Afleveringen
-
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Kosztur András vezető kutató azokat a nyílt és fedett tevékenységeket veszik végig, amik az orosz–ukrán háború árnyékában folynak, most éppen Magyarország ellen.
Az Egyesült Államok sürgetésére, Törökország közreműködésével, három év után ismét közvetlenül tárgyal egymással Ukrajna és Oroszország, a két ország között lezajló, minden korábbinál nagyobb fogolycsere pedig arra utal, hogy lehet esély az álláspontok közeledésére. A tárgyalások kézzel fogható eredménye és főképp a háború vége azonban még így is távolinak tűnik, az eszkaláció kockázata viszont nem múlt el: mindkét oldalon dróntámadások zajlanak, a harcok sem szünetelnek a frontvonal mentén, ráadásul több európai ország továbbra is Ukrajna támogatásának fokozása mellett áll, Németország hadseregfejlesztésbe kezd. Eközben az uniós vezetők Ukrajna mielőbbi EU-integrációját sürgetik. Ezzel kapcsolatban válik az ukrajnai háború a nagyhatalmak közötti vitából a magyar belpolitika egyik központi kérdésévé, hiszen Ukrajna EU-csatlakozása súlyos kockázatokkal és gazdasági hátrányokkal járna Magyarországra nézve is. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt időszakban az ukrán titkosszolgálatok magyar belpolitikába való beavatkozása is felmerült.
A Mindig péntek legújabb felvétele Célkeresztben Magyarország, középpontban Ukrajna címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán. -
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Nagyhatalmi politika az átmeneti világrendben.
Békés Márton, az Intézet igazgatója a jelenlegi, átmeneti világrend szerkezetéről, szereplőiről és történelmi analógiáiról beszél. A világtörténelem jelenlegi szakaszában mögöttünk hagytuk már 1) az egypólusú berendezkedést, amely jól-rosszul, hol sikeresebben, hol kevésbé, de 1991 és 2025 között működött, és a liberális demokrácia dominanciája, valamint az amerikai típusú globalizáció hegemóniája jellemezte; viszont 2) a multipoláris nemzetközi rend még nem jött létre, amelyhez majd a több civilizáció által meghatározott nagyterek egyensúlya fog tartozni. A nagyhatalmakon alapuló – mai, átmeneti – világrend három erős szereplővel rendelkezik. Két nagyhatalom kiléte régebb óta világos: ezek egyike Kína, mint a világ második legnagyobb gazdaságát képviselő globális szereplő, a másik Oroszország, mint a világ legnagyobb területű szárazföldi állama. Időben – és nem katonailag vagy gazdaságilag – a harmadik a Trump megválasztása utáni Amerikai Egyesült Államok, amely letett a korábbiakra jellemző globális törekvéseiről és belekezdett az előbbiekkel hol versengő, hol velük együttműködő külügyi lépéseibe. Ehhez az kellett, hogy szakítson az unipoláris kísérlet évtizedeire jellemző demokrácia-exporttal, a liberális demokrácia erőltetésével meg a globalizmussal, s visszatérjen az amerikai hagyományoknak megfelelő realista-pragmatikus vonalra. Az unipoláris kísérlet és a többpólusú világrend közötti átmeneti korszak, vagyis a nagyhatalmak rendszere a következőkkel jellemezhető: 1) a vezető nagyhatalmak között fennálló ellentéteknek a politikai és katonai konfliktusok szintjéről a gazdasági szinte való visszaszorítása, és szövetségeseik rábírása ugyanerre, 2) a nemzetközi rendszer közvetlen háborús feszültségeinek csökkentése, a globális instabilitás tényezőinek visszaszorítása, amely mindannyiuk közös érdeke, 3) befolyási övezetek kialakítása, ahol az egyes nagyhatalmak külső befolyás nélkül tevékenykedhetnek, 4) mindez a nemzetközi fórumok kihagyásával, közvetlen diplomáciai kontaktussal valósul meg.
A Mindig péntek legújabb felvétele Nagyhatalmi politika az átmeneti világrendben címmel elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán.
