Afleveringen
-
2026 május 29-31 között Szentendrén rendezték meg a zöldszervezetek 35. országos találkozójukat. Ennek egyik plenáris kerekasztal beszélgetésea természet-helyreállítási rendeletről, az Európai Unió egyik legfontosabb újkörnyezetpolitikai eszközéről szólt, melynek célja, hogy megállítsa az ökoszisztémák romlását, és elindítsa a természeti rendszerek helyreállítását. Magyarországnak idén el kell készítenie a Nemzeti Természet - helyreállítási Terv első változatát, ezért különösen fontos, hogy világosan lássuk a feladatokat és a lehetőségeket. A plenáris beszélgetésen áttekintették a rendelet céljait ésfeladatait, kiemelt figyelmet fordítva arra, milyen szerepe lehet ezekben az önkormányzatoknak. Minisztériumi, önkormányzati és civil szereplők arról beszélgettek, hogy hogyan válhat a természet-helyreállítás egyszerre szakpolitikai és helyi közösségi üggyé.
A kerekasztal résztvevői:Sipos Katalin, a WWF Magyarország korábbi elnöke, az Élő Környezetért Minisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára (képünkön),
Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere,
Rózsahegyi Péter Budapest XVII. kerület (Rákosmente) önkormányzati képviselője, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete,
Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
A kerekasztalt vezette Farkas István Tamás, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke.
A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter
-
A díjakat Erdődiné Visnyovszky Ágota és Sarkadi Pétervette át az idei Zöld Civil Országos Találkozón, május 30-án. Szilágyi László beszélgetett a két díjazottal.
A Zöld Civil Díjjal azokat ismerik el, akik hosszú távon,elkötelezetten és látható hatással dolgoztak a környezetvédelemért, és tevékenységükkel a Zöld Civil Együttműködés megerősödéséhez is hozzájárultak.2023 óta évente legfeljebb két díjat osztanak ki.
A Zöld Civil Díjat a hazai környezetvédő közösséglegfontosabb szakmai eseményén, a Zöld Civil Országos Találkozón (OT) szokás átadni, amelyet legutóbb 2026. május 28–31. között rendeztek meg Szentendrén. A díjat a környezetvédelmi ügyekért és a civil együttműködésért leginkább kiemelkedő munkásságú személyek kaphatják meg, a két díjazott ezúttal Erdődiné Visnyovszky Ágota és Sarkadi Péter lett.
-
Zijn er afleveringen die ontbreken?
-
Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján.
„A város, ami megtart” címet viselő konferencián hazai ésnemzetközi szakértők mutatták be a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz.
A Merlin Színházban az egyik plenáris előadást Budapesti fákállapotromlása és az aszály címmel Fehérvári Eszter a BKM Főkert Kertészeti Divízió faállomány -főosztályvezető tartotta.
Podcastunkban először őt halljuk, majd a közönség kérdéseire Dezsényi Péter a Főkert igazgatója és Bardóczi Sándor főtájépítésze válaszol.Amiről szó esik:
--- Budapesten kb. 9 millió fa található
--- városi zöldfelületeink nélkülözhetetlen ökoszisztémaszolgáltatásokat nyújtanak.
--- hogyan csökkennek a városi fák életesélyei pl. abeépítettség miatt?
--- Budapesten csak minden századik fa egészséges
--- a fővárosi faállomány lombtömegének a fele elveszhet 10éven belül.
--- Mit tehet ez ellen a szakma?
--- Miért nagyon fontosak a Miawaky erdők a környezet és aközösségek szempontjából?
--- Miért a legjobb ingyenlégkondícionálók a fák?
--- hogyan lehetne csökkenteni a városligeti rendezvényekkelkapcsolatos anomáliák?
A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter
-
„Nem elég tojást tojni, kotkodácsolni is kell” - mondja Klébert Antal immár nyugdíjas hivatásos természetvédő, aki egyre optimistább, hogy 16 tragikus év után ismét van önálló minisztériuma a természetvédelemnek. A szakmában csak Toncsiként becézett szakemberrel Szilágyi László beszélgetett többek között arról, hogy hogyan alakult meg 1991-ben a Zámolyi medencében a Pro Vértes Közalapítvány, hogy miből áll egy természetvédelmi őr munkája a Vértesi Tájvédelmi Körzetben? Hogy miért kell azonnal abbahagyni az erdők ledarálását és eltüzelését. Hogy hogyan zajlik az erdészeti szemléletváltás a fiatalabb erdészekkel, milyen konfliktusai voltak aktív nemzeti parki őrként az erdészettel és a vadász lobbival. Hogy miért az a probléma a vadászokkal, hogy nem lőnek eleget?
