnyas űreszközök tervezői.
Tracklista:
01. The Rolling Stones - Little Red Rooster (kezdődött: 00:00:20)
- Laat meer zien