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
Európa-szerte elszenvedői vagyunk annak a veszélyes tendenciának, hogy az igazságszolgáltatás belép a politika színterére, és a politikai küzdelmeket jogi eszközökkel akarják lerendezni. Brüsszel úgynevezett „fantomeljárásai” is ebbe a sorba illeszkednek: politikai indíttatású boszorkányüldözések, amelyek jogi köntösbe bújva próbálnak nyomást gyakorolni. De ilyen környezetben hogyan lehet olyan jogrendszert kialakítani, amely valóban az ország versenyképességét szolgálja? Mit tett eddig a kormány a bírósági eljárások hatékonyságának javítása érdekében? És milyen lehetőségei vannak az igazságügyi miniszternek akkor, ha az Magyar Bírói Egyesület túlterjeszkedik, és a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekkel szemben foglal állást?
Ezekről a kérdésekről beszélgetett Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója. -
A Szabad Európa Intézet 2025. évi Szuverenitásindexe, amely a nemzeti önrendelkezés több aspektusára kitér, sőt ezeket összemérhetővé is teszi, az egyik fontos indikátornak a versenyképességet kezeli. A gazdaság, a kutatás-fejlesztés és a tudománytermelés, azaz a versenyképesség összetevői mögött ott van a szellemi szuverenitás. A stúdióban Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Petri Bernadett, az indexet készítő Szabad Európa Intézet kutatója.
-
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója kérdezte Nagy István agrárminisztert a Mozgásban legújabb adásában.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szuverenitásindex 2025: az önrendelkezés Rubik-kockája. Elkészült a Szabad Európa Intézet 2025. évi Szuverenitásindexe, amely összevethetővé és rangsorolhatóvá teszi az egyes – nem csak európai uniós – államok sokrétű önrendelkezését: a bel- és külpolitikait, a gazdaságit, a katonait és a szellemi-kulturálisat. Az egyedülálló kimutatás Magyarországot tekinti referenciaországnak, hiszen mintaszerű, 21. századi szuverenitáskoncepciót képvisel. A stúdióban Petri Bernadett, az indexet készítő Szabad Európa Intézet kutatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Mi jön a liberalizmus után? A felvételen Békés Márton történész–politológus, az Intézet igazgatója arról beszél, hogy manapság a korábban hegemóniát élvező liberalizmus után élünk, így fogalmat kell alkotnunk arról, mi következik most.
-
Magyarország és az Európai Unió elmúlt másfél évtizedét nevekkel is korszakolhatjuk: Tavares, Sargentini, Delbos-Corfield, most pedig Strik. Brüsszel raportőreiről van szó, akik szorosan együttműködnek a hazai ellenzékkel.
A magyar szuverenitás elleni külső-belső támadásról beszélget Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző.
-
A kötetet laudálta: L. Simon László, író
A szerzővel beszélget: Szentkirályi Alexandra, a budapesti Fidesz elnöke, a fővárosi közgyűlési frakcióvezetője Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója Moderátor: Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) gondozásában megjelent Nemzeti maximum című könyv már kapható a Terror Háza Múzeum webshopjában és a nagyobb könyvesboltokban:
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/nemzeti-maximum/
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kifakult a „színes forradalom” Szerbiában? Mozgásban a Balkán, ami a történelmi tapasztalatok alapján semmi jót nem jelent. Szerbiában „színes forradalmakhoz” hasonló jelenetek, Romániában alkotmánybírósági puccs, Bosznia-Hercegovina a szétesés szélén, Moldovában kelet–nyugati patthelyzet, Bulgáriában permanens kormányzási válság. A felvételen a Balkán, és vele együtt Közép-Európa déli kapuját, azaz Szerbiát nézi meg közelebbről Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója és Biró András kutató.
-
Mérlegen az elmúlt 15 év. Arra keressük a választ, hogy honnan indultunk, hol tartunk, és milyen kihívások előtt áll a magyar egészségügy? Mi a jelentősége a hálapénz eltörlésének, és az orvosi bérek rendezésének? Hol tartanak a digitális fejlesztések az egészségügyben? Arról is beszéltünk, hogy mi a helyzet a várólistákkal, és lesz-e wc papír a kórházakban.