Hogy milyen dilemmák elé állítják a horgászokat a betelepített halfajok, pl, az amúr és a törpeharcsa. De szóba kerül még az állami természetvédelem tudatos orbáni legyengítése/szétverése, a vértesi Cica homok bánya mint a NER természetpusztítási állatorvosi lova, a komáromi ivóvíz és a gyilkos akkumulátorgyárak is. Nem marad szó nélkül Tóni bá kedvenc elfoglaltsága, a környezeti nevelés sem, hiszen szerinte a gyerekek 10 év alatt teljesen nyitottak a természetre, és a felnőtteknél is a személyes terepi megtapasztalás a legfontosabb.
A podcastot szerkesztette: Sarkadi Péter
-
Milyen az új minisztérium felépítése? Milyen fontosfeladatörök tartoznak hozzá? Természetfókuszú erdőpolitika, állatjólét-állatvédelem. Összehangolt fellépést ígérnek a természetvédelem területén. Személyi és strukturálisgaranciák. Új viszonyrendszer, erős társadalmi bevonás, biztosítják a környezeti információkhoz való jobb hozzáférést. Újra lesz környezetvédelmi hatósági rendszer, és természet alapú megoldások az erős és gyors vízügyi intézkedésekben.
Többek között ez is elhangzott Szentendrén, ahol idén immár35. alkalommal rendezik meg május 28-31 között a Zöld szervezetek országos találkozójukat Podcastunk a 29 péntek délelőtti megnyitón készült.
Akiket hallunk:
--- Kőrösi Levente, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium természetvédelemért és állatjólétért felelős államtitkára
--- Éger Ákos a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke
--- Lajtmann Csaba az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke, azEurópai Éghajlati Paktum nagykövete
--- Újszászi Györgyi a Védegylet főtitkára, az EurópaiÉghajlati Paktum nagykövete,
--- Fülöp Zsolt Szentendre polgármestere
A hangfelvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.
-
Manapság a klímaváltozás kérdése bőven jelen vanmindannyiunk életében, és ezzel együtt a gondolatainkat is jelentősen befolyásolja. Noha felnőttként is kihívást jelent megbirkózni ezekkel a gondolatokkal, a gyerekek is egyre korábban szembesülnek ezzel a problémával.
A hazai kutatások alapján ugyanis a fiatalok többségét meglehetősen foglalkoztatja a kérdés, sőt, jelentős részükkifejezetten szorong rajta. Ez az érzés pedig nem áll meg itt: sokuk hangulatát befolyásolja, de még a jövővel kapcsolatos elképzeléseiket is.
A jelenség, amiről beszélünk már nevet is kapott: ez a klímaszorongás. Hogy mennyire van jelen? Az UNICEF 2022-es felmérése szerint a magyar 13-25 évesek 62%-a állítja, hogy nagyon aggódik, szorong a klímaválság miatt; ebből 27% azok aránya, akiknek a klímaválság miatti szorongás meghatározó az életében.A klímaszorongás, ugyan leírható egy egyszerű szóval,valójában nem egy jól körülírható érzés. Sokkal inkább egy olyan összetett érzelmi reakció, amelyben többféle állapot keveredik egymással: félelem a jövőtől, düh a döntéshozókkal vagy a társadalmi folyamatokkal szemben, frusztráció a lassú változások miatt, vagy éppen tehetetlenség azzal kapcsolatban, hogy mi mégis mit és mennyit vagyunk képesek tenni ellene. És akárcsak bármilyen más pszichés folyamatnál, itt is állandóan változnak az érzéseink.
Mai podcastunk középpontjában a klímaszorongás - Sarkadi Péter szerkesztő vendége Pej Zsófia az Energiaklub klímaprogramjának vezetője.
-
Magyarország legnagyobb és legbiztonságosabb víztározója az a talaj. Most a pórustérben 6 – 7 balatonnyi víz hiányzik. A nyári kánikulában akár napi 1 cm víz is elpárologhat vizeink felületéről, a növényi párolgás a jó párolgás. Merre tovább vízpolitika?
Bolygónk talajának folyamatos száradása már most másfélmilliárd ember otthonát veszélyezteti. De mi lesz a vége a föld kontroll nélküli kizsákmányolásának? Szép lassan minden, ami szép, friss és zöld, szürke és száraz lesz - akár Magyarországon is? Miközben villámárvizekkel és időjárásiextremitásokkal kell szembenéznünk, ezeket elszenvedni.
2006-óta nincs hóolvadásos árvíz a Tiszán. Eltűnnek Magyarország ívóvízkészletei, Hogyan menthetnénk meg magunkat a kiszáradástól? Magyarország legnagyobb és legbiztonságosabb víztározója a talaj. Most a pórustérben 6 – 7 balatonnyi víz hiányzik. A nyári kánikulában akár napi 1 cm víz is elpárologhat vizeink felületéről, a növényi párolgás a jó párolgás. Külön támogatási rendszer kellene a vízvisszatartásimódszereknek.
A megoldás lehet 3 egymást segítő koncepció:
1--- mélyártéri víztározás (Koncsos László modellje – kb 1balatonnyi vízet tározna a Tisza mentén)
2--- a folyóktól távoli laposokban is el lehet vizeteltárolni Balogh Péter (Vízválasztó mozgalom) szerint.
3--- Vízörző mozgalom: vízmegtarás olcsón, helyi szinten.
Azonnali aszálystratégia a kormányülésen - Merre továbbTisza-kormány?
Mára elavult sok vízügyi jogi terület. Hogyan kell átalakítani a jogi környezetet, hogy gond nélkül meg lehessen tartani a vizet a tájban?
Miért vízügyi állatorvosi ló a Zagyva?
Városi zöld - talajvíz- hősziget mérséklés?Ingatlanfejlesztés és vízmegtartás.
Debreceni vízanomáliák Akkuipar, Tisza víz nagyerdőszárazodás
Sarkadi Péter szerkesztő vendége Timár Gábor geofizikus,az ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője, aki a Földben végbemenő fizikai folyamatokon kívül a térképészet és a műholdas mérések szakértője is. Főbb kutatási területei: felsőgeodézia - földalakproblémák és gyakorlati alkalmazásuk a térképészetben és térinformatikában – folyódinamika - műholdas távérzékelés.
-
Milyen a jó városi zöld infrastruktúra? Milyen kihívásokkal küzd az a Budapest, mely a II. világháborúban a zöldfelületei 90 %-át elvesztette? Miért fontos a szerkezeti talaj? Mittanulhatunk Bécs zöldfelület gazdálkodásából?
Többek között e kérdésekről is szó esett az idén másodikalkalommal megrendezett Fővárosi Föld Napja Konferencián. A város, ami megtart” című összejövetelen a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat is bemutatták, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz.
A Merlin Színházban április 22-én az egyik plenáris előadást„A zöld infrastruktúra 4. dimenziója” címmel a talajgazdálkodás reformja Budapest kiemelt zöldfelületein témában Dezsényi Péter a BKM Főkert főigazgatója tartotta. Elsőként a moderátort Gadó György Pált halljuk.
A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter
-
Minek nyírtok ennyi füvet? Hogyan kezeljük a városizöldfelületeket? Miért volt 2022 nyara vízválasztó a parkgazdálkodásban? Mi okozza az eketalp betegséget? Hogyan változik a lakossági szemlélet, hogyan ítéljük meg a „gondozatlan” gyepeket? Kutyások kontra vadvirágos rétek
Többen között e kérdésekre adott választ a főváros FöldNapja Konferenciáján, a Merlin Színházban április 22-én az egyik plenáris előadásban Bardóczi Sándor. Budapest főtájépítésze Kócos Édenkert címmel az extenzív gyepek szerepe a vízmegtartásban témában mesélt sok-sok érdekességet.
A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter
-
Mi az a lepkekocsma? Mi a különbség csíbor és csíkbogár között? Mit lehet tenni az inváziós vörösmocsárrák ellen?
Ha valaki jó kutató, az nem feltétlenül kommunikál ügyesen a laikusokkal, vagy vesz részt szívesen az utánpótlás nevelésben. Ha ezek a tulajdonságok szerencsésen találkoznak egy embernél, nagy kinccsé teszik a hazai ismeretterjesztés számára.