G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója kérdezte Dr. Takács Pétert a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárát a Mozgásban legújabb adásában.
-
A francia Nemzeti Tömörülés elnökvárományos vezetője és az olasz szélsőbaloldali terrorista politikai jogokhoz való viszonya mint cseppben a tenger mutatja, hol tart az Európai Unióban a patrióták és a globalisták küzdelme.
A stúdióban Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Petri Bernadett, a Szabad Európa Intézet kutatója.
-
Bár sokan gondolták, hogy Trump második adminisztrációját is olyan könnyedén át fogja vészelni a Birodalom, mint az első elnökségét, egyre nyilvánvalóbb, hogy ezúttal nem így lesz. Mégpedig két ok miatt. Egyfelől most odahaza nem úgy alakul, mint 2017 és 2021 között, vagyis hogy a progresszív bürokrácia négy évre az állam felszíne alá húzódik, hogy annál nagyobb erővel vághasson vissza – megkezdődött ugyanis a mélyállam felszámolása.
Másfelől arról van szó, hogy ami Washingtonban történik, az nem marad Washingtonban. A Trump-tornádó átcsap az Atlanti-óceán másik partjára is, azaz az egész nyugati világban érezteti hatását, befolyásolja Európa sorsát, akár akarják ezt Brüsszelben, akár nem.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Péter réme, hogy színt kell vallania. A stúdióban Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző, akik arról beszélgetnek, hogy a belpolitika visszatért a régi kerékvágásba: a kormány kezdeményez, az ellenzék szalad az események után.
-
Rekordhosszúságú telefonbeszélgetést folytatott egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, a közel két és fél órán át tartó egyeztetés az első gyakorlati lépés lehet a béke felé vezető úton.
Trump úgy nyilatkozott a Putyinnal folytatott beszélgetését követően, hogy mind Oroszországgal, mind Kínával baráti viszonyt akar ápolni – az orosz–amerikai kiegyezés így nem csupán az orosz–kínai közeledés ellensúlya, de egy amerikai–kínai megállapodás előszobája is lehet.
Kína jelenleg óvatosan és némi gyanakvással figyeli a fejleményeket, Törökország megpróbálja előnyére fordítani a változásokat (belföldön és a szomszédságában egyaránt), az Európai Unió országai azonban úgy követelnék maguknak a Nyugat vezetőjének címét, hogy közben le vannak maradva az események mögött.
Még több elemzés: https://www.xxiszazadintezet.hu/elemzesek/
Weboldal: https://xxiszazadintezet.hu
Facebook: https://facebook.com/xxiszazadintezet
Instagram: https://instagram.com/xxiszazadintezet
Spotify: https://open.spotify.com/show/00AEJvea8S1LawtVsEvrVm?si=808a72a8489f42
Biró András: https://www.facebook.com/biroandras95
Kosztur András: https://www.facebook.com/kosztur.andras | https://t.me/koszturandras -
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A háború árnyékában, amelyben Halkó Petra, az Intézet vezető elemzője Petri Bernadettel, a Szabad Európa Intézet kutatójával beszélget az egyre nagyobb méreteket öltő brüsszeli demokráciadeficitről.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ezért löki Trump a világrendszerváltás busza alá Európát, amelyben az Intézet igazgatója, Békés Márton mutatja be a transzatlanti kapcsolatok zavarának háttérokát.
-
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyarország lendületben, Németország holtponton. A stúdióban Deák Dániel vezető elemző és Biró András kutató.
-
Miért kerül ennyibe a tej, a vaj, a tojás? Kinek a sara ez? Miért ne legyünk borúlátóak a jövővel kapcsolatban? Mire tanított meg minket a háború? A lassú, bürokratikus, ideologikus Unión belül van-e külön magyar út? Mihez kezdjünk Trumppal?
A Mozgásban legújabb adásában többek között ezekről a kérdésekről kérdezte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert G. Fodor Gábor Intézetünk stratégiai igazgatója. -
A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szakítás előtt a transzatlanti viszony. A felvételen a transzatlanti viszonyban néhány nap alatt bekövetkező drámai változásról beszélget Kosztur András vezető kutató és Biró András elemző.
- Laat meer zien