Mészáros Ádám hidrobiológus és környezeti nevelő éppen ilyen. Nemcsak a dunavirág hatékony védelmére keresi amegoldást, hanem hallgató kora óta foglalkozik szívesen és jól a fiatalabb generációval. Lelkesen mesél a Vízipók, csodapók a valóságban is létező szereplőiről, vagy éppen az éjszakai lepkékről a legkisebbeknek.
Kiveszi a részét a fiatal felnőttek támogatásából is: aktív szervezője az ifjú kutatóknak teret adó Fiatal Entomológusok Klubjának, programjaiknak az ArtEnto Ökocentrum adrendszeresen otthont.
Lovranits Júlia beszélgetett Mészáros Ádámmal.
-
Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján.
„A város, ami megtart” címet viselő konferencián hazai ésnemzetközi szakértők mutatták be a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz.
A Merlin Színházban április 22-én az egyik kerekasztal-beszélgetés a körforgásos vízgazdálkodásról szólt, arról, hogy a közszolgáltatók hogyan próbálnak alkalmazkodni, felkészülni a klímaváltozás kihívásaihoz.
A beszélgetés résztvevői:
--- Debreczeny László, a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetésiigazgatója --- Mórocz Gábor, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. hálózatüzemeltetési igazgatója
--- Dezsényi Péter, a BKM Főkert főigazgatója
--- Dr. Patziger Miklós, a BME Vizi Közmű ésKörnyezetmérnöki Tanszék tanszékvezetője
--- Tompos Balázs, a Budapest Közút Zrt. megfelelésitanácsadója
A beszélgetést Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatalklíma és környezetügyi-főosztályvezetője moderálta.
A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter
-
A nagy godák a gombvirágot, a vadkacsák az óriás mohaállatot imádják –de nemcsak zabálják, hanem terjesztik is ezeket az idegenhonos fajokat. A kártevő vörösmocsárrákokra ragadt sárban levő magok is a madarakkal terjednek. Ez előnyös is, de káros is lehet.
A vízinövények, sőt a gerinctelen állatok terjedésében issokkal fontosabb szerepet játszanak a vízimadarak – amelyek elfogyasztják, majd egy másik tavacskában kiürítik a szaporító magokat és egyéb propagulumokat (azaza növény mindazon részeit, amelyekből új egyed fejlődhet) –, mint azt korábban feltételezték. Sarkadi Péter szerkesztő vendége kutatásainak fontosságát növeli, hogy a klímaváltozás miatt egyre több vizes élőhely tűnik el, illetvekerülnek rossz állapotba a vízi életközösségek.
Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a LendületTerjedésökológiai Kutatócsoport vezetőjének még egyetemi hallgató korában egy olaszországi kutatóúton tűnt fel, hogy az ottani mediterrán tavacskákban olyan vízinövények is élnek, amelyeket korábban csak Máltáról írtak le. Hogyan kerülhettek e vízinövények Olaszországba. Az ökológust olyannyira érdekelni kezdte a vízimadarak növényterjedésben játszott szerepe, hogy azóta is e témával foglalkozik – immár a Lendület Program támogatásával, önálló kutatócsoportját vezetve.
-
Az információ még nem tudás. Tudomány és hírérzékenység. A magyar médiából eltűntek a szakújságírók. Az 1,5 celsius fok csak egy politikai termék. Erdőpoltika és klímaváltozás.
Klímatudomány a tények utáni világ viharában – Tudományostények a közbeszédben és a döntéshozatalban címmel rendezett nemrég kerekasztal beszélgetést a Green Policy Center. Magyarországon ma már nemcsak a klímaváltozás fizikai hatásaival kell szembenéznünk, hanem azzal adezinformációs zajjal is, amelyben a tudományos alapú megközelítések gyakran háttérbe szorulnak. Egy olyan korszakban, ahol a kognitív torzítások és a véleménybuborékok alapjaiban rengetik meg a tényekbe vetett hitet, a hiteles kommunikáció sorskérdéssé vált.
A beszélgetésünk során a szakértők beszéltek arról:
--- Hogyan lehet hatékonyan képviselni a tudományos alapúmegközelítéseket egy olyan világban, ahol a zaj és a dezinformáció gyakran elnyomja a tényeket? --- Hogyan lehet a tudomány üzeneteit a döntéshozatalba bevinni?
--- Miként érhetők el a fiatalabb generációk, és hogyanépíthető újjá a tudományba vetett társadalmi bizalom?
Akiket a podcastban hallunk:• dr. Gelencsér András, levegőkémikus, az MTA rendes tagja, a Pannon Egyetem professzora• Gilicze Bálint a Másfél fok szerkesztője• Dudás Gergely, stratégiai kommunikációs vezető European Climate Foundation(ECF)
moderátor: Schaffhauser Tibor, a Green PolicyCenter társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadó
A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter
-
Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy világunkat körforgásokés kölcsönhatások jellemzik.Nem megerőszakolni kell a tájat, hanem együtt élni vele.
Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök,környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben. A szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.
A bős–nagymarosi vízlépcső társadalmi vitája óta, vagyisközel negyven éve mély árkok választják el egymástól a vízmérnöki és a természetvédő világot. Ebben a négy évtizedben alig fordult elő, hogy a – legalábbis a sztereotípiák szerint – gátakban és műszaki megoldásokbangondolkodó és az ökológiai helyreállításokat sürgető szervezetek egy asztalhoz üljenek és közös munkát végezzenek egy cél érdekében.
Az ország sivatagosodása és a 2022-es aszály sokkja, úgytűnik, betemeti a régi árkokat. Március 26-án egy sajtóbeszélgetésen a vízmérnököket tömörítő legrégibb civilszervezet, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke, a talajtanos szakemberek összefogásáért alapított Magyar Talajtani Társaság elnöke, valamint két környezet- és vízvédő szervezet, a WWF Magyarország és a Vízválasztó Mozgalomvezetői tartottak kerekasztal beszélgetést. Most ennek szerkesztett változatát hallják.
A kerekasztal résztvevői: Sipos Katalin biológus, a WWF igazgatója/ügyvezetőjeBalogh Péter geográfus, Vízválasztó Mozgalom elnöke Dr. Dobos Endre agrármérnök, Magyar Talajtani Társaság elnöke Dr. Váradi József vízépítő mérnök, Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke A moderátor: Litkai Gergely, humorista, fenntarthatósági menedzser, a KÖVET Egyesület elnökségi tagja
A beszélgetést rögzítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.
-
Szabó Tímea 4 cikluson keresztül, 16 éven át volt országgyűlési képviselő, de az április 12-i választáson már nem indul újra. E 16 év parlamenti munkájának mérlegéről beszélgetett vele Szilágyi László, aki együtt politizált, és egy ciklusban képviselő társa is volt az elsősorban szociális ésemberi jogi témákban aktív képviselőasszonynak.
A beszélgetés főbb témái:
Maga a választási törvény a csalás. Mit hozhat a Tisza kormányzás? Milyen lesz a hazai politika zöld pártok nélkül? Milyen kudarcai voltak a hazai ökopolitikának? A liberális értelmiség csőlátása. Hogyan viszonyult a politika a covidhoz?
Káosz és biznisz iratmegsemmisítéssel: 300 milliárd forintot loptak el a lélegeztetőgépeken keresztül Szijjártó Péterék.A választók és a korrupció- viszonya. Kövér László fideszes házelnök 16 millió forintnyi büntetést szabott ki Szabó Tímeára, ezzel ő az aranyérmes. Harc az akkumulátoripari szennyezések ellen. A károsult magzatokkal kapcsolatos új orvosi jelenség a „Göd szindróma”. Sanghaiban parkoltatják Szijjártóék a kínaiaktól kapott giga korrupciós pénzeket. A Fidesznek a zöldterület az semmi, az csak beépítendő.Óbudai harcok: a Hajógyári-sziget megmentése a NER maffiától, az Óbudai Gázgyár talajszennyezésének rehabilitációja. Több mint 100 gyermekvédelmi beadványavolt a parlamentben az elmúlt 10 évben. És az eredmény?
A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter
-
Borzsák Sarolta barlangász családban nőtt fel, férjével is közös szenvedélyük maradt a mélységfelfedezése: különleges fotóik segítségével olyan embereknek is meg tudják mutatni a barlangok csodáit, akik a valóságban talán sose tudnának vagy mernének lemenni oda. Egy barlang kényelmetlen, hideg, akár távoli és szigorú engedélyekhez kötötten látogatható, Saroltáék a süppedős mozifotelben viszik el nézőiket Brazíliától Mexikóig.
Sarolta fontosnak tartja a múlt, a nagy elődök tiszteletét is: részt vett Vass Imréről, a Baradla felfedezőjéről szóló film elkészítésében, melynek során bebizonyosodott, hogy milyenszerencsés választás volt a film főbb szerepeire mai barlangászokat választani profi színészek helyett. Hiszen a régi korok és a ma felfedezőit ugyanaz a szenvedély hajtja, ettől tudtak autentikusak lenni a figurák.
De hogyan lehet felelősségteljesen óvni a barlangjainkat a túlturizmustól? Milyenek a jó példák itthon és külföldön? Milyen kalandjaik vannak a barlangi fotósoknak különbözőországok barlangjaiban?
Hogyan készült egy 150 évvel ezelőtti barlangkutatásrólhelyszíni dokumentumfilm? Mi a gyógy,és az idegenforgalmi barlang? Borzsák Saroltával, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság barlangtani és földtani referensével a szerkesztő: Lovranits Júlia Villő beszélgetett.
fotó: http://caverna.hu/
-
Tudatos hatalompolitika, a civil szektor leépítési kísérlete, hova párolgott a recski iszapkárosultaknak szánt állami kártétel? Mi lett a Környezeti Kármentesítési Alappal? Megszüntethetők-e kormányváltás esetén a NER mutyis hulladékos és autópálya koncessziók? Miért lenne fontos egy fenntarthatósági csúcsminisztérium? A védett erdők jelenleg profitszerzésre szolgálnak. Jó, de hiányos a Tisza pártkörnyezetvédelmi programja. Uniós és hazai agrárpolitikai kérdőjelek, vegyipar és GMO. A tudomány/kutatók és a politikusok társadalmi megítélése, Mi az a zöld péntek, és adakozó kedd? A 4 napos munkahét, alapjövedelem és a perverz magyar szociális rendszer.
Tordai Bence nyolc éve parlamenti képviselő, vele a kétciklus országházi munkájának eredményeiről és kudarcairól is beszélget ismét a szerkesztő: Sarkadi Péter. Előző podcastunkban az energiapolitika-Paks, nukleáris energia – energiaszegénység, energiatakarékosság, gázmutyi, megújulók szél, nap biomassza voltak a fókuszban. Most a hulladék, akkumulátorpolitika, – erdőirtás, légszennyezés, zöld péntek - túlfogyasztás, Környezeti Kármentesítési Alap, környezeti felelősségbiztosítási rendszer létrehozása. A négynapos munkahét bevezetése, alapjövedelem, és a recski károsultak kártalanítása lesznek a témáink.
-
Beszélgetés az alkotmányellenes klímatörvénytől a zöldpártok jövőjéig, a budai választási esélyekről, az orbáni zsákutcás putyini energiagyarmati politikáig számos kérdésről.
Tordai Bence klímavészhelyzet kinyilvánításáról szólótörvényjavaslatát alakította át (üresített ki) a Fidesz klímatörvénnyé, amit az Alkotmánybíróság alaptörvény ellenesnek nyilvánított, így az idén júniusig 30-ig be kellnyújtaniuk a módosításokat. Eddig 180 körüli civil szervezet véleményezte az alternatív klímatörvény javaslatot, mely most társadalmi egyeztetésen van. Hol áll ez most?
Különböző látványos parlamenti akciói miatt eddig közel 11millió forintos büntetést szabott ki rá Kövér László házelnök. Tordai Bence nyolc éve parlamenti képviselő, akivel az országházi elsősorban zöld munka eredményeiről és kudarcairól is beszélgetett Sarkadi Péter szerkesztő.
„Mi nem a hatalmat akarjuk megragadni, hanem az emberekképzeletét”, tartja a klasszikus zöld mondás.
Tordai saját bevallása szerint a környezeti ügyek markánsálláspontja mellett, elosztási kérdésekben egy igazságossági elvű baloldali, emberi jogi kérdésekben progresszív liberális álláspontot képvisel.
Merre tovább hazai és európai zöldpolitika? Miért lépett ki 2 éve a Párberszéd-Zöldek pártból? Milyen zöld párt, vagy formáció kellene az eddigi zöld pártok eltűnése után/helyett?
2019-ben az Európai Parlamentben megerősödtek a zöldek.Ezután a jobboldal és a patrióták igyekeznek mindent megtenni a Green Deal meggyengítéséért, ennek ellenére az Egyesült Királyságban, és egy német tartományban is nemrég jelentősen előretörtek a zöldek. Mennyire lehetünk bizakodóak?
Budapest 4 sz. választókerületben ismét elindul az április12-i országgyűlési választáson. Miért optimista? Milyen esélyei vannak, egyáltalán milyenek Buda ezen részén a politikai erőviszonyok? Mennyire lehet majd zöld Magyarország?
Orbán putyini energiagyarmati politikájának rákfenéje, a rezsicsökkentés és a gazdaság lebénítása. Energiaszegénység: hazánkban egy év alatt halnak meg kihülésben annyian, mint Ausztriában.A viziközmű hálózat tudatos orbáni lerohasztása, azigazságtalan közteherviselés/adózás.
Miért csak Bojár Gábor milliárdos fizetne több adót?
Magyarország történelmének legnagyobb beruházása (jelenleg csak közpénz égetése) Paks2, csekély a közérdeklődés. Mi lesz ebből?
A kétszínű Európai Uniós atomálláspont, a Trump-Orbán kamu megállapodások, és a nem létező álom mini atomerőművek.
Az atomenergia gúzsba köti a megújuló energiás fejlesztéseket, torz az Orbán rezsim energiapolitikája. Kiszámíthatatlan árszabályozás és támogatási pályázati rendszer.
Mit várhatunk a Tisza-kormánytól?
Rövid életrajz a wikipédiáról.
Tordai Bence 1981-ben született Budapesten.közgazdász-szociológus, politikus, egyetemi oktató. A Corvinuson közgazdászként végzett 2005-ben, hét évig volt a Társadalomelméleti Kollégium tagja, szociológia PhD-hallgató. Dolgozott civil szervezetek munkatársaként, társadalomstatisztikusként a KSH-ban, gazdaságpolitikai tanácsadóként az LMP frakciója mellett és a zöld nyári egyetem szervezőjeként. 2008 és 2015 között a Budapesti Kommunikációs Főiskola adjunktusaként oktatott szociológiai, gazdasági, módszertani és politikai tárgyakat. A tömegkultúra politikájáról szóló kutatásával OTDK-t nyert.
2015–2018 között a Párbeszéd – A Zöldek Pártja pártszóvivője és kommunikációs igazgatója, 2018-tól a párt országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese. 2022-től a budapesti 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület ellenzéki képviselője és az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tagja. 2022. július és 2024. június között a Párbeszéd– A Zöldek Pártja társelnöke. 2024. június 9-én kilépett a pártból, azóta független képviselőként dolgozik. Alapítója a Budai Zöld aktivistacsoportnak.
-
Teremőrnek állt az LMP-s képviselő. Leláncolós akció aparlamentnél, majd a Közgép udvarán. Parlamenti szélmalomharcok: állatvédelem, hungarikum fideszes földmutyi, Ángyán József munkássága, védett területekerdeinek tarra vágása, kiárusítása. A Balaton védelme és a NERes beépítések, vízgazdálkodási problémák, akkumulátoripar, élelmiszerbiztonság, és a költői kérdés: Van valódi felelőse a kormányban a környezet védelmének?
Két ciklus – azaz 2 X 4 év után – már nem indul aválasztásokon Szabó Rebeka országgyűlési képviselő. A Párbeszéd frakció tagjaival készült podcast sorozatunkban ma az imént felsorolt témákról beszélget az elsősorban állatvédelemről ismert biológus – politikussal a kétszerkesztő: Szilágyi László és Sarkadi Péter
-
A nemzeti burzsoázia kézből etetése. Orbán zsákutcásgazdaságpolitikája. A Karmelita kottájából játszó Központi Statisztikai Hivatal. A társadalmi igazságtalanság rendszere. Nemcsak magának és a fiának lopott Matolcsy, hanem Orbánnak is. A gödi Samsung miatt még kormánytagok isbíróság elé állhatnak.
Két győzelem – azaz 8 év után – már nem indul aválasztásokon Mellár Tamás országgyűlési képviselő, a KSH volt elnöke. Belefáradt a parlamenti bábszínház biodíszletbe. A Párbeszéd frakció tagjaival készült podcast sorozatunkban a közgazdász professzorral beszélget a két szerkesztő:Sarkadi Péter és Szilágyi László.
Részletek a greenfo cikkében
- Laat meer zien
